REFLEKTORFÉNYBEN A FENYŐ

Fenyőfélék nevelése

Kedves Kertszerető Barátaim,

Nagyon szeretem a fenyőféléket, a fenyőfák illatát, szépséges megjelenésüket. Téli ünnepeink főszereplője a fenyőfa, amelynek levelei az állandóságot, az életigenlést, a megújulást szimbolizálják. Egész évben, de karácsony ünnepének közeledtével is, több figyelem irányul ezekre a szép örökzöldekre, amelyek a legtöbb kertben és parkban ott díszlenek.

A fenyőfélék nevelése hálás feladat a hobbikertészeknek is. Többnyire kevés gondozást igényelnek, de azért van néhány alapelv, amit be kell tartani, ha egészéges, szép és hosszú életű fákat szeretnénk látni a kertünkben. Nekem is vannak szép fenyőfáim a kertben. A megváltozott környezeti feltételekhez a növényeknek is alkalmazkodni kell. Mit tudunk mi tenni ebben a helyzetben? Ebben szeretnék segíteni Nektek.

A talaj legyen savanyú

Fenyőfélék nevelése

A fenyőfák a savanyú, mészben szegény, nedves, de jó vízelvezetésű talajt kedvelik. Néhány faj – köztük az ezüstfenyő és a feketefenyő – azonban eltűri a talaj magas mésztartalmát és lúgos kémhatását. Az évente elvégzett talajvizsgálat lehetőséget ad a talaj pH-értékének korrigálására, vagy szükség esetén a talaj dúsítására. A megfelelő talajjavítás és tápanyag-utánpótlás segíti a fák egészségének megőrzését: serkenti a gyökérnövekedést, támogatja a stressztűrőképességet, és hozzájárul a rovarokkal és egyéb kártevőkkel szembeni védekezéshez.
Bár a fenyők nagy része örökzöld, a levelek nem örök életűek, idővel elhalnak, lehullanak. A tűleveleket hagyjuk a fa alatt, hogy lebomolva szép lassan humusszá alakuljanak, és természetes módon javítsák és savanyítsák a talajt.

Ha túl kevés vagy túl sok a nedvesség

A fenyőfélék többsége szárazságtűrő, de a fák meghálálják, ha tartós aszály idején időről időre mélyen megöntözzük a környező talajt. A fa kiszáradását jelezheti, ha alulról felfelé kezdenek pusztulni az ágak. Ilyenkor a növény hagyja, hogy az alsó ágak kiszáradjanak, miközben a felső ágakhoz továbbítja a nedvességet. Ilyenkor tulajdonképpen takarékoskodik a nedvességgel, és arra vár, hogy a gyökerek újra vízhez jussanak.
Mivel az örökzöldek egész évben aktívak, a kiszáradás télen is fenyegetheti őket. Különösen akkor, ha hideg időben tartósan erős napsütés éri lombot. A párologtatás hatására a növény vizet veszít, amit a hideg, fagyott talajban nyugalomban lévő gyökérzet nem tud pótolni. Ezért, ha az ősz száraz, még a fagyok beállta előtt érdemes alaposan beöntözni a talajt a fenyők környezetében, hogy a fák feltöltekezhessenek nedvességgel. A talaj nedvesen tartásában a mulcsozás is segíthet: a törzs körül hagyjunk ki 15 centiméternyi sugarú kört, majd innen tegyük le körben a mulcsot a lombkorona széléig, 5-7 centiméter vastagságban.
De nemcsak a szárazság, hanem a pangó víz is károsíthatja a fenyőféléket, erre figyelmeztet a csúcshajtás sárgulása. A fölösleges vizet minél gyorsabban vezessük el a fák közvetlen közeléből!

Óvatosan a metszéssel!

