Kedves Barátaim!
Mindig elszomorodom, amikor az élelmiszerpazarlásról hallok. Nagyon szomorú számomra, hogy világszerte százmilliók, vagy talán milliárdok élnek szegénységben, mi pedig Európában is, évente körülbelül 88 millió tonna (!) élelmiszert dobunk ki. Ez az összes pazarolt mennyiségnek körülbelül egyharmada. Természetesen a pazarlás költsége sem jelentéktelen: az Európai Bizottság 2016-os jelentése szerint évi 143 milliárd (!) euróról van szó. A jelenség ráadásul nemcsak etikai, gazdasági, hanem környezetvédelmi szempontból is rendkívül káros. Kérlek tudjatok róla, hogy az üvegházhatású gázok kibocsájtásának ugyanis 8 százaléka az élelmiszerpazarláshoz kapcsolható. Egy átlagos magyar állampolgár 67 kg élelmiszert dob a szemetesbe évente. A becsült EU-s átlag ennél jóval magasabb, 94 kg/fő.
Azért, hogy ez megszűnjön, az élelmiszerlánc minden szereplőjének tennie kell azoktól kezdve, akik megtermelik és feldolgozzák az élelmiszert azokig, akik eljuttatják a fogyasztóknak, és természetesen nekünk, a vásárlóknak is, akik a lánc végén állunk. Lehet másikra mutogatni, hogy kezdje ő a változást, de az lenne a legjobb, ha mindenki megtenné az első lépéseket a saját környezetében. AZONNAL.
Ki és mi lehet a felelős ezért a pazarlásért?
Az egész ellátási lánc folyamata. Ide tartozik, a rossz környezeti és éghajlati körülményektől kezdve a nem megfelelő élelmiszer-tárolásig és a rossz vásárlási és étkezési szokásokig. Az ellátási lánc bármely folyamatában, szakaszában élelmiszereket dobnak ki, az azokon energiaforrások és vízkészletek pazarlásához vezetnek, amelyeket az előállításukhoz, termesztésükhöz, a betakarításukhoz és a piacra juttatásukhoz használtak volna. Ez a folyamat nyilvánvalóan pusztító hatással van a globális társadalomra, a gazdaságra és a környezetre.
Képek forrása: pixabay.com
A kenyér értéke
A kenyér évezredek óta az emberiség egyik legfontosabb tápláléka. Ahol kialakult egy emberi közösség, ott lassan már kenyeret is sütöttek búzából, rozsból, tönkölyből. Változik körülöttünk a világ, de ez az ősi, nagy hagyományú táplálék még ma is fontos szerepet játszik több milliárd ember életében.
Szeretett Nagymamámék a tanyán, hagyományosan a búzából vagy a rozsból készítették a kenyeret, melyet általában a búbos kemencében szombaton sütöttek. Ez a kenyér nem száradt meg pár nap alatt, így egy teljes hétre elegendőt készítettek belőle. A Gazda sokat és keményen dolgozott és dolgozik, hogy illatos kenyér kerülhessen az asztalra.
Amikor az asztalunkra került a frissen sült kenyér, azt nem lehetett csak úgy, kapkodva felszeletelni. Gyakran vetettek ilyenkor keresztet, sőt, még imát is mondtak, mielőtt Nagyapám ünnepélyesen felvágta volna.
Azt tapasztalhatjuk, hogy a kenyér szentségének a tudata elhalványulóban van. Ma sokan turkálnak a kenyérben, válogatnak, kidobják a szemétbe, és elfelejtjük azt, hogy sok millió ember éhesen fog lefeküdni. Percenként tizenkettő kisgyermek hal éhen és szomjan.
Kép forrása: pixabay.com
A XXI. századi társadalmak emberét sajnos az allergia, ételérzékenység is jellemzi. Megfigyelhető, hogy a mai kor embere között is vannak olyanok, akik a kenyér helyett sokszor zsemlére vágynak. A tápláló kenyér helyett csipszeket fogyasztanak, de sajnos tapasztaljuk, hogy az egészséges búza vagy rozslisztből készült kenyér helyett mindenféle műanyagokkal, adalékokkal és festékekkel rontják kenyereink minőségét. Régen a kenyér, lisztből és kovászból készült és hagytak elegendő időt arra, hogy megkeljen és megsüljön.
Mit tehetünk mi, az élelmiszerpazarlás ellen? Praktikus tippek otthonra
1. Az első lépés, hogy vásároljunk okosan. Lehet, hogy praktikusnak tűnik nagyobb mennyiséget vásárolni egyszerre, de a nagyobb mennyiségből általában több végzi a szemétben. Érdemes kisebb adagokban gondolkozni, és csak akkor elmenni a boltba, ha teljesen kimerült a készlet. Régi, de bevált trükk, hogy otthon megírt, jól átgondolt listával megyünk vásárolni, és semmiféle csábító akciónak nem dőlünk be.
