- 08 -
-
A kerti újrahasznosításról: hulladékból új élet
Nagyszüleim mindig figyeltek arra, hogy minél kevesebb dolog vesszen kárba a ház körül. Ami felesleges hulladéknak tűnt, ők azt is fel tudták használni. Ez a környezetünket tisztelő, hagyományos gondolkodásmód ma már a fenntartható gazdálkodás egyik alappillére, amelyre mezőgazdászként, növényorvosként is igyekszem felhívni a figyelmet.
A kerti és konyhai hulladék nagy része alkalmas arra, hogy a kertben újrahasznosítsuk. Ha így teszünk, akkor ezeket az értékes anyagokat benn tartjuk a természetes körforgásban, és a szén-dioxid-kibocsátást csökkentjük. A következő tanácsokkal a ház körül termelődő hulladék kerti hasznosításában szeretnék segíteni[…] -
Takarékoskodjunk a vízzel a kiskertben!
Súlyos aszállyal indult az idei tavasz, ezért az elmúlt időszakban több írásomban is igyekeztem felhívni a figyelmet az éltető víz megbecsülésére, a korszerű öntözési technikákra. Most a kiskerttulajdonosoknak szeretnék segíteni néhány egyszerű praktikával, amivel takarékosabbá, hatékonyabbá és fenntarthatóbbá tehetik a veteményes öntözését.
Most lássuk milyen kérdésekre is kaphatunk választ:
– Gyűjtsük az esővizet és reggel öntözzünk
– Tervezzük meg a kertet
– Takarjuk a talajt!
– Hogy használjuk a mulcsot[…] -
Csökkenteni kell az élelmiszerpazarlást
Az élelmiszerpazarlás világméretű probléma. A fejlett országokban egyenlőtlen az élelmiszerek eloszlása és ráadásul sok esetben a túltermelés is magával hozza az élelmiszerek pazarlását. A leggazdagabb országokban évente közel 110 kilónyi élelmiszert dobnak ki a családok.
Sajnos Magyarországon se sokkal jobb a helyzet, egy átlagos magyar családnál hetven kilónyi élelmiszer landol a kukában évente…
A Szeged TV – Téma című műsorában arról beszélgettünk, mit lehet tenni az élelmiszerpazarlás ellen[…] -
Az élelmiszerpazarlás csökkentésének kulcsa a szemléletváltás
Zöldségek, gyümölcsök, húsok, péksütemények: élelmiszerek, amelyek sok magyar családnál a kukában végzik. Hogy miért? Mert megbarnulnak, megpuhulnak, megszáradnak vagy épp lejár a szavatossági idejük. Élelmiszerpazarlás? A legtöbb esetben igen, arról van szó…
Egy számomra kiemelten fontos témáról beszélgettünk a Szegedi Tudományegyetem Website publicistájával, Pósa Tamarával. Kérlek Benneteket, ha tehetitek, olvassátok el, e szakmai interjút!
Tegyünk Együtt az élelmiszerpazarlás ellen[…] -
Az élelmiszerpazarlás mértéke napjainkban, és amit tehetünk
Napjaink egyik legégetőbb gazdasági, etikai és környezetvédelmi problémája az élelmiszerpazarlás. A jelenség ugyan a teljes élelmiszerláncot érinti, a kidobott élelmiszerhulladék jelentős részéért a háztartások felelősek. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2019-es adatai szerint Magyarországon évente mintegy 1,8 millió tonna kidobott élelmiszer kerül a szemétbe, melyből 400 tonnát a háztartásokból származó élelmiszerhulladék tesz ki…
Ezekről a témákról is beszélgettünk a PROMENAD24.HU újságírójával, Sallós Lucával. Kérlek Benneteket, ha tehetitek, olvassátok el, e szakmai interjút[…]
-
Harcoljunk és tegyünk az élelmiszerpazarlás ellen…
Mindig elszomorodom, amikor az élelmiszerpazarlásról hallok. Nagyon szomorú számomra, hogy világszerte százmilliók, vagy talán milliárdok élnek szegénységben, mi pedig Európában is, évente körülbelül 88 millió tonna (!) élelmiszert dobunk ki.
A jelenség ráadásul nemcsak etikai, gazdasági, hanem környezetvédelmi szempontból is rendkívül káros. Kérlek tudjatok róla, hogy az üvegházhatású gázok kibocsájtásának ugyanis 8 százaléka az élelmiszerpazarláshoz kapcsolható.
Azért, hogy ez megszűnjön, az élelmiszerlánc minden szereplőjének tennie kell azoktól kezdve, akik megtermelik és feldolgozzák az élelmiszert azokig, akik eljuttatják a fogyasztóknak, és természetesen nekünk, a vásárlóknak is, akik a lánc végén állunk[…] -
Vizes élőhelyek védelmében…
„Nem kert ez, akármit csinálok, nem tudom befolyásolni. Semmi közöm hozzá” – hallottam az egyik ismerősömtől ezt a megjegyzést a vizes élőhelyekkel kapcsolatban. Elgondolkoztam: igaza lenne? Végül arra a következtetésre jutottam, hogy nincs, ez is mindannyiunk ügye kellene, hogy legyen, hiszen február 2-án is megemlékezünk a Vizes Élőhelyek világnapjáról.
Minden gazdálkodó tudja, mennyire fontos szerep jut életünkben a víznek. Ha szerencsénk van, éppen megfelelő a mennyisége, ha nincs, bizony komoly erőfeszítéseket kell tennünk a pótlására vagy a túl sok csapadék okozta károk enyhítésére[…]
-
Így takarékoskodjunk a vízzel
Március 22-én volt A víz világnapja, amikor arra emlékeztünk, milyen fontos életünkben – és természetesen a mezőgazdaságban – a víz. Jó lenne, ha ez az információ nemcsak elméleti tudás maradna, hanem átszőné az egész életünket, és gazdálkodás során is odafigyelnénk arra, hogy a víz egyetlen cseppjét se hagyjuk kárba veszni. Ehhez a fontos témához szeretnék pár elgondolkodtató gondolatot megosztani Veletek[…]
-
A kék arany, a víz
„A víz az élet bölcsője, minden élet forrása” – sokszor hallottuk már ezeket a mondatokat, de kérdés, meg tudjuk-e becsülni eléggé ezt a kincset. Mi magyarok, nagyon szerencsések vagyunk, amiért nemzetközi viszonylatban is kiemelkedően gazdag a vízkincsünk. Ezzel nincs mindenki így: többek között az MTA Víztudományi Koordinációs Csoportja is figyelmeztetett arra, hogy néhány éven belül az emberiség kétharmadának vízhiánnyal kell szembenéznie. A víz a klímaváltozás miatt is egyre fontosabb…
1993 óta ünnepeljük március 22-én, A víz világnapját. Az esemény fontos célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a mindenki számára elérhető, tiszta víz fontosságára és az édesvízkészletek veszélyeztetettségére[…]
-
Találkozás a Makói Óvodában környezetünk varázslatos élővilágával
Környezetünk megóvása, ismerete elengedhetetlenül fontos tényező az életünkben. Nap mint nap hallunk a túlzott mértékű környezetszennyezésről, a globális felmelegedésről és a klímaváltozás problémájáról. Tudjuk, az ember úton halad arra, hogy felszámolja saját életfeltételeit. Sajnos tönkretesszük a tiszta levegőt, a vizet, a termőtalajt, kimerítjük energiakészleteinket, elpusztítjuk erdeinket, és állatok tömegét ítéljük kipusztulásra[…]
- 05 -