BIOLÓGIAI NÖVÉNYVÉDELEM: FENNTARTHATÓ VÁLASZ A KÁRTEVŐKRE

Biológiai növényvédelem

Kedves Kertbarátok,

A biológiai növényvédelem nem csupán alternatívája a vegyszeres védekezésnek, hanem fenntartható, környezetbarát és hosszú távon gazdaságilag is megtérül. Olyan gazdálkodási forma, amely az élő szervezeteket, a természetes folyamatokat használja a kártevők ellen. 

Nagyon egyszerűen fogalmazva a biológiai növényvédelem a természetes ellenségeket hívja segítségül a kártevőkkel és betegségekkel szemben. Célja, hogy minimálisra csökkentse a növényvédőszer használatot, megőrizze a természetes egyensúlyt, és fenntarthatóbbá tegye a mezőgazdaságot.

Itt érdemes megemlíteni az integrált növényvédelem fogalmát is. Az integrált növényvédelem (röviden: IPM – Integrated Pest Management) egy olyan szemlélet és gyakorlati rendszer, amely a növényeket károsító szervezetek (kártevők, kórokozók, gyomnövények) elleni védekezést több módszer összehangolt alkalmazásával valósítja meg.

Az integrált növényvédelem a megelőzésen, megfigyelésen és célzott beavatkozáson alapuló rendszer, amely a környezetre, az emberre és a hasznos élő szervezetekre legkevésbé ártalmas módszereket helyezi előtérbe, és a vegyszeres védekezést csak akkor és olyan mértékben alkalmazza, amikor valóban szükséges.

Biológiai növényvédelem fő elvei

1. Megelőzés
   • ellenálló fajták termesztése,
   • vetésforgó, talajművelés, megfelelő tápanyag- és vízgazdálkodás,
   • egészséges szaporítóanyag használata.
2. Megfigyelés, előrejelzés
   • kártevők és betegségek rendszeres ellenőrzése,
   • csapdák, megfigyelőrendszerek, előrejelző modellek alkalmazása.
3. Küszöbértékek alkalmazása
   • csak akkor avatkozunk be, ha a kártétel várhatóan gazdasági kárt fog okozni (gazdasági kártételi küszöb).
4. Védekezési módszerek rangsorolása
   • elsőként: biológiai, agrotechnikai, mechanikai módszerek,
   • csak végső eszközként és célzottan: kémiai növényvédő szerek.
5. Környezet és egészség védelme
   • a természetes ellenségek (ragadozók, paraziták, hasznos mikroorganizmusok) megőrzése,
   • rezisztencia kialakulásának megelőzése.

Ha a témával kapcsolatban kérdése van, keressen bizalommal az alábbi elérhetőségeken: telefonon +36-20/519-2745  számon vagy emailben az info@siposgazda.hu címen.

Amennyiben tanácsadásra, előadásra szeretne időpontot kérni, kérem kattintson az alábbi linkre:

Kapcsolat

A biológiai növényvédelem eszköztárában többféle módszer szerepel:

• A különböző hasznos élőlények – például katicabogarak, atkák, fürkészdarazsak vagy fonálférgek – bevetése, amelyek elfogyasztják vagy elpusztítják a kártevőket.

• Gyakori a mikroorganizmusok használata: vannak célzottan alkalmazható baktériumok, gombák vagy vírusok, amelyek megbetegítik a káros rovarokat vagy növényi patogéneket.
• Szintén bevett módszer a károsító populációk szabályozása, például steril hímek kibocsátásával, hogy az adott kártevőcsoport ne tudjon szaporodni. A biotechnikai eszközök sorába tartozik a légtértelítéses párosodásgátlás vagy a feromoncsapdák, színcsapdák kihelyezése a rovarok gyérítésére.
• A botanikai peszticidek, különböző növényi kivonatok (pl. neemolaj, narancsolaj) használata természetes módon gátolja a kártevőket.
• További eszköz a külső élőhelyek támogatása: a vadvirágos sávok, sövények telepítésével a haszonnövények közelébe csalogathatjuk a hasznos rovarokat, madarakat.

Miért előnyös?

A biológiai növényvédelem mellett legfontosabb érvként azt szokták felhozni, hogy környezetbarát, vagyis – ellentétben a kémiai szerekkel – nem szennyezi a talajt, a vízkészleteket, a levegőt. Ebből következően egészségbarát is, hiszen az így megtermelt élelmiszerekben nincs vagy csak minimális a vegyszermaradvány.

A távlati előnyök között érdemes megemlíteni a fenntarthatóságot: a biológiai védekezés hosszú távon segíti az ökoszisztéma egyensúlyának fennmaradását – kíméli a beporzókat, a talajlakókat és más hasznos élőlényeket, növeli a biodiverzitást –, és csökkenti a kártevők rezisztenciájának kialakulását.

