„Április ez, sose higgy a bolondnak…"
Áprilisban gyakran szeszélyes az idő, ahogy a címben idézett verssor is mutatja, Radnóti Miklós Első ecloga versében, és ahogy a saját bőrükön is érezzük. Ugyanúgy jöhet fagy, hó, mint eső vagy meleg napsütés. Általában azonban a nap már felmelegíti annyira a földet, hogy el tudjuk ültetni a palántákat és elvessük a magvakat – természetesen a megfelelően előkészített talajba. Áprilisban már sok egyéb munka is adódik a kertben.
Az egyik legfontosabb áprilisi munka a vetés, de mielőtt ebbe belevágnánk, érdemes megfelelően előkészíteni a földet. Első lépésként takarítsuk el a téli takarást a talajról, majd lazítsuk fel, és távolítsuk el a gyomokat. Szükség esetén forgassuk be a komposztot vagy az istállótrágyát – de csak akkor, ha valóban kell, kíméljük környezetünket! Győződjünk meg talajvizsgálattal arról, szükség van-e a tápanyagok pótlására. Ha pedig a környezetkímélő módszereknél tartunk, gondoljunk arra, hogy például a mézontófű erős gyökereivel szétporlasztja a rögöket, a sarkantyúka pedig árnyékol, ezért jó, ha mind a kettőnek biztosítsunk helyet kertünkben. A pillangósvirágúak – lucerna, a zöldbab, a zöldborsó, a földimogyoró – pedig gazdagítják a sovány talajt. Ha szükséges, a kötött talajt homokkal tehetjük lazábbá.
Kezdődhet a vetés
Kép forrása: pixabay.com
Áprilisban vethető, ültethető a saláta, a főzőtök, a cukkini, az uborka, a spárgatök, a póréhagyma, a sóska, a spenót, a brokkoli és a patisszon. Kicsit később lehet már vetni a mángold, a kukorica, az őszi fejes káposzta és a karalábé magját is. Ügyeljünk a vetés mélységére és a sortávolságra! Külön fejezetet érdemelnek a melegigényesebb fajok. A karfiol, karalábé, édeskömény magját egyelőre fóliasátorba vethetjük, és a paradicsom palántázásával is tanácsos megvárni a jó időt. Karóval vagy támrendszerrel is segíthetjük a növény növekedését. A sárga- és görögdinnye magjait 1-1,5 méterenként, fészekszerűen kialakított lyukakba tegyük. Kezdő kertészek is megpróbálkozhatnak vele, hiszen, ha elég napot és vizet kap, akkor szinte biztos a siker.
Kép forrása: pixabay.com
Indul a fűszernövények szezonja is: ha meleg az idő, már szabadföldbe is vethetjük a bazsalikom, a borsikafű, a borsmenta, a citromfű, a kerti kakukkfű, a zsálya, a lestyán és az oregánó magját, ezzel biztosítva, hogy minél változatosabb legyen a konyhánk.
Kép forrása: pixabay.com
Áprilisban szépíthetjük meg a virágoskertet is. A dália és a kardvirág gumóit ássuk be a földbe, és el lehet vetni az őszirózsa (Callistephus), a szürkés ördögszem (Scabiosa canescens) és a napsütést nagyon kedvelő, igénytelen, de szép büdöske (Tagetes) magjait is. Az évelő virágok – egyebek mellett a szellőrózsa (Anemoe), gyöngyvirág (Convallaria), dáliák (Dahlia), szarkaláb (Delphinium), kankalin (Primula), verbéna (Verbena bonaryensis) – tőosztásával is foglakoznunk kell. A tearózsa metszésére is kerítsünk sort.
Kép forrása: pixabay.com
Napos időben már a dézsás növényeket – leanderek, citrusfélék – is el lehet kezdeni fokozatosan hozzászoktatni a naphoz, de ne feledkezzünk meg arról, hogy gyökereiket még ez előtt be kell áztatni. Az átteleltetett muskátlit vágjuk vissza, a levágott részt pedig dugjuk be a földbe, hogy meggyökeresedjen.
Feladatok a gyümölcsöskertben
A gyümölcsösben is sok a feladatunk. Ültessünk bogyós gyümölcsű cserjéket, vagy ha már korábban helyet kaptak a kertünkben, akkor bujtásról szaporítsuk őket. A cserje egyes hajtásait hajlítsuk le, vezessük a földbe, majd gyökereztetés után válasszuk le az anyatörzsről. Heteken belül várható az őszi- és kajszibarackfák virágzása, ami azért fontos, mert a friss vesszőket ilyenkor kell levágni. A meggyfáknál éppen fordítva van: a régi ágakból kell vágni, míg a friss és fiatal vesszőkhöz nem nyúlunk. Ha eddig nem tettük, rikítsuk meg a koronákat, hogy a gyümölcsök elég fényhez jussanak. Áprilisban a szőlő metszését is el kell végezni.
A melegebb idő sajnos a kárvetőket is előcsalogatja, amik hamar megjelennek a gyümölcsfákon is. Ha a fiatal hajtások lekonyulnak vagy szárazak, akkor gyanakodhatunk a jelenlétükre. Előbújnak az első levéltetvek, a csonthéjasokat a monília támadja, a poloskaszagú szilvadarázs pedig a szilvákat veszélyezteti, ahogyan a neve is mutatja. Sokat segíthet a ragacsos lap, és úgy is gyéríthetjük a lárvákat, ha néhány napon át kora reggel világos ruhát terítünk a fa alá, és erősen megrázzuk vagy megütögetjük a fa törzsét. A lehullott lárvákat semmisítsük meg. Megindult a bundásbogarak betelepülése is a gyümölcsösökbe.
Kedves Barátaim! Sok a dolgunk, de hamarosan a családi asztalra tehetjük az első saját zöldségeket, ez pedig nagyon jó érzés. Hajrá! Munkára fel! Jó munkát kívánok!
Együtt – Mindenkiért!