Gyógy- és fűszernövények a kertben
Kedves Kertbarátok,
Régi kertészeti könyvek tanúsága szerint Magyarországon több százéves múltja van a saját használatra nevelt gyógynövények, fűszerek termesztésének. Érdemes újraéleszteni a hagyományt, és visszahozni őket a kertbe, a konyhába és a házi patikába. Nézzünk néhány olyan fűszer- és gyógynövényt, amelyeknek a termesztése a kiskertben is biztosan örömet okoz.
A növények külső megjelenése sokat elárul arról, hogy milyen környezetben érzik jól magukat. Az ezüstös, molyhos, apró, viaszos levelek – ilyen például a levenduláé vagy a rozmaringé – a szárazságtűrésre utalnak, a nagy, puha, zöld levelek pedig az árnyékkedvelőket jellemzik. A világ különböző tájairól származó gyógy- és fűszernövények az eredeti termőhelyükhöz hasonló feltételeket igényelnek, ezért eszerint keressünk nekik helyet a kertben. Írásomban most néhány olyan fűszernövényre szeretném felhívni a figyelmet, amelyek napos, meleg helyen virulnak igazán.
Szárazságtűrő növények
A kert napfényes részein, sziklakertekben, támfalak mentén neveljük az évelő borsikafüvet, a kakukkfüvet, a rozmaringot, a levendulát, a szurokfüvet, a zsályát. Közülük hármat most részletesebben is bemutatok.
Kerti kakukkfű
(Thymus vulgaris)
Kakukkfű és bazsalikom
Kép forrása: pxhere.com
Az egész Európában őshonos, évelő mezei kakukkfű (Thymus serpyllium) Dél-Európából származó kerti változata – a vadon élő rokonhoz hasonlóan – a napos sziklakertek kedvelője.
A vad fajokkal ellentétben a szárak nem terülnek szét a talajon, hanem felállók, így a virágos hajtásokat tisztán szüretelhetjük. Fehéres-rózsaszínes virágai májusban nyílnak, napos, meleg időben, kora délután vágjuk le a szárításra szánt téli szükségletet. Csak a virágos, leveles hajtáscsúcsokat csípjük le, a fás részek fölött hagyjunk annyi lombot, hogy a bokrocska tovább növekedhessen. Friss fűszernek egész nyáron szedhetjük a leveles hajtásokat, de ősszel már kíméljük a növényt, hogy ép levélzettel tudjon felkészülni a télre. Dugványozással szaporítsuk.
Képek forrása: pxhere.com
Teája emésztésjavító, fertőtlenítő, segít a megfázás, a nátha, a köhögés leküzdésében. Ilyenkor fürdőnek is kiváló, így a hatóanyagok belélegezve és a bőrön át hatékonyan felszívódnak.
Évelő borsikafű
(Stureja montana)
A Kárpátokban is honos örökzöld félcserje, amelynek egynyári változatát (Satureja hortensis) az erdélyi konyha is előszeretettel használja csombor néven. Már a régi rómaiak is nagy becsben tartották, és elterjesztették szerte Európában.
Magvetéssel könnyen szaporítható, de a sziklakertben szórja is a magot, és ha kikel, pár év alatt kis bokorrá fejlődik. Júliusban kezd virágozni, ám szinte egész évben szedhető. Augusztus elejétől már nem szabad erősen visszavágni, hogy a telet átvészelje. Tavasszal, amikor hajtani kezd, látjuk, mennyire fagyott vissza télen. Ilyenkor kerek bokrot formázva vágjuk vissza az élő részekig, más teendőnk nincs is vele.
A bab, a káposzta hagyományos fűszere (magyar neve a bors pótlására utal), emésztésserkentő, puffadásgátló hatása is a nehezebb ételek mellé rendeli. Egy ágacska elég belőle az ételbe a főzés vége felé.
Szurokfű
(Origanum vulgare)
Magyarországon is honos, réteken, erdőszéleken találkozhatunk vele. Természetes élőhelye árulkodik arról, hogy bár a napot kedveli, a sziklakertben érdemes kissé nyirkosabb, üdébb talajú zugot keresni neki. Magról könnyen szaporodik, igénytelen; ha öntözzük, és kissé félárnyékos helyre kerül, levelei nagyobbak lesznek. Ezek friss fogyasztásra talán jobbak, de a teának valót a napsütötte bokrokról szedjük.
Képek forrása: pxhere.com
Oregánó néven a szurokfű a pizza ismert fűszere. Magyarul vadmajorannának is nevezik. Sokféle változata ismert, de valamennyi szurokfűféle hasonló ízű és hatású. Fűszerként lilásrózsaszín virágait és leveleit használjuk, teának, szárítva az egész növény alkalmas.
Gyulladáscsökkentő, köptető hatása elősegíti a nyálkás váladékok felszakadását, ezért meghűlés, influenza, mellkasi panaszok enyhítésére alkalmas. Különlegessége, hogy a hangszálak gyulladását is csillapítja. Az emésztésre is jótékony hatással van: nyugtatja az emésztőrendszer sima izmait, így görcsoldóként is hasznos.
