TÁPLÁLJUK A TALAJT, HOGY A NÖVÉNYEK IS TÁPLÁLJANAK MINKET!

Ahol a talaj egészséges, ott a növények jó kondícióban vannak

Sipos Gazda tanácsai

Ahogy évek óta járom az országot, és látom a sokféle növénybetegséget, rá kellett jönnöm, hogy a növények egészsége szorosan összefügg a talaj állapotával is. Ahol a talaj egészséges, ott a növények jó kondícióban vannak, és ez fordítva is igaz: a kizsigerelt talajon gyenge ellenállóképességű, tápanyagban szegény és jellegtelen ízű növények teremnek.

Már korábbi írásaimban is foglalkoztam az egészséges talajélettel, amelynek a megőrzése több szempontból is kulcsfontosságú. Az ideális talaj magas humusztartalmának köszönhetően megtartja a vizet és a tápanyagokat. Porózus szerkezete lehetővé teszi a levegőzést, könnyen lazítható, és támogatja a gyökérnövekedést. Élővilága hemzseg az organizmusoktól, amelyek az elhalt kerti anyagokat szorgalmasan újrahasznosítják tápanyagokká. Az egészéges talajban beindul a levegő-, víz- és tápanyagkörforgás, a talaj termőképessége, fizikai és kémiai tulajdonságai sokkal jobbak lesznek, az itt termelt növények pedig erősebbek, táplálóbbak és ízletesebbek.

Ez az élő talaj azonban védelmet és folyamatos utánpótlást igényel: a földnek szerves anyagokra és a szerves anyagokat lebontó szervezetekre is szüksége van. A természetes talajjavítás összetett feladat, a különböző eljárások közül most elsősorban, a huminsav szerepére hívom fel olvasóim figyelmét.

Mi a baj a talajokkal?

A talaj természetes állapotában élő, dinamikus és törékeny rendszer. Nem áll rendelkezésünkre korlátlan mennyiségben, hiszen 1 cm vastagságú termékeny talajréteg kialakulásához akár ezer évre is szükség lehet. A pusztulás, pusztítás azonban sokkal gyorsabb folyamat.

Az egyik felelős az ipari növénytermesztés: a monokultúrákra épülő nagyüzemi mezőgazdaság ugyanis túlhasználja a talajt, ezáltal annak szerkezete leromlik, csökken a szervesanyag-tartalma és a benne élő hasznos élőlények száma. Ennek következtében könnyebben tömörödik, aszály idején repedezik, porzik, csökken a vízbefogadó képessége, tápanyag- és nedvességmegtartó kapacitása.

Az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribb szélsőséges időjárási események tovább rontják a helyzetet, és fokozzák az eróziót: a rövid idő alatt lezúduló, nagy mennyiségű csapadék elmossa a talajt, a forró, aszályos időszakok pedig a kiszáradásához vezetnek, így a porrá lett földet a szél könnyebben elhordja.

Riasztó adat, hogy az Európai Unióban – elsősorban Dél-, Közép- és Kelet-Európában – a talajok egynegyedét sújtja a víz okozta jelentős erózió, további egynegyedén pedig magas az elsivatagosodás kockázata. Mindez akadályozza a gyökerek optimális fejlődését, ellehetetleníti a talajökoszisztéma megfelelő működését, és gátolja a talaj egyik fontos szerepét, a szénmegkötést. Ez pedig egyre romló termésátlagokhoz és végül a talaj teljes kimerüléséhez vezet. A kizsigerelt talajokon egyre nehezebb egészséges, jó minőségű növényeket termeszteni, ez pedig az emberi táplálkozásra és az egészségre is hatással van.

Hogyan gyógyítsuk a talajt?

Talajökoszisztéma

Ahogy már említettem, a természetes talajjavításra többféle gyakorlat létezik, amelyek együttes alkalmazásával fokozatosan visszaépíthetjük a kívánatos talajéletet. Ezek között szerepet kap a minimális talajbolygatás, a monokultúrák helyett a növényi változatosság (egymás után és egymással párhuzamosan termesztve), az lőnövényes és a mulcsos talajtakarás, illetve a talaj szervesanyag-tartalmának pótlása – ez utóbbi területen lehetnek segítségünkre a huminsavak.

