Ha zöldellő kertet szeretnénk, akkor meleg- és szárazságtűrő növényeket kell ültetnünk
Kedves Barátaim,
Bármerre járok az országban, számtalan kiszáradt tuját és fenyőt látok a díszkertekben és a parkokban, ami a legtöbb esetben a tavalyi, kiugróan aszályos év következménye. Bár az idei nyár jóval csapadékosabb volt az előzőnél, hosszabb távon a növekvő forróságra, az elhúzódó aszályos időszakokra kell felkészülni. Ezért, ha zöldellő kertet szeretnénk, az elszáradt fák, bokrok helyére meleg- és szárazságtűrő növényeket kell ültetnünk.
Siralmas látvány nyújtanak a kerítések mentén sorakozó kiszáradt tuják, a tűleveleiket vesztett, kopasz ágaikkal meredező fenyők. Szomorú bizonyítékai annak, hogy a klímaváltozás a kertjeinket is elérte. Mivel a jövőben ennek a tendenciának nem csupán a folytatására, hanem az erősödésére is számíthatunk, érdemes átgondolni, hogyan alakíthatjuk át úgy a kertünket, hogy az jobban ellenálljon a szélsőséges időjárásnak.
A kiszáradt nyitvatermőket és a többi, a forróság és az aszály miatt elpusztult növényt nincs értelme ugyanolyan fajtákkal pótolni. Az újonnan ültetett csemeték éppúgy sínylődnének, nem alakulna ki a megfelelő ellenállóképességük, így nem csak a nagy meleg és a szárazság nehezítené meg az életüket, de a kártevők is könnyebben megtámadnák és tovább gyengítenék őket.
Ha a témával kapcsolatban kérdése van, keressen bizalommal az alábbi elérhetőségeken: telefonon +36-20/519-2745 számon vagy emailben az info@siposgazda.hu címen.
Amennyiben tanácsadásra, előadásra szeretne időpontot kérni, kérem kattintson az alábbi linkre:
Válasszunk szárazságtűrő fajokat!
Szárazságtűrő növények
Mindannyian azt szeretnénk, hogy a lakóhelyünket övező kert hűvös, párás mikrokörnyezet legyen, ahol nyugodtan tudunk pihenni, regenerálódni. Ehhez olyan fákat, cserjéket kell választanunk, amelyek elviselik az egyre szélsőségesebb klimatikus viszonyokat, árnyékot adnak, így csökkentik a hőséget a kertben, és segítenek megőrizni a talaj nedvességtartalmát. Következzen néhány példa az éghajlatváltozást jobban tűrő fásszárúakra. (Ebben a korábbi összeállításban 10 meleg- és szárazságtűrő évelő dísznövényre hívtam fel kertbarát olvasóim figyelmét.)
Mezei juhar (Acer campestre)
Közepes méretű fa, általában 15-25 méter magasra nő. Levelei ötágúak, sötétzöldek, ősszel sárga és vörös árnyalatokra váltanak, ilyenkor gyönyörű őszi lombszíneivel díszíti a kertet. Sövényként is lehet ültetni, mivel jól tűri a metszést, és sűrű lombkoronát képez. Nagyon hasznos a helyi ökoszisztémának, hiszen kicsi, zöldesfehér virágai vonzzák a rovarokat, így segítik a biodiverzitás fenntartását.
Vadkörte (Pyrus pyraster)
Az Európában és Nyugat-Ázsiában honos vadkörte általában 10-15 méter magasra nő. Különösen szárazságtűrő. Levelei oválisak, fogazott szélűek, sötétzöld színűek. Tavasszal fehér virágokat hoz, kis kemény gyümölcsei éretten barnák. Virágai vonzzák a méheket és egyéb beporzókat, gyümölcsei a madaraknak és más állatoknak is táplálékot jelentenek. Gyümölcse frissen kevésbé élvezetes, de kompótnak vagy befőttnek emberi fogyasztásra is alkalmas.
