- 11 -
-
Az avar érték, ne dobjuk ki, inkább hasznosítsuk újra!
Novemberben, amikor a legintenzívebb a lombhullás, sokan valóságos hadjáratot indítanak az avar ellen. Kertben, parkokban zúgnak a lombfúvók, telnek a műanyag zsákok, felbúgnak a zöldhulladékkal megpakolt teherautók. Kár lenne csatlakozni ehhez a mozgalomhoz, az avar ugyanis érték, amelynek helye van a kertben[…]
-
Hasznosítsuk a fahamut a kertben!
Ha fatüzelésű kályhával vagy a kandallóval fűtünk, vagy az aprítóhoz túl vastag ágakat máglyán elégetjük, akkor értékes melléktermék keletkezik: a fahamu. Bár sokan egyszerűen hulladékként kezelik, valójában sokoldalúan hasznosítható a kertben és a ház körül.
A fahamu lúgos kémhatású, ezért kiváló a savanyú talajok javítására; helyettesíthető vele a szokásos őrölt mészkő használata. A savasság csökkenésével párhuzamosan a talajlakó mikroorganizmusok hasznos tevékenysége intenzívebbé válik, így javul a talaj szerkezete[…] -
Komposztáljuk… – MTVA műsorában is
Tegyünk Együtt, a természet fenntartható körforgásáért.
A komposztálás, a természetes mód az újrahasznosításra. A komposztálás segít abban, hogy a szerves anyagok szabályozottan bomlanak le, új, hasznos termék, a humusz keletkezik belőlük.
A legjobb dolog, amit a háztartási és kerti hulladékkal tehetünk, a komposztálás. Könnyű folyamat mindenki számára, és kevés időt és energiát igényel. Nem bonyolult tevékenység, de pár aranyszabályt mindenképp be kell tartanunk. Melyek ezek a szabályok?[…] -
A kerti újrahasznosításról: hulladékból új élet
Nagyszüleim mindig figyeltek arra, hogy minél kevesebb dolog vesszen kárba a ház körül. Ami felesleges hulladéknak tűnt, ők azt is fel tudták használni. Ez a környezetünket tisztelő, hagyományos gondolkodásmód ma már a fenntartható gazdálkodás egyik alappillére, amelyre mezőgazdászként, növényorvosként is igyekszem felhívni a figyelmet.
A kerti és konyhai hulladék nagy része alkalmas arra, hogy a kertben újrahasznosítsuk. Ha így teszünk, akkor ezeket az értékes anyagokat benn tartjuk a természetes körforgásban, és a szén-dioxid-kibocsátást csökkentjük. A következő tanácsokkal a ház körül termelődő hulladék kerti hasznosításában szeretnék segíteni[…] -
Takarékoskodjunk a vízzel a kiskertben!
Súlyos aszállyal indult az idei tavasz, ezért az elmúlt időszakban több írásomban is igyekeztem felhívni a figyelmet az éltető víz megbecsülésére, a korszerű öntözési technikákra. Most a kiskerttulajdonosoknak szeretnék segíteni néhány egyszerű praktikával, amivel takarékosabbá, hatékonyabbá és fenntarthatóbbá tehetik a veteményes öntözését.
Most lássuk milyen kérdésekre is kaphatunk választ:
– Gyűjtsük az esővizet és reggel öntözzünk
– Tervezzük meg a kertet
– Takarjuk a talajt!
– Hogy használjuk a mulcsot[…] -
Hogyan lesz egészséges a talaj a kertünkben?
Bár csak egyszerű földnek tűnik, az egészséges talaj gazdag, változatos és nagyon aktív. Sok kerttulajdonos kérdezi tőlem, hogy milyen módszerekkel lehet megőrizni az élénk talajéletet, illetve a kilúgozott, terméketlen földet hogyan tehetjük újra elevenné. A dolog nem ördöngösség, a gyakorlati tudnivalókat most olvasóimmal is szeretném megosztani.
Az ideális talaj magas humusztartalmának köszönhetően megtartja a vizet és a tápanyagokat. Porózus szerkezete lehetővé teszi a talaj levegőzését, könnyen lazítható, és támogatja a gyökérnövekedést[…] -
Az élelmiszerpazarlás csökkentésének kulcsa a szemléletváltás
Zöldségek, gyümölcsök, húsok, péksütemények: élelmiszerek, amelyek sok magyar családnál a kukában végzik. Hogy miért? Mert megbarnulnak, megpuhulnak, megszáradnak vagy épp lejár a szavatossági idejük. Élelmiszerpazarlás? A legtöbb esetben igen, arról van szó…
Egy számomra kiemelten fontos témáról beszélgettünk a Szegedi Tudományegyetem Website publicistájával, Pósa Tamarával. Kérlek Benneteket, ha tehetitek, olvassátok el, e szakmai interjút!
Tegyünk Együtt az élelmiszerpazarlás ellen[…] -
Az élelmiszerpazarlás mértéke napjainkban, és amit tehetünk
Napjaink egyik legégetőbb gazdasági, etikai és környezetvédelmi problémája az élelmiszerpazarlás. A jelenség ugyan a teljes élelmiszerláncot érinti, a kidobott élelmiszerhulladék jelentős részéért a háztartások felelősek. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2019-es adatai szerint Magyarországon évente mintegy 1,8 millió tonna kidobott élelmiszer kerül a szemétbe, melyből 400 tonnát a háztartásokból származó élelmiszerhulladék tesz ki…
Ezekről a témákról is beszélgettünk a PROMENAD24.HU újságírójával, Sallós Lucával. Kérlek Benneteket, ha tehetitek, olvassátok el, e szakmai interjút[…]
-
Kerti teendők Mindszent havában…
Az októberi indián nyár még sok kerti tennivalót tartogat számunkra. Betakarítjuk a termés maradékát, megtisztítjuk a kertet, ásunk, trágyázunk, ültetünk, védekezünk a kártevők ellen. Megalapozzuk a jó tavaszi indulást, de lassan már felkészülhetünk a „lazább” téli hónapokra is…
Kedves Barátaim! Sok még a dolgunk, de az október már az a hónap, amikor élvezhetjük a munkánk gyümölcsét. Hagyjuk erre is idő magunknak! Üldögéljünk a kertben napon, ropogtassuk a friss almát vagy az idei diót, és legyünk büszkék magunkra. Jó munkát végeztünk! -
Harcoljunk és tegyünk az élelmiszerpazarlás ellen…
Mindig elszomorodom, amikor az élelmiszerpazarlásról hallok. Nagyon szomorú számomra, hogy világszerte százmilliók, vagy talán milliárdok élnek szegénységben, mi pedig Európában is, évente körülbelül 88 millió tonna (!) élelmiszert dobunk ki.
A jelenség ráadásul nemcsak etikai, gazdasági, hanem környezetvédelmi szempontból is rendkívül káros. Kérlek tudjatok róla, hogy az üvegházhatású gázok kibocsájtásának ugyanis 8 százaléka az élelmiszerpazarláshoz kapcsolható.
Azért, hogy ez megszűnjön, az élelmiszerlánc minden szereplőjének tennie kell azoktól kezdve, akik megtermelik és feldolgozzák az élelmiszert azokig, akik eljuttatják a fogyasztóknak, és természetesen nekünk, a vásárlóknak is, akik a lánc végén állunk[…]
- 08 -