Kép forrása: pixabay.com
2. A következő pont az élelmiszerek megfelelő tárolása. Ennek fontosságát mutatja, hogy az egyik tanulmány szerint, ebben a szakaszban keletkezik a kidobott élelmiszer kétharmada. Sokan nincsenek tisztában az alapvető tárolási szabályokkal, így a zöldségek, gyümölcsök idő előtt beérnek és elrohadnak. Sokan tudjuk, hogy a paradicsom, krumpli, fokhagyma, uborka, hagyma szobahőmérsékleten áll el a legjobban. Az viszont talán kevésbé ismert, hogy egyes zöldségek és gyümölcsök etiléngázt termelnek, ami gyors éréshez vezet. Ilyen a banán, az avokádó, a paradicsom, az őszbarack, a körte és a zöldhagyma. Érdemes őket elválasztani a többi élelmiszertől, különösen a krumplitól, az almától, a levélzöldségektől és a bogyós gyümölcsöktől, amik különösen érzékenyek az etiléngázra.
Kép forrása: pixabay.com
3. Nagyon fontos hangsúlyozni a tartósítás fontosságát. Évezredes hagyománya van a savanyításnak, a szárításnak, a befőzésnek, amihez mi már hozzátehetjük a gyorsfagyasztást is. Ezzel nemcsak az ökológiai lábnyomunkat csökkentjük, hanem pénzt is spórolunk, ráadásul egészséges, a saját ízlésünknek megfelelően elkészített élelmiszerhez jutunk.
4. Nem csak a tökéletesen kinéző zöldség és gyümölcs finom! Ugye előttünk van a kép, amint egy vásárló hosszasan válogat az almák között egy hipermarketben, a tökéletes példányokra vadászva? Ez az igény oda vezetett, hogy az élelmiszerláncok csak a kifogástalanul kinéző zöldségeket és gyümölcsöket veszik át a termelőktől, a többit gyakorlatilag kidobásra ítélve, hiába ugyanolyan jó az ízük és ugyanakkora a tápértékük. A jelenség felszámolása elsősorban nem a mi dolgunk, legfeljebb annyit tehetünk, hogy nem vagyunk olyan válogatósak. Szerencsére már az áruházak is léptek, legalábbis külföldöm: a Walmart például csökkentett áron kínálja a „csúnya” élelmiszereket.
Kép forrása: pixabay.com
5. Sok múlik azon is, hogyan helyezzük el az élelmiszereket a hűtőszekrényben. Ha például megvesszük, sok egyéb mellett betesszük, de hátracsúszik, és csak véletlenül kerül elő, amikor már lejárt a szavatossága. Ez sajnos egyenlő a halálos ítéletével, jön az élelmiszerpazarlás. Az a legjobb, ha csak annyi élelmiszert tartunk a hűtőben, amennyit még át tudunk tekinteni, és tartjuk magunkat az „elsőnek be, elsőnek ki” szabályhoz.
Kép forrása: pixabay.com
6. Dolgozzuk fel a maradékot! A magyar konyha ezen a téren nagyon kreatív: például a pörköltmaradékból lehet feltét főzelékre, mehet székelykáposztába vagy hortobágyi húsos palacsintává változhat. Az egyéb maradékokat is ezerféleképpen lehet hasznosítani, tele van az internet jobbnál jobb receptekkel, csak böngészni kell egy kicsit. Több neves séf kreált ételeket a maradékok felhasználására, EZEN a linken például egy angol nyelvű receptgyűjtemény található.
7. A maradékok eltüntetésének egyik remek módja, ha smoothie-t készítünk. Szerencsére nálunk is terjed már ez a finom, vitamindús ital, amit kávézókban méregdrágán adnak, de otthon mi magunk is könnyen elkészíthetjük. Botmixerrel dolgozzunk össze minden „gyanúsan” kinéző gyümölcs- és zöldségmaradékot: például túlérett banánt, epret vagy őszibarackot, és mehet bele kellevél, répa vagy brokkoli is. Hígítsuk vízzel vagy egy kevés joghurttal, és fűszerezzük saját ízlésünk szerint.
Kép forrása: pixabay.com
8. Adományozzunk élelmiszert a rászorulóknak! Ha látjuk, hogy vannak bizonyos élelmiszerek, amiket nem fogunk már elfogyasztani, de még jó minőségben vannak, ajándékozzuk el őket!
Kérlek tudjatok róla, hogy szeptember 29-én tartják az élelmiszer-veszteséggel és -pazarlással kapcsolatos tudatosság nemzetközi napját, amit az ENSZ kezdeményezésére hazánkban 2020-ban tartottak meg első alkalommal.
Saját példáinkkal is, elkötelezetten, tehetünk az élelmiszerpazarlás ellen.
Együtt – Mindenkiért