Az idei év rég nem látott havazással és hideggel kezdődött. Az „igazi” tél sokaknak örömet, másoknak inkább bosszúságot okoz, de ami nekünk igazán fontos: a hótakaró a természet, a kertek és a mezőgazdaság szempontjából kulcsfontosságú víz- és hőszabályozó elem – s valóságos kincsnek számít az olyan sérülékeny térségben, mint a Kárpát-medence.
Az elmúlt évek aszályai után egyre gyakrabban hangzik el a kérdés: vajon számít-e még, hogy esik-e a hó? A válasz egyértelmű: igen, talán ma fontosabb, mint valaha. Közelítő számítások szerint elérheti az egymilliárd köbmétert az Alföldre hó formájában most hullott csapadék mennyisége, országosan pedig ennek duplája is lehet az így képződött víztartalék. Ez pedig már komoly tényező.
Hová lett a klasszikus tél?
Sokan még emlékszünk rá, hogy a 20. században a tél jellemzően tartósabb hótakaróval, hosszabb fagyos időszakokkal, kevesebb olvadással járt Magyarországon. Ez természetes védelmet és vízraktárt jelentett: a talaj nem száradt ki télen, az őszi vetések védve voltak, és tavasszal nedvességgel feltöltött talaj várta a növényeket.
Ehhez képest az elmúlt két-három évtizedben egyértelmű a változás: a tél kezdete eltolódott, kevesebb a csapadék, és az is inkább eső formájában érkezik. Ha mégis hullik egy kevés hó, az általában gyorsan elolvad, és hótakaró csak rövid ideig borítja a tájat. Az enyhe időszakok után pedig hirtelen fagyok jöhetnek. Ez a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás szempontjából különösen kedvezőtlen, hiszen a téli eső gyorsan lefolyik, a csupasz talaj kiszárad és mélyebben átfagy, tavasszal a növények gyengébben, lassabban indulnak növekedésnek.
A hótakaró szerepe
Nézzük meg kicsit részletesebben is, hogyan működik a hótakaró.
A hó valójában természetes „víztározó”: a hótakaróban tárolt csapadék a tavaszi olvadással jut a talajba és a felszíni vizekbe, pótolva a vízkészleteket. Ez különösen fontos azokban a térségekben, ahol a téli csapadék nélkül a talaj kiszáradna a tavaszi vetések előtt. A hóolvadás tehát folyamatos, lassú talajvíz-utánpótlást jelent, ami hatékonyabb, mint az intenzív tavaszi esőzések. A magyarázat egyszerű: a talaj mélyebb rétegeibe szivárgó víz kevésbé párolog el, így a tavaszi-nyári növénytermesztésnek több tartalékvizet biztosít.
De a hó nemcsak a vízutánpótlás szempontjából fontos: természetes hőszigetelő rétegként is működik. A hótakaró alatt a talaj hőmérséklete jóval stabilabb marad: nem engedi mélyen átfagyni a talajt, és véd az utóbbi években jellemző hirtelen téli hőingadozásoktól. Ha melegebb időszakok és erős fagyok váltják egymást, akkor hóborítás nélkül a talaj felszíni rétege nagyon gyorsan megfagy, majd felolvad, aztán ismét átfagy, ami mechanikus sérüléseket okozhat a növények gyökérzetében és a talajszerkezetben. Ellenben a hó tompítja ezeket a hőingadozásokat, s ezáltal csökkenti a fagy-olvadás ciklusok okozta károkat. Így a növények gyökerei, a talajlakó mikroorganizmusok és az egész talajszerkezet védettebb marad — ami hozzájárul a talaj termékenységéhez a tavaszi újrainduláskor.
Ráadásul a hótakaró védelmet nyújt sok kétéltűnek és rovarnak is, amelyek a hó alatt telelnek – a hóborította élőhelyük mikrokörnyezetében ugyanis megmarad a nedvesség, és stabilabb a hőmérséklet. Vagyis a hó közvetetten a természetes ökoszisztémákat és ezzel a teljes mezőgazdasági rendszert is támogatja.
Magyarország különösen kiszolgáltatott
Magyarország klimatikus helyzete különösen érzékeny. A kontinens belsejében fekvő Kárpát-medence korlátozott külső vízutánpótlással rendelkezik, főként a síkvidéki területeken rossz a beszivárgás. A földek nyáron gyorsan felmelegszenek, és csapadék híján kiszáradnak. Ezért itt a téli hó nem „extra”, hanem alapvető vízforrás. Amikor ez hiányzik, akkor a mezőgazdaság már tél végén hátrányból indul.