Ha a témával kapcsolatban kérdése van, keressen bizalommal az alábbi elérhetőségeken: telefonon +36-20/519-2745 számon vagy emailben az info@siposgazda.hu címen.
Amennyiben tanácsadásra, előadásra szeretne időpontot kérni, kérem kattintson az alábbi linkre:
Veteményesbe valók
A középkori kertekben a veteményest aromás fűszernövényekből álló alacsony sövénnyel szegélyezték. Ez azt az ősi tudást is őrizte, hogy az illatos növények a zöldségek védőnövényeiként szolgálnak – erről korábban már írtam részletesebben. Veteményesbe, napos helyre vethetünk kaprot, bazsalikomot, koriandert, csombort, körömvirágot, majoránnát, sarkantyúkát, tárkonyt, borágót. Ezek közül is nézzünk meg közelebbről néhányat.
Koriander
(Coriandrum sativum)
Az ernyősvirágzatúak családjába tartozó koriandert legalább háromezer éve termesztik gyógyászati célokra és fűszernövényként is. Európában a rómaiak honosították meg, akik köménnyel, ecettel és korianderrel dörzsölték be a tartósítani kívánt húsokat.
Egyéves növény, amely a teljesen napos helyet, a tápdús, laza, jó vízelvezetésű talajt kedveli. Kora tavasszal vessük, távol az édesköménytől, amelynek árt a közelsége. Puha, fiatal, üdezöld leveleit bármikor szedhetjük. A magokat barnulás után takarítsuk be, mielőtt kihullanának. A növény valamennyi részének erős az aromája. Levelei salátába, mártásba valók (érdemes kipróbálni sárgarépához, vörös lencséhez), magjaival káposztát, paradicsomos ételeket, uborkát, leveseket és zöldséges ételeket fűszerezhetünk. Gyökerét zöldségként is felhasználják.
Magja leforrázva és teaként fogyasztva gyulladáscsökkentő, étvágygerjesztő, emésztést elősegítő és enyhén nyugtató hatású. Megnövelheti az inzulintermelést, ezért alkalmazását cukorbetegség esetén is említik.
Bazsalikom
(Ocimum basilicum)
Trópusi eredetű, de már sok száz éve meghonosodott a magyarországi kertekben. Nagyon melegigényes, májusban lehet csak kiültetni a szabadba, még az öntözővizének is langyosnak kell lenni. Áprilisnál előbb szabadföldbe ne vessük. Gyorsan csírázik, pár nap alatt már látható a két apró sziklevél. Melegben nagyon gyorsan fejlődik. A fiatal növények körül takarjuk a talajt, hogy megőrizzük annak nedvességtartalmát, és a bokrosodás érdekében hat hét után vágjuk vissza a fő szárat.
Salátákba, paradicsomos ételekbe a felső hajtáscsúcsokat csipkedjük le, így nem fog felvirágozni, hanem folyamatosan neveli az új hajtásokat. A paprika, a paradicsom sorába ültetve elűzi a kártevőket, csalogatja a hasznos rovarokat.
Szárítva nem őrzi meg az aromáját, tehát fűszerezésre a friss leveleket használjuk. Ősszel az első fagy elviszi, de fűszerként a hagyományos téli ételeinkhez nem is hiányzik.
Sarkantyúka
(Tropaeolum majus)
Az Amerikából származó, egynyári, melegigényes növényt a tavaszi fagyok után érdemes elvetni, de utána gyorsan fejlődik, nem öregszik el, és egészen az őszi fagyokig kitart. Levele és virága is ehető, csípős, a retekre és a tormára emlékeztető íze miatt főként salátákban a helye. Virágait a legjobb reggel begyűjteni.
A biokertészek egyik nagy kedvence, gyümölcsfák tányérjába vetve távol tartja a vértetveket, de a krumplit, paradicsomot is védi a kártevőktől. A többi növény is számíthat rá, mert magához vonzza a levéltetveket. Nem csak az ágyásban, hanem talajtakaróként vagy a kerítésre, falra futtatva is jól érzi magát, így azokat a felületeket is széppé tudja varázsolni, amelyekre nem szívesen nézünk rá a kertben.
Képek forrása: pxhere.com
A virágjában mustárolaj, illóolaj, kálium és C-vitamin is található. Kiváló fertőtlenítő, több mint 40 bakteriális törzzsel képes felvenni a harcot. Nemcsak a baktériumokkal, de a gombákkal és a vírusokkal szemben is hatásos. Gyulladáscsökkentő teakeverékekben ugyancsak felhasználják.
A környezetváltozás, a növényeket is egyre nagyobb stresszhelyzetbe hozza. Ezért is fontos, hogy olyan növényeket termesszünk, amelyek még jobban tűrik, a forró nyári napokat.
Együtt – Mindenkiért!