Tavaszi talajnedvesség helyzet
Kedves Barátaim,
Idén télen az utóbbi években szokásosnál bőségesebb csapadéknak örülhettünk, ami ráadásul nagyrészt havazás formájában érkezett. Legutóbbi cikkemben arról írtam, hogy a hótakaró a természet, a kertek és a mezőgazdaság szempontjából kulcsfontosságú. De vajon a tél végén milyen mérleget vonhatunk: pótolta-e természet a talaj mélyebb rétegeiben évek óta halmozódó vízhiányt?
Nehéz helyzetből indultunk: a tél első felében az ország nagy részén tartós csapadékhiány volt jellemző. A HungaroMet mérései szerint több térségben 30–80 mm csapadék hiányzott ahhoz, hogy a talaj vízháztartása kiegyensúlyozott legyen.
2026 első hónapja már ígéretesebben alakult: a 30 éves átlaghoz képest több csapadékot kaptunk, és sok helyen tartósabb hótakaró is kialakult. A HungaroMet hivatalos adatai alapján januárban országos átlagban 46,2 mm csapadék hullott. Ez 41 százalékkal több, mint az 1991 és 2020 közötti átlag, amely 32,7 mm-nek felel meg. A legtöbb csapadékot az ország déli és délkeleti tájain mérték, többfelé a 60 mm-t is meghaladta a lehullott csapadék összege.
Kevesebb csapadékot kapott Magyarország északi fele, valamint az Alpokalja, nyugaton helyenként a 25 mm-t sem érte el a januári csapadékösszeg. Viszont fontos tényező, hogy a csapadék nagy része hó formájában érkezett, és többfelé akár hetekig vastagabb hótakaró borította a tájat.
Ezzel együtt a lehullott mennyiség nem érte el azt a szintet, amely a mélyebb talajrétegek feltöltődéséhez szükséges lenne. A február első felében tapasztalt átlag feletti csapadék (pl. Jász‑Nagykun‑Szolnok megyében +64%) kedvezően hatott, de csak a felső rétegekben.
Talajnedvesség: javulás felül, hiány alul
A 2026 februárjában működő talajnedvesség‑monitoring rendszerek a következő képet mutatják a talaj különböző szintjein (20, 50 és 100 cm mélységben):
Felső (0–20 cm): A februári csapadék hatására jelentősen javult a nedvességtartalom. A talaj felszíni rétegei sok helyen közel optimális víztartalommal rendelkeznek, ami kedvez a korai vetéseknek és a gyümölcsösök vízháztartásának.
Középső (20–50 cm): A javulás mérsékeltebb, de érzékelhető. A réteg víztartalma közepes, helyenként még mindig a kívánatos alatt marad.
Mélyebb (50–100+ cm): A vízhiány továbbra is jelentős. A tél nem hozott elegendő csapadékot ahhoz, hogy ez a zóna érdemben feltöltődjön. A mélyebb rétegek lassú regenerációja miatt a talajvízszint is csak minimálisan változott.
A talaj nedvességtartalma régiók szerint
| Régió | Felső réteg (0–20 cm) |
Középső réteg (20–50 cm) |
Mély réteg (50–100+ cm) |
Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|
| Észak‑Alföld | jó | közepes | hiányos | februári csapadék segített |
| Dél‑Alföld | közepes | közepes | jelentős hiány | homoktalajok különösen érzékenyek |
| Észak‑Magyarország | jó | jó | mérsékelten hiányos | stabilabb vízháztartás |
| Közép‑Magyarország | jó | közepes | hiányos | Pest megye déli része szárazabb |
| Nyugat‑Dunántúl | nagyon jó | jó | javuló | országosan a legkedvezőbb |
| Dél‑Dunántúl | jó | közepes | mérsékelten hiányos | kiegyensúlyozottabb helyzet |
Mennyi tavaszi csapadékra lenne szükség a mélyebb rétegek feltöltődéséhez?
A talaj nedvességtartalma mindig késleltetve követi a csapadékviszonyokat. A mélyebben fekvő zónák feltöltése lényegesen több csapadékot igényel, mint a felsőké. Ennek oka, hogy a víz lassan szivárog le; a növények és a párolgás folyamatosan elhasználják a felső rétegek nedvességét; ráadásul a többéves vízhiány miatt a mélyebb rétegek „üresen állnak”. Ez is közrejátszik abban, hogy 2026 februárjára nem történt jelentős javulás: a víztartalom sok térségben továbbra is az átlag alatt maradt. Ezért a vízpótlás szempontjából a tavaszi csapadék döntő jelentőségű lesz, különösen a homoktalajokkal borított alföldi területeken, ahol a víz gyorsan elszivárog, és a mélyebb rétegek feltöltődése még lassabb.
A 2026 februári adatok alapján országos átlagban legalább 80–120 mm egyenletes tavaszi csapadékra lenne szükség a mélyebb talajzónák vízpótlásához. Persze ez nem egyszerre, hanem március–április–május során több hullámban lenne ideális. Ha nem érkezik meg a szükséges eső, akkor a növényeket már május-júniusban aszály sújthatja.
