Kedves Barátaim,
Korábban is írtam már az éghajlatváltozás kertekre gyakorolt hatásáról. Amikor ez a bejegyzés születik, épp az idei nyár nagy hőhullámát éljük át 35-40 °C-os csúcshőmérsékletekkel. Ezért foglalkozom most a sziklakerti növényekkel, amelyek ilyen szélsőséges körülmények között is jól érzik magukat, sőt még az épületek árnyékolásában is a segítségünkre lehetnek.
A természetben a sziklagyepek csupasz kőfelszínein leginkább pozsgásokkal találkozhatunk – logikus, hogy a sziklakertekbe is ezeket a fajokat érdemes betelepíteni.
A pozsgások – idegen szóval a szukkulensek – sajátos módon alkalmazkodtak a szárazsághoz: sejtjeikben híg oldat formájában tárolják a nedvességet. Ügyesen gazdálkodnak az esőzések idején feltöltött raktárkészletekkel, és nem engedik távozni a vizet a fotoszintézishez kapcsolódó párologtatás során. Nappalra ugyanis bezárják gázcserenyílásaikat, sajátos módszerrel csapdába ejtik a napfényt, és a légcserét éjszakára halasztják, amikor hűvösebb és nedvesebb a levegő. Így kevésbé száradnak ki.
Az Európában őshonos pozsgások nem a törzsükben (ahogy a kaktuszok), hanem a húsos leveleikben tárolják a nedvességet. Egyébként ugyanúgy működnek, mint az amerikai rokonaik, és sikeresen átvészelik a forró, száraz időszakokat.
Zöldtető pozsgásokkal
Mostanában egyre többfelé látni, hogy az új épületek tetejét, a garázslejárókat vagy egyéb épületrészeket növényekkel borítják. A pozsgások az ilyen helyeken is jól érzik magukat, hiszen nincs szükségük mély talajra, és remekül bírják a tűző napsütést.
Az erre alkalmas leggyakoribb fajok az őshonos varjúhájak és kövirózsák, amelyek kifejezetten kedvelik a sekély termőrétegű helyeket, ahol a domborzati viszonyok miatt az esővíz is könnyen elfolyik.
A kövirózsa latin neve (Sempervivum tectorum) is a tetőre utal, hiszen ez a növény évezredek óta ott él a házak köves szegletein, a cserepeken is. Ugyanezek a körülmények a legtöbb gyomnövénynek nem ideálisak, ezért ritkán telepszenek meg a pozsgások között. Ez a fajta tetőborítás rendszeres kertészeti beavatkozást nem igényel. Ugyanakkor látványos, oxigént termel, megköti a port, és zöld felületével az épületet is óvja a túlzott hőingadozástól és egyéb kedvezőtlen környezeti hatásoktól.
Így építsünk sziklakertet
A klasszikus sziklakerthez lejtősebb részt érdemes választani, de akár kisebb darab sziklákból, kövekből is építhetünk lejtőt. Az égtáj szerinti elhelyezés fontos: a legtöbb pozsgás és sziklakerti növény a déli vagy délkeleti tájolást szereti, ugyanakkor a növények egyedi igényeitől is függhet, hogy jól érzik-e magukat. Célszerű tehát egész évben napos helyet választani, és meggátolni, hogy intenzíven vizesedjen a sziklakert.
Az építéséhez szerezzünk be megfelelő köveket, szikladarabokat. Választhatunk gránitot, mészkövet vagy éppen homokkövet, a lényeg az, hogy ezeket ne keverjük egymással.
Ha a témával kapcsolatban kérdése van, keressen bizalommal az alábbi elérhetőségeken: telefonon +36-20/519-2745 számon vagy emailben az info@siposgazda.hu címen.
Amennyiben tanácsadásra, előadásra szeretne időpontot kérni, kérem kattintson az alábbi linkre:
Haladjunk lepésről lépésre
- Tisztítsuk meg a területet a növényektől, gyomoktól.
- A leendő sziklakert területét ássuk ki kb. 20 cm mélyen, töltsük fel kaviccsal és homokkal, hogy biztosítsuk a vízelvezetést.
- Helyezzük be a nagyobb köveket.
- Fokozatosan töltsük fel földdel a kövek közti részt, ahogy haladunk a kisebb méretű kövek lerakása felé.
- Ültetés előtt várjunk pár hetet, hogy még egyszer megtisztíthassuk a területet a gyomoktól. Ez idő alatt a kövek is „befekszenek” a helyükre.
Milyen növényeket telepítsünk?
A sziklakertekben többféle növény élhet együtt, lehet pozsgás, vaskos levelű kövirózsa vagy olyan évelő növény, mint az árlevelű lángvirág vagy a kakukkfű. Fontos, hogy csakis olyan növényeket válasszunk, amelyeket kifejezetten ilyen helyre ajánlanak a kertészek. Ha a fenti menetrendet követjük, akár május-júniusban, akár nyár végén vagy éppen ősszel is nekikezdhetünk a telepítésnek.
Habár a bevezetőben azt írtam, hogy a sziklakerti növények jól bírják a szélsőséges viszonyokat, azért hosszan tartó aszályos időszakokban ők is igénylik a mérsékelt öntözést. A sziklakert védelmének része lehet a mulcsozás is, ami segíti a fiatal, még gyenge növények áttelelését és megerősödését.
Tegyük szebbé, természetesebbé kertjeink világát.
Együtt – Mindenkiért!