Bár kezdetben költségesebb lehet, a befektetés néhány év elteltével gazdaságilag is megtérül, hiszen kevesebb növényvédőszert használunk, miközben az egészséges termények piaci értéke növekszik.

Melyik a hatékonyabb, a biológiai vagy a hagyományos növényvédelem?

A biológiai növényvédelem hatékonysága sok esetben felveszi a versenyt a hagyományos, kémiai megoldásokkal, vagy eredményességben akár meg is haladhatja azokét. Ez főként hosszú távon, elsősorban a rezisztenciakezelés szempontjából igaz, a kártevők ugyanis nehezebben alkalmazkodnak a természetes ellenségekhez, mint a növényvédőszerekhez. Vagyis míg a növényi kártevők a kémiai növényvédőszerekkel szemben gyorsan rezisztenssé válhatnak, a biológiai védelem esetén kevésbé alakul ki rezisztencia.

Íme néhány szempont, ami segít összevetni a kétféle módszert:

Mik a legújabb trendek a biológiai növényvédelemben?

A biológiai növényvédelem rohamosan fejlődik, egyre több újszerű megoldás jelenik meg, amelyek nemcsak a környezetet kímélik, hanem gazdaságilag is fenntarthatók. Ezek közül hoztam néhány példát.

1. Digitális és precíziós technológiák
   • Okos permetezők: lehetővé teszik a célzott kezelést, így akár 70 százalékkal csökken a kijuttatott vegyszer mennyisége.
   • Döntéstámogató rendszerek: például a Xarvio digitális platform, amely a növény igényei szerint optimalizálja a tápanyagellátást és a növényvédelmet.
   • Biológiai monitoring: feromoncsapdák és szenzorok segítik a kártevők korai felismerését.
2. Új mikrobiológiai megoldások
   • Antagonista mikroorganizmusok: élesztők és baktériumok, amelyek versengenek a tápanyagért és a helyért a kórokozókkal, így visszaszorítják őket.
   • Biofungicidek: például Bacillus subtilis vagy Pseudomonas cepacia, amelyek természetes módon gátolják a gombás fertőzéseket.
   • Killer élesztők: ezek az alapvetően a cefre erjesztésére használt élesztők speciális fehérjéikkel képesek elpusztítani más gombákat és baktériumokat.
3.  Biostimulánsok és rezisztenciatörő hatóanyagok
   • Biostimulánsok: növelik a növények stressztűrését és immunválaszát.
   • Új hatásmódú gombaölők: új molekula, amely segít megelőzni a rezisztencia kialakulását.
   • Nitrogén-inhibitorok: javítják a tápanyag-hasznosulást, csökkentik a környezeti terhelést.
4.  Betakarítás utáni védelem
   • Posztharveszt biofungicidek: a betakarítás után használható szerek különösen gyümölcsök esetében segítenek, ahol a penészgombák elleni védekezés kiemelten fontos.
   • Biofilmképző mikroorganizmusok: megvédik a gyümölcsök sebeit a fertőzésektől.
5. Fenntarthatóság és integrált szemlélet
   • A nagy gyártók (pl. Sumi Agro, BASF, Bayer, Syngenta) már nemcsak kémiai szereket, hanem ellenálló vetőmagokat, biológiai és digitális megoldásokat is kínálnak egy komplex rendszer részeként. A cél a kevesebb inputanyag, a nagyobb hozam és a kisebb környezeti lábnyom.

 Mikor lehet jobb választás a biológiai védelem?

A biológiai készítmények világszinten 4-5 százalékkal gyorsabban terjednek, mint a hagyományos szerek. A zöldség- és gyümölcskultúrákban már általános a biológiai védekezés, míg szántóföldi növényeknél még fejlődőben van. Úgy tűnik, a növényvédelemnek ez a módja kiemelkedően hatékony a rezisztencia kiküszöbölésében, mivel nem egyetlen hatóanyagra, hanem komplex rendszerre épül.

Első lépésként érdemes lehet a biológiai védekezést választani, ha az adott kártevő már rezisztens az adott hatóanyagra; ha fontos a szermaradványmentes termék (pl. export, biopiac, prémium piac); illetve, ha a termesztés érzékeny kultúrában zajlik (pl. paradicsom, szőlő, paprika).

A növénytermesztés jövője mindenképp ebbe az irányba mutat, hiszen a gazdálkodásnak ez a módja nem csupán a természet és az egészség védelme miatt fontos, hanem segít megfelelni a szigorodó környezetvédelmi előírásoknak, és felkészíti a gazdákat a növényvédőszerek tiltására és a fenntartható gazdálkodásra.

Együtt – Mindenkiért.