Régi szokás van újra terjedőben: a gyümölcsfák törzsének meszelése.
Kedves Barátaim, Kedves Kertészkedő Kollégák,
Mit tudtak nagyapáink, szüleink amit évtizedekre elfelejtettünk? S vajon érdemes-e feleleveníteni a hagyományt? Miért előnyös a gyümölcsfák törzsének meszelése?
Gyerekkoromban sokat meszeltem a kertünkben, és a tanyánk körül található gyümölcsfák törzsét. Ahogy mi is naptejjel óvjuk az arcunkat a leégéstől, úgy a gyümölcsfák törzsének bemeszelése is – különösen télen – a napsütés elleni védelmet is szolgálja.
Milyen veszélyei vannak a hőingadozásnak?
A gyümölcsfák törzse jellemzően sötét színű, ezért napsütéses téli nappalokon a fák déli oldalán felmelegszik és kitágul a kéreg, majd az éjszakai hidegben lehűl, és összehúzódik. Ha ez a folyamat gyakran megismétlődik, akkor idővel a sejtek károsodnak, és a törzsön függőleges fagyrepedések jelennek meg. Kezelés nélkül az évek múltával egyre mélyülnek, szélesednek, s ez néhány év alatt a fa pusztulásához vezethet. Ezért a már kialakult sebeket feltétlenül kezelni kell: a repedések széléről éles késsel faragjuk le az elhalt szöveteket, és a sebet kenjük be sebvédő pasztával.
A téli napsütés másik veszélye, hogy ott, ahol a törzs felmelegedett, a növényi sejtek aktívabbá válnak. Emiatt több vízre van szükségük, mint amennyit a „téli pihenőjüket töltő” gyökerek biztosítani tudnak, ezért a kéreg lassan elkezd kiszáradni, ami szintén hozzájárul a repedések kialakulásához. A kéreg repedései pedig kaput nyitnak a különböző baktériumoknak, gombás fertőzéseknek és élősködő rovaroknak, amelyek a fa belsejébe hatolva legyengítik a növényt.
A mésznek milyen szerepe van a fák védelmében?
Mindezt megelőzhetjük, ha a gyümölcsfák törzsét késő ősszel fehérre meszeljük. A világos felület ugyanis visszaveri a napsugarakat, megakadályozza, hogy a kéreg felmelegedjen, s ezzel megóvja a fát a hőtágulás és összehúzódás, illetve a kiszáradás sokkjától és a repedések megjelenésétől. A mi éghajlatunkon a kajszi- és őszibarackfák különösen érzékenyek a téli hőingadozásra, ezért ezeket mindenképp ajánlatos meszeléssel védeni, de a hideget rosszul tűrő díszfák is meghálálják a gondoskodást.
A kezelést késő ősszel, tél elején érdemes elvégezni, a lemosópermetezés végeztével, de még a nagy hidegek beállta előtt.
A fák mészruhába öltöztetése azért is előnyös,
- mert a fehér törzsű fák tavasszal később melegszenek fel…
- a nedvkeringésük később indul be, ezért ellenállóbbak a tavaszi fagyokkal szemben…
- ráadásul a mészréteg alatt a rovarok és gombák is elpusztulnak…
- a fa kérgét károsító mohák és zuzmók növekedését is gátolja…
Idővel az esők fokozatosan lemossák a törzsről a mészréteget, s a bemosódó lúgos mész ellensúlyozhatja a talaj – kiskertekben amúgy is gyakori – elsavanyodását. S végül a fák meszelésének esztétikai hatása is van: a fehér törzsek a kertet tisztának és rendezettnek mutatják.
Hogyan készítsük el a mésztejet?
A fák törzsére való mészoldat elkészítéséhez többféle receptet is találunk. Az egyik az 5-8%-os mésztej, amely egy rész oltott mész és nyolc rész víz alapos elkeverésével készül. (Vigyázat, a mész veszélyes anyag, ezért védőruhában és védőszemüvegben dolgozzunk!) A kikevert mésztejet legalább két órán át pihentessük felhasználás előtt, és festés közben is többször kavarjuk át. Repedezett kéreg festéséhez az oldatot kissé hígabbra készítsük. Mielőtt nekilátnánk a festésnek, egy kefével érdemes eltávolítani a törzsről az elvált kéreglemezeket, mohát. Ha második réteget is szeretnénk felvinni, az már lehet kicsit vastagabb. Az első réteg száradjon meg, mielőtt felvisszük a másodikat. A mésszel a talajszinttől legalább fél méteres magasságig, de inkább feljebb fedjük be a törzseket és a vastag tartóágakat. A két évnél fiatalabb fákat nem szabad meszelni.
Fontos szakmai lépeseknek tartom, hogy folyamatosan a kertjeinkben, gyümölcsösünkben rendezett, tiszta, ápolt, gondozott környezet legyen. Ennek egyik lényeges lépése, hogy szépen fehérre varázsoljuk, a fáink törzseit.
Egy korábbi bejegyzésben a kora tavaszi fagy elleni védekezés kapcsán már olvashattatok a fák törzsének meszeléséről, ha még nem olvastátok a cikket, akkor az alábbi linkre kattintva megtehetitek: A kora tavaszi fagy hatása a gyümölcsöseinkre…
Együtt – Mindenkiért!