Kedves Barátaim,
A környezetünk folyamatos változáson megy keresztül. Újabb fajok jelennek meg és sajnos tűnnek el környezetünkből. Az inváziós élőlények olyan fajok, amelyek az eredeti élőhelytől eltérő helyre kerülve elterjednek. Általában azért, mert az új élőhelyen nincs természetes szabályozó hatás, ami korlátozza a szaporodásukat és elterjedésüket. Az invazív fajok gyakran kárt okoznak az új élőhelyen élő fajok között, mert a táplálkozási, szaporodási és terjeszkedési szokásaik eltérőek a helyi fajokétól. Emiatt az invazív fajok gyakran veszélyeztetik a helyi ökoszisztémát és a biológiai sokféleséget, mivel kiszorítják a helyi fajokat, és megváltoztatják a természetes környezetet.
Ezekről a gondolatokról beszélgettünk a NAPI.HU hírportál újságírójával, melynek gondolatait, itt olvashatjátok.
Együtt – Mindenkiért!
A klímaváltozás egyik legsúlyosabb következménye ott lapít a kertünkben
Ha a világ bármely pontján járunk, szinte mindenhol ugyanazok a növények alakítják a látképet. Ez a klímaváltozás egyik leglátványosabb következménye. Csakis az összehangolt, törvényi jellegű korlátozás lehetne a hatékony a megoldás.
A szakértők szerint nem pusztán természetvédelmi kérdésről van szó, hanem egy több mint 500 éve kezdődő folyamatról. Az utóbbi évek egyik legnagyobb természetvédelmi kihívását az inváziós növényfajok egyre nagyobb fokú terjedése jelenti. Ezzel kapcsolatban megkérdeztünk egy növényorvost, aki leszögezte, hogy az invazív fajok egy összetett fogalom, és nem minden esetben beszélhetünk kártevőkről.
Növényi globalizációnak is nevezhetjük azt a jelenséget, amely már több mint fél évezrede folyamatosan zajlik, vagyis azt az eseménysorozatot, amelynek eredményeképpen ma a bolygónak szinte bármely pontján járunk, mindig találkozhatunk ugyanazokkal a növényfajokkal. Ez nem pusztán a természetes látkép átalakulásáról szól:
komoly természetvédelmi kockázatot is jelenthet bizonyos idegenhonos fajok megtelepedése, mert képesek kiszorítani természetes élőhelyükről az őshonos növényfajokat, ezzel megtörve a természetes biodiverzitást.
Sipos József növényorvos, címzetes egyetemi docens a Napi.hu-nak kifejtette, hogy az inváziós növények esetében egy összetett kérdéskörről beszélünk, ugyanis nem lehet automatikusan károsnak bélyegezni minden nem őshonos növényfajt, a döntés esetén a mérleg nyelve maga az ember.
– vázolta fel a szakember.
Az ember szerepe a legfontosabb
A növényorvos azt is kiemelte, hogy a nem őshonos növények megjelenése nem az elmúlt évtizedekben kezdődött, hanem már 1492 körül, amikor az európai felfedezők számtalan addig ismeretlen, más éghajlathoz szokott növényt hoztak be Európába.
– fejtette ki a növényorvos hozzátéve, hogy a káros és hasznos betelepítés között a fő különbség az emberi kontroll: ha folyamatosan szabályozzuk növényzetet, akkor nem történhet sem kihalás, sem elburjánzás.
Annak a folyamatnak, amelynek a végén egy élőlény képes meghonosodni egy számára addig ismeretlen környezetben, több fázisa van: az élőlény – általában emberi beavatkozással – megérkezve az új területre, igyekszik alkalmazkodni az új környezeti tényezőkhöz, ami nem minden esetben sikerül, ha pedig leküzdi az adott környezeti feltételeket, akkor tartós megtelepedésről beszélünk, amelynek következtében szabadon terjedhet, ugyanis azon a területen nincs természetes ellensége; nincs korlát, nincs kontroll.
Sipos József szerint az ember szerepe a legfontosabb az inváziós növények témakörével kapcsolatban, mivel az egész jelenség alapja a klímaváltozás, ami lényegében az ember tevékenységének az eredménye.
– nyilatkozta Sipos József.
Összehangolt törvényi korlátozás az özönnövények ellen
A szakember példaképpen felhozta a Mediterráneumból származó citromfát, amely szintén egy mesterségesen betelepített növény, mégsem veszélyezteti az őshonos növényzetet, ezzel szemben a kaktusz, amely az utóbbi években jelentősen elszaporodott Magyarországon, már komoly botanikai veszélyt jelent
Az inváziós jelenség több – gazdaságilag is nagyon fontos – területet is érint: a természetvédelem mellett jelentős hatással van a mezőgazdaságra, az erdészetre és az egészségügyre is. Ez utóbbinak a jelentőségét hangsúlyozta, mivel évente több tízezren szenvednek allergiás tünetektől, például az egyik legelterjedtebb gyomnövény, az ürömlevelű parlagfű miatt. Mindezek miatt Sipos az összehangolt, akár törvényi jellegű korlátozásban látja a megoldást.
Az inváziós fajok káros hatásai elleni küzdelmet elősegítve az Európai Unió 2014-ben törvényt hozott a mesterségesen betelepített idegen és agresszív élőlények korlátozására és a biológiai sokszínűség megőrzésére.
Forrás: napi.hu
A teljes cikk megtekinthető a NAPI.HU oldalán: A klímaváltozás egyik legsúlyosabb következménye ott lapít a kertünkben