A KORA TAVASZI FAGY HATÁSA A GYÜMÖLCSÖSEINKRE…

A kora tavaszi fagy hatása a gyümölcsöseinkre és hogyan tudunk védekezni a tavaszi fagykárok ellen

Kedves Barátaim, Kedves Kertészkedő Kollégák,

A tavasz, korai megérkezése után, egy erős hidegfrontnak köszönhetően az elmúlt napokban visszatértek a hajnali fagyok, sok helyen mérhettünk mínusz 4-6 fokot is hajnalban. Napközben sem melegedett az idő 11-13 fok fölé, illetve az erős szél még jobban erősítette a hidegérzetünket.

Kérlek tudjatok róla, a kora tavaszi időjárásunk veszélyforrása, a komoly károkat okozó, erős lehűlések lehetnek. Március folyamán, a gyümölcsfáink nagy többségének endogén nyugalma megszűnik, a tavaszi felmelegedések ingadozva vagy folyamatosan növekednek, így a rügypattanás és a lombfakadás lassan megindul. Elsősorban a szállító edénynyalábok a legérzékenyebbek a késői fagyok károsító hatására. Ez azért is veszélyes, mert az aktív anyagcserét folytató szervek fagyérzékenyekké válnak, így a későbbiekben fellépő tavaszi fagyok igen jelentős károkat okozhatnak e szervekben.

Szeretném megosztani saját szakmai megfigyelésemet. Kora tavasszal mindig, a metszések elején, hogy lássam, hogy milyen mértékű virágzásra számíthatok idén fáinkon, levágok egy vesszőt, vízbe állítom szobahőmérsékleten. Ezek a termővesszők 1-2 hét alatt rügyet bontanak és virágozni kezdenek, ebből láthatom, hogy milyen mértékű lesz, illetve lehet a tavaszi virágzás. Komoly segítségnek tartom, mert e módszer segítségével láthatjuk, hogy milyen mértékben kell tavasszal megmetszeni a fáinkat.

Mit kell tudni a fák fagyállóságáról?

Kérlek tudjatok róla, hogy a fagyállóságot a faj, illetve fajta örökletes tulajdonságai alapvetően meghatározzák. Befolyásolja továbbá a télre való felkészülés folyamata, a fagy jelentkezésének időpontja, a hőmérséklet-változás intenzitása, a gyümölcsfa anatómiai sajátosságai és a talaj tápanyag összetétele is befolyásolják a fagytűrőképesség mértékét és alakulását. Az őszi időjárás és az ebben az időszakban végzett technológiai lépések is, nagy mértékben befolyásolják a fák hideghez való alkalmazkodásukat, felkészülésüket.  Megfigyelhető, több kutatásban is olvastam, hogy az örökletes tulajdonságok összefüggésben vannak a származással. Az eddigi megfigyelések és tapasztalatok alapján elmondható, hogy a kajszi- és őszibarackfák gyakran szenvednek tavaszi fagykárt hazánk területén. Míg hazánkban őshonos meggy, cseresznye és alma jóval ritkábban.

A késői fagyok, miért veszélyesek a virágzó gyümölcsfáinkra?

A kedvező időjárás és a hirtelen felmelegedés hatására a fák felébredtek téli álmukból, beindulnak a növényi nedvek keringése és ezzel együtt a virágzás folyamata is. A virágzás idején érkezett jelentős lehűlés és a vele járó hajnali fagyok hatására, a fákon lévő termőrügyek és nyíló vagy kinyílt virágok nagyon könnyen károsodhatnak, elfagyhatnak. Ennek kiemelt következménye lehet a terméskiesés, ami lehet részleges, de fagyzugos helyeken lévő fáknál, viszont teljes terméskiesés is bekövetkezhet.

Mik befolyásolhatják még, a fák virágainak elhalását?

A fák virágrügyei összetett, sokféle szövetből felépülő szervek. Olvastam egy szakmai anyagban, hogy az egyes szövettájak eltérő fagyállósággal rendelkeznek, károsodásuk mechanizmusa a virágrügy elfagyása során még nem kellőképpen meghatározott. Kórtani szempontból, a kórokozók jelenléte a virágrügyeknél kisebb jelentőségű a fagyállóság csökkentése szempontjából, mint a fás szöveteknél.



Nemcsak betegség vagy fagy miatt, hanem élettani okok miatt is elpusztulhatnak a virágrügyek. Megfigyelhető, hogy egy részük visszamarad a fejlődésben az elégtelen tápanyag-ellátottság, a kedvezőtlen versenyhelyzet továbbá a rendszertelen vízellátás miatt, majd a tél során elhal és lehull a fáról. A csoportos rügyek versenyhelyzete rosszabb, mint a magányos rügyeké. Kajszibaracknál a hosszú termőrészeken lévő virágrügyek közül, lényegesen több hullik le ebből az okból, mint a nyársakon találhatóak közül.