Ha a témával kapcsolatban kérdése van, keressen bizalommal az alábbi elérhetőségeken: telefonon +36-20/519-2745 számon vagy emailben az info@siposgazda.hu címen.
Amennyiben tanácsadásra, előadásra szeretne időpontot kérni, kérem kattintson az alábbi linkre:
Segítsük a növények szárazságtűrését!
A felső talajréteg jó állapota most kedvez a tavaszi kerti és mezőgazdasági munkák megkezdésének, de a felszíni javulás mögött továbbra is ott húzódik a mélyebb rétegek vízhiánya. Ezért kulcsfontosságú lesz a víztakarékos talajmunka – a sekély művelés, a forgatás nélküli technikák alkalmazása és a talaj takarása.
A vegetációs időszak kezdetén arra is gondolni kell, hogy felkészítsük a talajt – és a növényeket – a későbbi aszályos időszakokra. Erre a leghatékonyabb eszköz az intenzív talajjavítás, illetve a tápanyagpótlás szerves és szervetlen anyagokkal. A növények szárazságtűrését leginkább azok a tápanyagok segítik, amelyek hozzájárulnak az erősebb gyökérzet fejlődéséhez, fokozzák a stressztűrést, és stabilizálják a sejtek vízháztartását. Nézzük, mik ezek.
1. Kálium – a legfontosabb „aszálytápanyag”
A kálium kulcsszereplő, ha a növény vízgazdálkodásáról van szó. Szabályozza a párologtatást (sztómaműködés), javítja a sejtek vízmegtartását, erősíti a gyökérzetet, növeli a szárazság- és hőstressztűrést. Ősszel alaptrágyaként, tavasszal fejtrágyaként érdemes a talajba juttatni, különösen káliumigényes növényeknél (burgonya, kukorica, napraforgó, gyümölcsfélék).
2. Kalcium – erős sejtfalak, jobb stressztűrés
A kalcium nemcsak a termésminőség miatt fontos. Erősíti a sejtfalakat, így a növény jobban bírja a vízhiányt, emellett javítja a gyökércsúcsok fejlődését, és ezzel segíti a tápanyagok felvételét. Kalciumhiányos, savanyú talajokon gyümölcsösökben és zöldségeknél különösen hasznos.
3. Magnézium – a fotoszintézis motorja
A magnézium javítja a fotoszintézis hatékonyságát, fokozza a gyökérzet aktivitását, és segíti a növény energiaellátását stresszhatás idején.
4. Foszfor – mélyebb gyökérzet, jobb vízfelvétel
A foszfor a gyökérfejlődés egyik legfontosabb eleme. Elősegíti, hogy a növény erősebb, mélyebbre hatoló gyökérzetet növesszen, javítja a víz- és tápanyagfelvételt, stresszhatás után hozzájárul a gyorsabb regenerációhoz. Pótlása hideg tavaszokon különösen hasznos, mert ilyenkor a foszfor felvétele gyengébb.
5. Mikroelemek
Bizonyos mikroelemek kifejezetten javítják a stressztűrést.
- Cink: támogatja a hormonműködést, a gyökérfejlődést, a stressztűrést.
- Bór: segíti a virágzást, fokozza a sejtfalak stabilitását, javítja a vízháztartást.
- Réz: hozzájárul az antioxidáns-védelemhez, csökkenti a szárazság okozta stresszt.
- Mangán: támogatja a fotoszintézist.
6. Szervesanyag és humusz – a vízmegtartás alapja
A talaj szervesanyag-tartalma közvetlenül meghatározza a vízmegtartó képességét: minél gazdagabb a talaj, annál jobban megőrzi a nedvességet. A humusz többszörösére növeli a víztároló kapacitást, javítja a talaj szerkezetét, és segíti, hogy a gyökerek mélyebbre hatoljanak. Hagyományos módon komposzttal, istállótrágyával vagy zöldtrágyával növelhetjük a talaj humusztartalmát.
Az utóbbi években a tőzegalapú, vízben oldott talajkondicionálókat is egyre többen használják szervesanyag-utánpótlásra. Ezek nem klasszikus tápanyagok, de jelentősen javítják a szárazságtűrést. Ide tartoznak a huminsavak és fulvosavak, amelyek összességében segítik a növények tápanyagfelvételét, serkentik a gyökérképződést, javítják a vízmegtartást. Fulvosavak jelenlétében a növények kevésbé hajlamosak a hervadásra, illetve jobban viselik az időjárás okozta stresszt. Javul a szárazságtűrő képességük, ellenállóbbá válnak a rovarfertőzésekkel szemben, és még a gyomirtó szerek hatásait semlegesíteni tudják. Korszerű és hasznos természetes anyagok, érdemes kísérletezni velük.
Vízmegőrző gazdálkodást, kertészkedést kívánok mindenkinek!
Együtt – Mindenkiért!