Kedves Barátaim,
Napjaink egyik legégetőbb gazdasági, etikai és környezetvédelmi problémája az élelmiszerpazarlás. A jelenség ugyan a teljes élelmiszerláncot érinti, a kidobott élelmiszerhulladék jelentős részéért a háztartások felelősek. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2019-es adatai szerint Magyarországon évente mintegy 1,8 millió tonna kidobott élelmiszer kerül a szemétbe, melyből 400 tonnát a háztartásokból származó élelmiszerhulladék tesz ki…
Ezekről a témákról is beszélgettünk a PROMENAD24.HU újságírójával, Sallós Lucával. Kérlek Benneteket, ha tehetitek, olvassátok el, e szakmai interjút!
Tegyünk Együtt az élelmiszerpazarlás ellen. Köszönöm a megtekintéseket és a megosztásokat.
Együtt – Mindenkiért!
Az élelmiszerpazarlás mértéke napjainkban, és amit tehetünk
– Sipos Gazdát kérdeztük
Napjaink egyik legégetőbb gazdasági, etikai és környezetvédelmi problémája az élelmiszerpazarlás. A jelenség ugyan a teljes élelmiszerláncot érinti, a kidobott élelmiszerhulladék jelentős részéért a háztartások felelősek. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2019-es adatai szerint Magyarországon évente mintegy 1,8 millió tonna kidobott élelmiszer kerül a szemétbe, melyből 400 tonnát a háztartásokból származó élelmiszerhulladék tesz ki. Ahhoz azonban, hogy ezeken az adatokon változtatni tudjunk nem elég ujjal mutogatni a másikra: az élelmiszerlánc összes szereplőjének fel kell venni a harcot a pazarlás ellen. Már csak az a kérdés, hogyan.
Sipos Gazdának szívügye az élelmiszerek védelme. Az ismert vásárhelyi növényorvos szerint kellő tudatosság és szemléletformálás szükséges a témában ahhoz, hogy megakadályozzuk a nagymértékű pazarlást. Egy kis odafigyeléssel már a saját mikrokörnyezetünkben is sokat tehetünk.
Élelmiszerpazarlásról beszélhetünk, amikor olyan ételek, félkész nyersanyagok kerülnek a szemétbe, melyek egyébként még elfogyaszthatók, felhasználhatók vagy újrahasznosíthatók lettek volna. Ide sorolhatjuk például a különféle lejárt szavatosságú ételeket, a kidobott ételmaradékokat vagy az emberi fogyasztásra nem alkalmas csontokat, magvakat, héjakat is.
Kép forrása: pixabay.com
Azonban fontos megjegyezni, hogy nem csupán a háztartási élelmiszerhulladékok felelősek a pazarlásért.
Az élelmiszerláncnak több olyan feldolgozási folyamata is van, melynek során bizonyos élelmiszer alapanyagok már azelőtt a szemétben végzik, mielőtt a boltok polcaira, vagy épp az asztalunkra kerültek volna.
– fogalmazott a gazda, aki szerint ez is egyfajta élelmiszerpazarlás, mely részben a szigorú élelmiszerbiztonsági előírások, valamint a magas fogyasztói igények miatt alakul ki.
– tette hozzá Sipos József.
A növényorvos szerint nem szabad megfeledkezni a feldolgozóiparról sem. Tegyük fel, hogy a gazda jól előállította, megfelelően szétválogatta az élelmiszer-alapanyagot, amely azután egy olyan tárházba kerül, ahol nem megfelelőek a tárolási körülmények. Nem ideális a páratartalom, a hőmérséklet, a pakolási mód, netalán a szállítás során keletkezik kár, az élelmiszer megy is a kukába. Nagyon lényeges tehát az optimális tárolási és szállítási körülmény biztosítása.
Amennyiben az élelmiszer mégis eljut a boltok polcaira, korántsem biztos, hogy a szavatossági időn belül el is fogy. Ilyen esetben általában lejjebb viszik az árát, ám ha így sem viszik el a vásárlók, megy a szemétbe, hiszen a szavatossági időt túllépve nem lesz fogyasztható.
Egy a napokban történt fontos változás szerint, az Európai Unióban ugyan adományozhatóvá váltak a lejárt minőségmegőrzési idejű élelmiszerek, ám ez nem vonatkozik a fogyaszthatósági idővel ellátott romlékony árukra, melyek elfogyasztása komoly egészségügyi kockázatokkal jár.