Sajnos a klímaváltozás hatására Magyarországon is csökken a téli hóborítás vastagsága és tartóssága, ami kevesebb vízutánpótlást, mélyebb talajfagyokat, kisebb tavaszi talajnedvességet és a kártevők nagyobb arányú túlélését jelenti. Tegyük hozzá, hogy a hótakaró mellett a mínuszokra is szükség van: a nagyon alacsony hőmérséklet számos kártevő (például atkafélék, kártevő rovarok) populációját csökkentheti.
Mennyi hó számít igazán?
A mezőgazdaság szempontjából nem kell extrém vastag hótakaró, már viszonylag vékony rétegnek is van érdemi hatása – persze ez függ a hideg mértékétől és a talaj állapotától is.
1–3 cm hótakaró:
Mezőgazdasági értéke csekély, de pozitív. Ez a réteg még nem véd meg a komoly fagyoktól, de jobb, mint a csupasz talaj, főleg homokos vagy már kiszáradt területeken.
- csökkenti a talaj felszínének kiszáradását
- mérsékli a napi hőingadozást
- lassítja a talaj átfagyását
5–10 cm hótakaró:
Mezőgazdasági értéke már jelentős, ez az a vastagság, amit a gazdák többsége „jó hótakarónak” tart.
- hatékony hőszigetelés: a talaj hőmérséklete stabilabb marad
- védelem az őszi vetéseknek (búza, árpa, rozs)
- a talajszerkezet kevésbé sérül
- érdemi víztartalék tavaszra
10–20 cm hótakaró:
Ez a klasszikus, optimális hótakaró, mezőgazdasági értéke kiemelkedően jó.
- kiváló védelem akár –15, –20 °C-os fagyoknál is
- jelentős tavaszi talajnedvesség-feltöltés
- csökkenti a szél okozta talajeróziót
- javítja a tavaszi kelés esélyeit
20–30 cm felett:
Mezőgazdasági értéke helyzetfüggő: az Alföld mélyebb részein problémás lehet, dombvidéken inkább előny.
Előnyök:
- maximális fagyvédelem
- nagy víztartalék
Kockázatok:
- hosszan megmaradó hó → belvízveszély az alföldi területeken
- hópenész (Microdochium nivale) az őszi vetéseken
- késleltetett tavaszi talajmunkák
S végül nézzük meg, a különböző vastagságú hótakaró hogyan hat a különböző növénytípusokra.
Ha a témával kapcsolatban kérdése van, keressen bizalommal az alábbi elérhetőségeken: telefonon +36-20/519-2745 számon vagy emailben az info@siposgazda.hu címen.
Amennyiben tanácsadásra, előadásra szeretne időpontot kérni, kérem kattintson az alábbi linkre:
Őszi gabonák (búza, árpa, rozs, tritikálé)
Hó nélkül: –10 °C alatt már gyökér- és növénykárok
5–10 cm hó: biztonságos áttelelés
10–20 cm hó: ideális, akár –20 °C esetén is
A rozs a legellenállóbb, az őszi árpa a legérzékenyebb.
Őszi repce
Hó nélkül: már –8–10 °C is veszélyes lehet
5 cm hó: jelentős védelmet ad
10–15 cm hó: optimális áttelelés
A repce különösen hálás a hóért, mert a tenyészőcsúcs védve marad.
Évelő takarmánynövények (lucerna, here)
Hó nélkül: kifagyás és kiszáradás veszélye
5–10 cm hó: megfelelő védelem
10–20 cm hó: kiváló áttelelés
Gyümölcsösök és szőlő
Itt a hó elsősorban a talajt védi, nem a koronát.
5–10 cm hó: védi a gyökérzónát, csökkenti a téli kiszáradást
Tartós hó: jobb tavaszi vízellátás, egyenletesebb indulás
A hó nélküli, szeles hideg sokkal veszélyesebb, mint a havas fagy.
Kertek, évelők, dísznövények
3–5 cm hó: már számottevő védelem
10 cm felett: a legtöbb évelő biztonságban van
Nem véletlen a régi mondás: „A hó a szegény ember mulcsa.”
Örüljünk tehát az idei igazi, komoly télnek, mert a nagy hóval érkező hideg az egészséges növényzet és a jó termés előhírnöke.
Együtt – Mindenkiért!