Fahamu felhasználása
Kedves Barátaim,
Ha fatüzelésű kályhával vagy a kandallóval fűtünk, vagy az aprítóhoz túl vastag ágakat máglyán elégetjük, akkor értékes melléktermék keletkezik: a fahamu. Bár sokan egyszerűen hulladékként kezelik, valójában sokoldalúan hasznosítható a kertben és a ház körül.
A fahamu lúgos kémhatású, ezért kiváló a savanyú talajok javítására; helyettesíthető vele a szokásos őrölt mészkő használata. A savasság csökkenésével párhuzamosan a talajlakó mikroorganizmusok hasznos tevékenysége intenzívebbé válik, így javul a talaj szerkezete.
A fahamut 5,5 pH alatti savanyú talajon érdemes alkalmazni a mészkedvelő növények környezetében. Miközben csökkenti a talaj savasságát, oldhatóvá tesz több fontos, addig kötött állapotban lévő tápanyagot (pl. kalcium-, magnézium-, káliumionok), így azok felvehetővé válnak a növények számára. Emellett növeli a talajban a vízben oldható foszfátok koncentrációját, miközben használatával csökken a növényekre károsan magas alumínium- és más fémion-koncentráció. Ha a talaj kémhatását szeretnénk lúgosabbá tenni, akkor évente egyszer négyzetméterenként 10 dkg fahamut dolgozzunk be a földbe 15 centiméter mélységben.
Figyelem! A fahamuval ellentétben a szénből származó hamu mérgező anyagokat, pl. nehézfémeket tartalmaz, ezért azt ne használjuk!
Növénykondicionálás fahamuval
A fahamu gazdag ásványi anyagokban: jelentős mennyiségű káliumot, kalciumot, foszfort, magnéziumot, bórt és vasat tartalmaz, így a talajhoz adva serkenti a növények természetes fejlődését.
Köztudott, hogy a kálium létfontosságú a növények számára: ahogy az emberi szervezetben, úgy a növények esetében is a kálium felelős a vízháztartás szabályozásáért. Elegendő kálium nélkül a növények kevésbé tudnak ellenállni a szárazságnak, a fagynak, a kártevőknek és a betegségeknek. A kálium szerepet játszik a cukrok és keményítők létrehozásában, a táplálék szállításában, elősegíti, hogy a szövetek feszesek és nedvdúsak legyenek, és hozzájárul a jobb gyümölcsterméshez.
Mivel a fahamuval kálium és foszfor kerül a talajba, nitrogén azonban nem, oda kell figyelni a tápanyagellátás egyensúlyára. Az istállótrágyával kezelt komposzt elegendő nitrogént biztosít a növényeknek, de a kiskertben a nitrogénpótló kávézacckiszórás is hatásos lehet.
Hogyan alkalmazzuk a kertben?
Ha talajjavításra szeretnénk használni, akkor a télen összegyűjtött fahamut tél végén, kora tavasszal szórjuk a száraz talajra, majd dolgozzuk bele. Normál kerti talajon, káliumigényes zöldségkultúrákban, például gyökérzöldségeknél bátran használható. Kedveli a sárgarépa, fehérrépa, paszternák, cékla, zeller, retek, de például a borsó, bab, spenót, fokhagyma terméshozamát is javítja. Jót tesz a paradicsomnak, ezért a palánta kiültetésekor egy-egy teáskanál fahamut szórhatunk az ültetőgödörbe. Növénykondicionáló hatása a gyümölcsöknél is érvényesül: az alma, a szőlő, a pirosribizli, az egres, a körte, a málna, a szeder és az eper egyaránt meghálálja. A szilva, a sárgabarack, a cseresznye és a feketeribizli is értékeli a rendszeres szórást, de nincs rá olyan nagy szükségük. Gyümölcsösökben a növény körül kialakított tányérba hintsük a száraz fahamut. Szórhatjuk a rózsatő köré is 1-2 cm vastagon, a gyepbe hintve pedig megakadályozhatjuk vele a moha megtelepedését.
Adjuk a fahamut a komposzthoz
A fahamu nagyszerű kiegészítője a komposztkupacnak, mert növeli a tápanyagtartalmát. Maximum 3-5 kg fahamut adjunk egy köbméternyi komposzthoz; ennél nagyobb koncentrációban túlságosan lúgossá teszi, ami a baktériumok és a férgek túlzott elszaporodásához vezethet.
Ha egyszerre sok savas anyagot, például gyümölcshulladékot komposztálunk, akkor a fahamu hozzáadása segíthet alacsonyabb pH-értéken tartani a komposztot, így később szükségtelenné válhat a zöldségágyások mészpótlása.
Hol ne használjuk?
Mivel a fahamu lúgos kémhatású, nem javasolt a használata, ha a talaj pH-ja eléri vagy meghaladja a 7,5-ös értéket. Ne szórjuk a savanyú talajt kedvelő növények, például az áfonya, a szelídgesztenye vagy az örökzöldek köré, és kerüljük a használatát azon a területen, ahol burgonyát fogunk termeszteni, mert a talaj lúgos kémhatása elősegítheti a burgonyarozsda-gomba megtelepedését a növényen.
Érdemes azt is észben tartani, hogy a kálium vízben rendkívül jól oldódik, ezért a fahamut felhasználás előtt (beleértve a komposzthoz keverést is) teljesen szárazon kell tartani. Ha a hamut kint hagyjuk az esőben, az összes kálium kimosódik, és csak egy ragacsos, lényegében haszontalan anyag marad. Arra is figyeljünk, hogy ne halmozzunk fel egy helyen nagy mennyiséget belőle, mert az adott terület túlságosan elszikkadhat, és a közeli növények károsodhatnak.
Kártevők ellen is hatásos
A fahamu az ágyások köré szórva elriasztja a csigákat (de amint nedves lesz, ez a hatása sajnos megszűnik). A hangyák is elköltöznek, ha a hangyabolyra egy kupac hamut teszünk. Vetéskor a répamaghoz szórva távol tartja a sárgarépalegyet, vékonyan a növényekre hintve a káposztalégy, káposztalepke első nemzedékét is riasztja.
Kipróbálhatjuk a pajzstetvek ellen: lombhullás után szórjuk be a fák törzsét, vastagabb ágait fahamuval, és eltűnnek a nehezen pusztítható pajzstetvek. Fahamus beszórással a levéltetvekkel fertőzött lombot és leveleket is fertőtleníthetjük.
Pince, fészer sarkaiba is rakhatunk egy-egy kupaccal, elűzi a patkányokat, egereket, csótányokat.
S végül télen próbáljuk ki utak, járdák jégmentesítésére: mivel a hamu sót tartalmaz, megolvasztja a jeget.
Gyűjtsük és használjuk szakszerűen, az értékes fahamut kertjeinkben és környezetünkben.
Együtt – Mindenkiért!