Fenyőfélék nevelése

Legjobb, ha a fenyőfákat hagyjuk a lehető legkevesebb beavatkozással, szabadon fejlődni, ugyanis általában rosszul tűrik a metszést. Az elfásodott részek jellemzően nem hajtanak ki újra, a metszéssel csúnya ágcsonkok maradhatnak hátra, ezek pedig búvóhelyül szolgálnak számos kártevőnek, és kórokozó gombák is megtelepedhetnek rajtuk.
Előfordulhat, hogy betegség, rendkívüli hideg vagy hosszan tartó fagy okozta száradás, esetleg hó-, jég- vagy viharkár miatt kell lemetszeni a sérült, vagy elhalt részt. Ilyenkor a csonkokat egészen a törzsnél vágjuk le, és ugyanígy járjunk el, ha valamelyik ágat el kell távolítani. A nagyobb vágásfelületeket kezeljük sebviasszal vagy egyéb sebzáró anyaggal.
A fenyőfélék egészségügyi metszésének ideje általában a tavasz, amikor már látjuk, hogy szenvedtek-e valamilyen fagykárt. Radikális metszést, alakítást viszont csak télen, a fa nyugalmi állapotában végezzünk.
Ha valamilyen okból szükségessé válik a korosabb fák koronaritkítása vagy tisztítása, legjobb, ha szakembert hívunk a helyzet felméréséhez és a szükséges kezelés elvégzéséhez.

Néha szükséges a formázás

Fenyőfélék nevelése

Ha a fiatal fát formázni szeretnénk, mindig csak a friss, éves hajtások lemetszését végezzük. Tavasszal, amikor az új hajtások fejlődésnek indulnak, előfordulhat, hogy túl hosszúnak ítéljük őket. Ez esetben még a tűk kifejlődése előtt csípjük vissza a hajtásokat úgy, hogy csak az alsó részük maradjon meg, ezzel a módszerrel a fenyőt tömöttebbé formázhatjuk.
Formázást igényel a görbe csúcshajtás is, amely beavatkozás nélkül a törzs görbületéhez vezethet. Erősítsünk egy hosszú, egyenes rudat a fa törzséhez és csúcshajtásához, és hagyjuk ott egészen addig, amíg a csúcshajtás elfásodik és kiegyenesedik.
Esetenként az is előfordul, hogy két rügyből is csúcshajtás fejlődik. Ha ezek nagyjából egyformán növekszenek, akkor a fa törzse megkettőződik. Ne várjuk meg, hogy ez megtörténjen, hanem időben vágjuk le az egyik csúcshajtást, így a fa csak egy törzset nevel tovább. Ezt a műveletet nyáron végezzük, az aránytalanul fejlődő oldalhajtások eltávolításával egy időben.
Ha a fenyőkből sövényt szeretnénk nevelni, júliusban metsszük, nyírjuk az ágakat, amikor már nagyjából befejeződött a friss hajtások növekedése. Ezután a következő májusig nem is kell formázni őket.

Mi kell a jó erőnléthez?

Fenyőfélék nevelése

Elsősorban gomba- és rovarkártevők okozzák az örökzöldek betegségeit, amelyek a termőhelyi viszonyoktól függetlenül bárhol megjelenhetnek. Fertőzés akkor alakul ki, ha a fák ellenálló képessége csökken. A jó erőnlétben lévő növények képesek magukat megvédeni a kórokozókkal szemben, a különféle stresszhelyzetek (viharos szél, jégverés, extrém erős UV-sugárzás) után könnyebben regenerálódnak, és a szárazságot is jobban tűrik. Ha azt szeretnénk, hogy örökzöldjeink egészsége helyreálljon, akkor a betegség gyors tüneti kezelése mellett a növények immunrendszerét is erősíteni kell, amit elsősorban talajjavítással, növényi kondicionálással, szükség szerint öntözéssel vagy épp a víz elvezetésével, az élőhely jó megválasztásával érhetünk el.

Ezt is érdemes tudni

  • A fenyőfáknak mintegy 250 faja, és számos színváltozata létezik.
  • A fenyők csoportokba ültetve árnyékolónak vagy szélfogónk is ideálisak.
  • A legtöbb fenyőfa fiatalon piramis alakú, de a fa növekedésével szabadabb formájú koronát alkot.
  • A fenyők tobozai jellemzően a fa felső harmadában csoportosulnak. A tobozok a fenyőfák ujjlenyomatai, nincs két faj, amelynek tobozai egyformák lennének.

 

A fenyőféléket a modern természetgyógyászatban is hasznosítják. A főzettel belsőleg légúti megbetegedéseket, torokgyulladást, epehólyag-gyulladást, vesekövet, gyomor- és bélbántalmakat kezelnek, továbbá lázcsillapítóként is használják. Inhalálással a tüdő betegségeit, valamint a homloküreg gyulladását kezelik, öblögetéssel pedig a torokgyulladást. Az erdeifenyő fürdőjét köszvény, izzadás és lábizzadás ellen tartják hatásosnak.

Kívánom, hogy legyen mindannyiunk kertjében, szebbnél szebb és egészséges fenyőfa.

Együtt – Mindenkiért!