Több pont is van tehát, ahol kidobásra kerülhet az élelmiszer, a háztartási pazarlás „csupán” a jéghegy csúcsa. Sipos Gazda szerint ahhoz, hogy ezt a nagymértékű pazarlást elkerüljük, tudatos otthoni élelmiszergazdálkodásra van szükség.
Nagyon lényeges a többszöri tudatos odafigyelés. Első lépésként vásároljunk okosan, gondoljuk ki előre, hogy mire van szükségünk és lehetőség szerint ne halmozzuk az élelmiszereket. Ellenőrizzük gyakrabban a kamrát, a hűtőszekrényeket, és amit megvásároltunk, azt rövid időn belül fogyasszuk is el. Főzés során csak akkora adagot készítsünk, amennyit tényleg megeszünk, ha azonban mégis túlfőztük magunkat, a megmaradt ételt tegyük mélyhűtőbe és egy későbbi alkalommal fogyasszuk el vagy adományozzuk oda a rászorulóknak. Az adományozásra számos lehetőségünk van, akár ételgyűjtő-ládákba is elhelyezhetjük a fogyasztásra alkalmas ételeket.
Fontos még megemlíteni a megfelelő otthoni tárolást, hiszen ilyenkor keletkezik a kidobott élelmiszer kétharmada. Sokan nincsenek tisztában az alapvető tárolási szabályokkal, így a zöldségek, gyümölcsök idő előtt beérnek és elrohadnak. Sokan tudjuk, hogy a paradicsom, krumpli, fokhagyma, uborka, hagyma szobahőmérsékleten áll el a legjobban. Az viszont talán kevésbé ismert, hogy egyes zöldségek és gyümölcsök etiléngázt termelnek, ami gyors éréshez vezet. Ilyen a banán, az avokádó, a paradicsom, az őszibarack, a körte és a zöldhagyma. Érdemes tehát elválasztani őket a többi élelmiszertől, különösen a krumplitól, az almától, a levélzöldségektől és a bogyós gyümölcsöktől, amik különösen érzékenyek az etiléngázra.
A növényorvos szerint sok múlik azon is, hogyan helyezzük el az élelmiszereket a hűtőszekrényben. Ha például megvesszük, sok egyéb mellett betesszük, de hátracsúszik, és csak véletlenül kerül elő, amikor már lejárt a szavatossága. Ez sajnos egyenlő a halálos ítéletével, jön az élelmiszerpazarlás. Az a legjobb, ha csak annyi élelmiszert tartunk a hűtőben, amennyit még át tudunk tekinteni, és tartjuk magunkat az „elsőnek be, elsőnek ki” szabályhoz.
Sipos József a honlapján tett korábbi bejegyzésében a maradékmentés fontosságára is felhívta a figyelmet. A magyar konyha ezen a téren nagyon kreatív: például a pörköltmaradékból lehet feltét főzelékre, mehet székelykáposztába vagy hortobágyi húsos palacsintává változhat. Az egyéb maradékokat is ezerféleképpen lehet hasznosítani, tele van az internet jobbnál jobb receptekkel, csak böngészni kell egy kicsit.
Kép forrása: pixabay.com
– világított rá a gazda.
A pazarlás tehát háztartási szinten is jelentős. Míg a fejlett országokban egy főre vetítve 105 kilogrammnyi élelmiszerhulladékot dobnak ki évente, addig Afrikában és Ázsiában ez az érték csak 8 kilogramm.
– hívta fel a figyelmet Sipos József.
A növényorvos hozzátette: az élelmiszerpazarlás során nem csak a pénzt, hanem az ételhez hozzáadott tudást és munkát is kukába dobjuk. Emellett befolyásoljuk a klímaváltozást is, hiszen, az üvegházhatású gázok kibocsájtásának 8 százaléka az élelmiszerpazarláshoz köthető. A pazarlásnak tehát ökológiai lábnyoma is bőven akad.
Sipos Gazda szerint fontos, hogy először mindenki a saját mikrokörnyezetében tegyen a változásért.
– fogalmazott.
Forrás: promenad24.hu
A teljes cikk, valamint a kapcsolódó cikkek megtekinthetők a PROMENAD24.HU oldalán: Az élelmiszerpazarlás mértéke napjainkban, és amit tehetünk – Sipos Gazdát kérdeztük