Ezüst hárs (Tilia tomentosa)
Maximális magassága kb. 30 méter, formája kezdetben kúpos, majd zárt tojásdad koronát alkot. Levelei nagyok, kerekdedek, élesen fogazottak, sötétzöldek, fonákjuk fehéren molyhos. A kellemes illatú, mézelő virágok a többi hárshoz hasonlóan hosszúkás, ép szélű fellevélhez csatlakoznak. A napos helyet szereti. Hőség-, szárazság- és várostűrő képessége igen jó, a legellenállóbb hazai hársfajta.
Keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia)
A keskenylevelű ezüstfa általában 5-7 méter magasra nő. Levelei keskenyek, tojásdad alakúak, felső felületük sötétzöld, az alsó fényes, ezüstös. Díszfaként lombja és szokatlan színe érdekes kontrasztot alkot más növényekkel. Virágai jellegzetes illatukkal vonzzák a méheket és más beporzókat, gyümölcse pedig táplálékot nyújt az állatoknak. Jól alkalmazkodik a száraz és szegény talajú területeken, így kiváló választás ott, ahol a vízforrások korlátozottak.
Kőris (Fraxinus)
A kőrisfák meglepően jól fejlődnek Magyarország szennyezett és forró városaiban; különösen a keskenylevelű kőris (Fraxinus angustifolia) bírja jól a klímaváltozást. Ezt követi az amerikai kőris (F. pennsylvanica), a magas kőris (F. excelsior), a fehér kőris (F. americana) és végül a virágos kőris (F. ornus).
A keskenylevelű kőris Közép- és Dél-Európában honos, kb. 20 méter magasra nő. Feltűnő virágai sziromtalanok, kora tavasszal, lombfakadás előtt nyílnak. Gyors növekedésű, jól bírja a száraz talajokat, de nedvesebb talajokba is ültethetjük. Szép lombozata miatt árnyékot adó fának is kiváló.
Egybibés galagonya (Crataegus monogyna)
Kis- vagy közepes méretű fa vagy cserje, melyet – tövises ágrendszere miatt – sövényként is ültethetünk. Fehér vagy halvány rózsaszínű, kellemes illatú virágai vonzzák a méheket és más rovarokat; piros, húsos bogyótermését ősszel szívesen fogyasztják a madarak. Gyökérrendszere segít a talaj megtartásában, és megakadályozza az eróziót, ezért lejtőkön is hasznos. A galagonya virágát és termését a fitoterápia is alkalmazza, főleg szív- és érrendszeri problémák kezelésére.
Perzsa selyemakác (Albizia julibrissin)
3-20 méter magas, gyors növekedésű cserje vagy többtörzses, bokorfa. Párosan szárnyalt, 20-60 levélkéből álló levelei a mimózáéhoz hasonlóan képesek összecsukódni vagy szétnyílni fény, illetve érintés hatására. Illatos, fürtökben elhelyezkedő virágai júniustól szeptemberig több hullámban nyílnak. A virágokból kihajló lilásrózsaszínű porzószálak pamacsszerűen díszlenek. Remek méhlegelő. Lapos hüvelytermése akár tavaszig is a fán marad, néhány madár és a mókusok is előszeretettel fogyasztják.
Az Ázsiából származó, igénytelen selyemakác Magyarországon is könnyen nevelhető. Fény- és hőkedvelő, szárazságtűrő, de nedves körülmények közt és félárnyékban is jól érzi magát. Silány talajon is megél, ami részben a gyökerén élő nitrogénkötő baktériumoknak köszönhető. Fiatal korában fagyérzékeny.
Segítsük a növények túlélését!
Természetesen a fajtaválasztás csak az egyik lépés a klímabarát kert kialakításában. Ahogy azzal már egyik korábbi cikkemben is foglalkoztam, a megfelelő vízellátással, a talaj szervesanyagtartalmának pótlásával, a talajtakarással, az árnyékolással és számos más praktikával segíthetjük növényeink túlélését a forró, aszályos időszakokban. Ezekre a gyakorlatokra egyre inkább szükségünk lesz, hiszen manapság a növénytermesztéssel foglalkozó szakemberek és a hobbikertészek legnagyobb kihívása éppen az éghajlatváltozás, amelyhez gyorsan és hatékonyan kell alkalmazkodnunk.
Együtt – Mindenkiért!