 

Ha a témával kapcsolatban kérdése van, keressen bizalommal az alábbi elérhetőségeken: telefonon +36-20/519-2745  számon vagy emailben az info@siposgazda.hu címen.

Amennyiben tanácsadásra, előadásra szeretne időpontot kérni, kérem kattintson az alábbi linkre:

Kapcsolat

Mi az a huminsav?

Az úgynevezett „humin” anyagok a növényi eredetű biomassza évezredes bomlási folyamatai során jönnek létre. A huminok családjába tartoznak a biológiailag aktív és igen értékes huminsavak és fulvosavak, amelyek legalább 70-féle ásványi anyagot tartalmaznak, ráadásul mindezeket felvehető, biológiailag hasznosítható formában. A fulvosavak a növények biokémiai folyamataiban vesznek részt, a növények anyagcsere-folyamatait szabályozzák.

Ezeket a szerves makromolekulákat a karbon kori növényzetből nyomás alatt keletkezett tőzegből nyerik ki. A magas huminsav tartalmú barnaszenet, lignitet és a hozzá hasonló szerves ásványokat néhány évtizede kezdték felhasználni az Egyesült Államokban talajjavító, növényi termékenységfokozó anyagként. A stresszkezelés során, a huminsavak a károsodások elszenvedésének megkönnyítésében és a regenerációs folyamatok elősegítése által a növények életében, egyaránt több ponton is segítséget nyújthatnak.

Hogyan használjuk?

A talajban élő mikroorganizmusok szénforrásból táplálkoznak, szaporodnak; ezt a folyamatot támogatjuk a szénalapú huminsavak talajba juttatásával. Szerves makromolekulái táplálják és felszaporítják a talajlakó mikroszervezeteket, amelyek a tápanyagok feltárásáért felelősek, és hozzásegítik a növényeket az így feltárt, fontos tápanyagok felvételéhez. Emellett huminsav hozzájárul a nehézfémek blokkolásához, és a talajsavanyodás megállítását is segíti. Semmilyen környezetkárosító mellékhatása nincs, ezért minden növényi kultúrában kockázatmentesen használhatjuk.

A huminsavak alkalmazási területe főleg a talaj, a növények gyökérzónája, de folyékony formájában levéltrágyaként is ki lehet juttatni. A gyep vagy az ágyások talajjavításához leginkább tavasszal és ősszel használjuk; ugyanígy az őszi ültetéseknél is hasznos. Egyszerűen kijuttathatjuk a talajra, a mulcsra vagy nyesedékre, beforgatni sem kell a földbe.

A folyékony változatot lombtrágyaként használva 2,5 dl huminsavat keverjünk el 10 liter vízben, és napnyugta után juttassuk ki a növényzetre.

Ellenállóbb növények, jobb ízek

Ha nem is egyik napról a másikra, de három-négy év következetes munkájával komoly változásokat érhetünk el a kertben, illetve a gazdaságban. A szervesanyag-tartalom növekedésével javul a talaj szerkezete, vízháztartása, biodiverzitása, és ami számunkra különösen fontos: megfelelő mennyiségű, tápláló és biztonságos élelmiszert takaríthatunk be. A növények sejtfala erősebb lesz, jobban ellenállnak a szárazságnak, a károkozóknak és a különféle betegségeknek, és a termés eltarthatósága is megnő. És azt is észre fogjuk venni, hogy a haszonnövényeink sokkal finomabbak lettek: újra élvezhetjük a gyökér- és levélzöldségek, a paradicsom, a paprika és gyümölcsök már-már elfeledett, gazdag ízeit.

Összefoglalva elmondható, hogy a huminsavak kiemelkedő és jótékony hatásai mind optimális, mind stresszes körülmények között is érvényesülnek. A humusztartalmú készítményekkel történő növénytáplálás, a környezettudatos mezőgazdasági termelést és a környezetkímélő irányzatokat választó, felelős gazdálkodók részére is előremutató választás.

Együtt – Mindenkiért!