Kedves Barátaim,
Mikor néhány hónappal ezelőtt, egy nagyobb bevásárlásnál azzal szembesültem, hogy mennyi kidobni való fóliát, műanyag dobozt, zacskót, PET-palackot és flakont hoztam haza, elhatároztam, hogy ezután jobban odafigyelek a csomagolóanyagokra. Ez a bejegyzés azért született, hogy olvasóim figyelmét is felhívjam rá: tudatosabb vásárlással mindannyian tehetünk azért, hogy kevesebb hulladékkal terheljük a környezetünket.
Magyarországon – és általában a fogyasztói társadalmakban – a hulladékok nagyjából fele csomagolóanyag. Nehéz elkerülni, hogy a bevásárlással egy adag szemetet is hazacipeljünk. A szupermarketek polcain sorakoznak a habtálcán lefóliázott zöldségek, műanyag dobozba zárt zöldfűszerek, műanyag csomagolású tejtermékek, sajtok, felvágottak, PET-palackos vagy alumíniumdobozos italok, de még a zöldségesnél is nejlonzacskóba mérik a cseresznyét vagy a sárgabarackot.
A sort hosszan folytathatnám a kozmetikai, háztartási és tartós fogyasztási cikkekkel, de fölösleges, hiszen a jelenséget mindenki ismeri. És ha belegondolunk, ezeknek a termékeknek a jó részét teljesen feleslegesen csomagolják be.
Azóta mindent elborított a műanyag csomagolás: az élelmiszergyártók és az áruházláncok hatalmas mennyiségű műanyagot kényszerítenek a vásárlókra. Pedig az bomlik le leglassabban a környezetben, azt lehet a legkevésbé újra használni, és annak a gyártása kerül a legtöbb energiába és szennyezésbe.
Riasztó adat, hogy az 1970-es évek óta legyártott műanyagoknak több mint 90 százaléka nem hasznosult újra – de még az újrahasznosítás sem jelent valódi megoldást a műanyagok áradatára. Az egyre növekedő fogyasztás miatt globálisan évi több mint tízmillió tonna egyszer használatos műanyag hulladék keletkezik, Magyarországon pedig egy évben fejenként mintegy 100 kilogrammnyi csomagolóanyagot dobunk ki a szemétbe.
Kidobás után ennyi idő alatt bomlanak le:
| Papírtáska: | 1 hónap |
| Újságpapír: | 1,5 hónap |
| Kartonpapír: | 2 hónap |
| Tejesdoboz: | 5 év |
| Ónozott acél konzervdoboz: | 50 év |
| Habosított műanyag pohár: | 50 év |
| Alumínium konzervdoboz: | 200-500 év. Újrahasznosítással azonban kb. 6 héten belül új doboz készülhet belőle. |
| Műanyag palack: | 450 év |
| Műanyag szatyrok: | 200-1000 év |
Elindult a lassú változás
Szerencsére egyre többen ismerik fel ezt a problémát. Ha kis számban is, de megjelentek a csomagolásmentes boltok, és vannak, akik saját tárolóedényekkel, vászonzsákokkal, kosárral, üvegpalackkal mennek vásárolni, és keresik a csomagolásmentes vagy papírcsomagolású termékeket, legyen szó akár élelmiszerekről, akár vegyiáruról. A csomagolásmentes boltok és a tudatos vásárlók jelenléte mutatja, hogy így is lehet felelősséget vállalni a környezetünkért.
A változás lassú, és komoly szemléletváltásra, szemléletformálásra van szükség ahhoz, hogy számottevő javulás induljon el. A gyártók és a kereskedők lényegében ellenérdekeltek, hiszen számukra a műanyag a legolcsóbb csomagoló alapanyag, amely sokoldalúan felhasználható, strapabíró, és hosszabb ideig frissen tartja az élelmiszert. A valóban gyorsan lebomló, környezetkímélő csomagolóanyagok gyártása még gyerekcipőben jár, az alternatív alapanyagok drágák, ezért nem használják őket széles körben. Az ipar és a szállítmányozó, illetve a kereskedő cégek önszántukból nem szívesen mondanak le a profit egy részéről. Ezért globális változást csak egységes törvényhozással és a jogszabályok következetes betartatásával lehet elérni a műanyagok visszaszorításában.
Azért vannak biztató jelek is: számos nagykereskedő cég már használ környezetbarát csomagolóanyagokat, gyümölcs- és kenyérhálókat, újrahasznosítható tasakokat, sok termék, például a mogyoró, a pisztácia, a dióbél, a mandula, a napraforgó, a tökmag egyes szupermarketekben is elérhető csomagolásmentesen, és arra is törekszenek, hogy a csomagolások minél nagyobb arányban újrahasznosított anyagokból készüljenek.
Amit mi is megtehetünk
10 tipp a műanyag csomagolás csökkentésére
Civilként, vásárlóként addig is tehetünk lépéseket, amíg nincs olyan jogszabályi környezet, amely minden céget rászorít a változtatásra:
- Kerüljük a fóliába csomagolt, habtálcás gyümölcsök és zöldségek vásárlását
- Ha tehetjük, az élelmiszereket – különösen a zöldségeket, gyümölcsöket – hazai termelőktől, piacokon, csomagolásmentesen szerezzük be
- Ne vásároljunk palackos vizet, üdítőt, igyunk helyette otthon csapvizet, szűrt vizet, teát, házi szörpöt vagy limonádét
- Ha elmegyünk otthonról, sokszor használható műanyag vagy üvegpalackban vigyünk magunkkal innivalót
- Kirándulásnál is használjunk kulacsot, uzsonnás dobozt, textilszalvétát
- A háztartásban keressünk műanyagmentes megoldásokat a tárolásra
- A higiéniai termékeket és az otthon használatos vegyszereket csomagolásmentes boltokban szerezzük be
- Akkor se fogadjunk el műanyag bevásárló szatyrot, ha azt „lebomlóként” hirdetik. Ezek nagy része valójában nem bomlik le, hanem nagyon apró részekre esik szét. Így valójában több kárt okoz a természetnek, mint a hagyományos, „nem lebomló” műanyag zacskó, amit újra lehet hasznosítani.
- Hordjunk magunknál saját vászontáskákat
- A már meglévő műanyag szatyrokat, tasakokat addig használjuk, amíg csak lehet
Az egyszer használatos műanyagok kiszorítása, a csomagolásmentes vásárlás gyakorlata nem megy egyik pillanatról a másikra – sok tanulást, odafigyelést és elköteleződést igényel.
Mégis érdemes elindulni ezen az úton, hogy lehetőség szerint egyre kevesebb hulladékkal terheljük a környezetünket, óvjuk a Földet, az itt élőket, és tisztább vizet, egészségesebb élelmiszereket fogyasszunk.
Együtt – Mindenkiért!