Mit tapasztalunk a rügyek vizsgálata során?

Gyümölcsfáink zöme még ebben az időszakban kényszernyugalmi állapotukat töltik, csak az alacsony hőmérséklet miatt nem vagy alig borultak még virágba.

Szeretném javasolni Nektek, hogy a rügyek vizsgálatára a következő lépéseket tegyük meg.

Metsszünk le egy gyümölcsfa vesszőjét, majd vágjunk el hosszában rügyeket. A vágás után, ha szép zöld színű a rügy belseje, akkor megállapíthatjuk, hogy nem érte fagykár a rügyeket, kiváló termés várható. Sajnos, ha a kettévágott rügy belülről sötétbarnás, fekete színű, az a fagykár jele lehet. Akkor, ha a rügy hegye színeződött csak el, van esély arra, hogy kihajtson a rügy, de, ha a rügy alapja barnult el, akkor is visszafordíthatatlan fagykár és terméskiesés tüneteivel találkozunk. Megállapítható, ahol a teljes rügy elszíneződik, ott jelentős fagykárral szembesülünk, ebben az esetben nem számíthatunk túl jó termésre. Az egészséges rügyek, zöld színűek, ekkor jó termésre számíthatunk.

Hogyan tudunk védekezni a tavaszi fagykárok ellen?

A tavaszi fagyok elleni védekezésre ma már jó néhány megoldás áll rendelkezésre, de megfigyeléseim alapján, úgy tapasztalom, hogy tökéletes módszer nincs, mindegyiknek van valamilyen hátránya, amelyek az alkalmazhatóságukat komolyan befolyásolják.

A fagyok elleni védekezés akkor válik szükségessé, amikor a gyümölcsfának a faggyal szembeni érzékenysége megnő, ez általában a rügyképződéskor vagy rügypattanáskor jelentkezik. Ezért ilyenkor szükséges lehet olyan beavatkozásokra, amelyek a kedvezőtlen hatások csökkentésére, esetleg kiküszöbölésére irányulnak. A gyümölcsfák rügyfakadásának késleltetésével a tavaszi fagy károsító hatását mérsékelhetjük.

Több lehetőséggel lehet védekezni a tavaszi fagyok ellen, a virágzás kitolásával. Egyik módszer, hogy kora tavasszal napközben folyamatosan öntözzük a fák törzsét. A víz párolgása hőelvonással jár, ez csökkenti a gyümölcsfák hőmérsékletét, így 1-2 héttel is kitolható a gyümölcsfák virágzásának kezdete.

A fagyvédelmi módszereknek két csoportját szeretném megemlíteni, ez a passzív és aktív lehetőség. A passzív módszerek azok, amiket jóval a fagy kialakulása előtt alkalmazunk, a hőmérséklet alakulásába a fagyos éjszakán közvetlenül nem avatkozunk be. Célja a fagy jövőbeni elkerülése vagy gyakoriságának csökkentése, illetve hatásának mérséklése (pl. okszerű tápanyagellátás, termőhelyválasztás, megfelelő koronamagasság), a növények stressztűrésének vagy fagy utáni regenerációs képességének fokozása (fajok, fagytűrőbb alanyok, fajták választása, kémiai védekezés, növénykondicionálás).

Az aktív fagyvédelmi módszerek alkalmazása, közvetlenül a fagy beállta előtt vagy a fagy beállta után, a kritikus hőmérséklet kialakulásakor kezdődik. Az alacsony hőmérséklet alakulásába beavatkozunk. Ezek a módszerek a fizikai mechanizmusokon keresztül gátolják vagy mérséklik a fagy kialakulását, így az ültetvény hőmérsékletét emelik.

Ezek a módszerek lehetnek:

  • a hideg levegő halmozódásának akadályozása (légkeverés),
  • hőtermelés fokozása tüzelőanyagok égetésével (ültetvényfűtés, Frostbuster),
  • a hőkisugárzás csökkentése (füstölés, ködösítés),
  • hőtermelés a víz fagyáshőjének felszabadításával (fagyvédelmi öntözés),
  • fa törzsének meszelése.

A változékony időjárásunk hatásai stressztényezőként is hathatnak növényeink életére is. A fagyhatás ellen is komplex megelőzési és védekezési módszerekkel lehet felvenni a versenyt. Bízom benne, ha sikerül ezeket a tényezőket alkalmazni, lesz lehetőségünk finom, egészséges gyümölcsöket szüretelni fáinkról.

Jó kertészkedést kívánok! Együtt – Mindenkiért!