Az avar érték, amelynek helye van a kertben!
Kedves Barátaim,
Novemberben, amikor a legintenzívebb a lombhullás, sokan valóságos hadjáratot indítanak az avar ellen. Kertben, parkokban zúgnak a lombfúvók, telnek a műanyag zsákok, felbúgnak a zöldhulladékkal megpakolt teherautók. Kár lenne csatlakozni ehhez a mozgalomhoz, az avar ugyanis érték, amelynek helye van a kertben.
Késő ősszel szerte az országban indul a nagy kerttakarítási láz, aminek legfőbb eleme a lehullott falevelek eltüntetése. Pedig az avar valójában nem szemét, amit hulladékként kell kezelni – zsákba, kukába préselni és elszállítani.
Vegyünk példát a természetről: a lehullott falevelek az erdőben jótékonyan befedik a talajt, védik a téli hidegtől vagy épp a csapadék erodáló hatásától. A nyirkos levelek közt rovarok, pókok tanyáznak, a rigók, a vörösbegy számára táplálékot rejtenek. Az avarban megbúvó hasznos kis élőlények a szerves anyag lebontását végzik, a föld termékenységét építik újjá. A tél során az avar szép lassan lebomolva tápanyaggal dúsítja a földet, mikro- és makroélőlények millióival gazdagítja a talajéletet.
Fedjük be a csupasz talajt!
A talajnak az a legrosszabb, ha csupaszon marad: védőtakaró nélkül a talaj kitett a fagynak, az eróziónak, kimosódnak a tápanyagok, és a hasznos talajlakók száma is lecsökken. Ha a tél közeledtével a kertünkben vannak olyan részek, amelyeket már nem borít növényzet, a máshonnan összegereblyézett avarral betakarhatjuk ezeket a területeket.
A növények is meghálálják
A lehullott lombkorona értékes tápanyagokat tartalmaz, ezért a legegyszerűbb, ha az avart visszagereblyézzük a fák, bokrok alá, és hagyjuk, hogy a természet tegye a dolgát. Az érzékenyebb kerti növényeinket – például a fagyérzékeny évelők és a fiatal fák tövét vagy a virágos és zöldségeskert ágyásait – is be lehet fedni akár több tíz centiméter vastag levéltakaróval. Ássunk kis árkot a növények köré, hogy a szél ne fújja szét a leveleket, esetleg szórjunk rá egy kis földet, jövő tavasszal pedig dolgozzuk bele a talajba. Ez többszörösen is hasznos: a takarással védjük a növényeket a zord időjárástól, segítjük a jobb vízgazdálkodást, ráadásul a tápanyag-utánpótlásról is gondoskodunk.
Komposztáljuk a felesleget
Ha mindezek után még maradt a kertünkben avar, a felesleget tegyük a komposztba. A többi zöldhulladékkal együtt szép lassan az elhalt falevelek is átalakulnak humusszá, amivel hatékonyan javíthatjuk a kerti talaj minőségét és növényeink kondícióját.
A diólevél sem szemét, hiába terjedt el a köztudatban, hogy mérgező. A komposztdombon pár év alatt elkorhad, elbomlanak a csírázásgátló anyagai, de ott is lehet hagyni a fa alatt, és csak tavasszal összekotorni a pókhálóvékonyra bomlott maradékot.
Ha a témával kapcsolatban kérdése van, keressen bizalommal az alábbi elérhetőségeken: telefonon +36-20/519-2745 számon vagy emailben az info@siposgazda.hu címen.
Amennyiben tanácsadásra, előadásra szeretne időpontot kérni, kérem kattintson az alábbi linkre:
Amire figyeljünk
Legyünk óvatosak az őszi avar begyűjtésekor, hiszen a levélkupacok alatt sok élőlény keres téli menedéket. Ezért a legjobb, ha a kert félreeső zugaiban, a sűrű bokrok vagy a sövény alatt egyáltalán nem bolygatjuk a lombtakarót, a hasznos kis sünök is gyakorta ott húzódnak meg – késő ősztől téli álmot alszanak, és kora tavaszig hibernált állapotban maradnak. Mivel a nőstények jövő évben a búvóhelyükön ellenek, az óvatlanul végzett tavaszi kertrendezés is könnyen teljes családok pusztulását okozhatja.
S végül a falevelek égetése a lehető legrosszabb dolog, amit kerttakarítás címén elkövethetünk: ezzel nemcsak elpazaroljuk az értékes zöldhulladékot, de a füsttel a környezetet is szennyezzük. Arról nem is beszélve, hogy az avar égetését évek óta rendelet tiltja.
Ne feledjük, hogy a kert velünk élő, sokszor láthatatlan lakóinak az avar táplálék, búvóhely, szaporodásra, pihenésre alkalmas menedék.
Óvjuk őket, mert csak velük együtt épülhet egészségesen a kert életközössége.
Együtt – Mindenkiért!