- 04 -
-
A vízhiány a Dél-Alföld termőföldjeit sem kíméli
Légköri aszály van, nincsen harmat, a talaj felső rétegén – talajtípustól függően – 8-10 centiméteres porréteg van, de a mélyebb rétegekben is vízhiány tapasztalható. Nincs a talajban tartalék, ezáltal hiába telnek a hetek, hónapok, a növények le vannak maradva, megálltak a fejlődésben…
Súlyos, több hónap óta tartó aszály a környék gazdáit is elbizonytalanította. A PROMENAD24.HU újságírójával, Sallós Lucával beszélgettünk a szélsőséges időjárásról, és arról mit tehetnek a gazdák a kár enyhítésére. Kérlek benneteket, ha tehetitek, olvassátok el, e szakmai interjút[…]
-
Veszélyben a beporzók, tegyünk közösen értük!
Megváltozott a mikroklímánk, a környezetünk, a négy évszak két évszakra redukálódott és ehhez a méhek nagyon nehezen tudnak alkalmazkodni, gyengül az ellenálló képességük. Márpedig a beporzó rovarok hatékony tevékenysége, munkája nélkül a táplálékaink többségét el fogjuk veszíteni…
A PROMENAD24.HU újságírójával, Sallós Lucával beszélgetésünk során körül jártuk, hogy mit tehetünk mi a beporzók védelméért. Kérlek benneteket, ha tehetitek, olvassátok el, e szakmai interjút[…]
-
Az élelmiszerpazarlás csökkentésének kulcsa a szemléletváltás
Zöldségek, gyümölcsök, húsok, péksütemények: élelmiszerek, amelyek sok magyar családnál a kukában végzik. Hogy miért? Mert megbarnulnak, megpuhulnak, megszáradnak vagy épp lejár a szavatossági idejük. Élelmiszerpazarlás? A legtöbb esetben igen, arról van szó…
Egy számomra kiemelten fontos témáról beszélgettünk a Szegedi Tudományegyetem Website publicistájával, Pósa Tamarával. Kérlek Benneteket, ha tehetitek, olvassátok el, e szakmai interjút!
Tegyünk Együtt az élelmiszerpazarlás ellen[…] -
Az élelmiszerpazarlás mértéke napjainkban, és amit tehetünk
Napjaink egyik legégetőbb gazdasági, etikai és környezetvédelmi problémája az élelmiszerpazarlás. A jelenség ugyan a teljes élelmiszerláncot érinti, a kidobott élelmiszerhulladék jelentős részéért a háztartások felelősek. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2019-es adatai szerint Magyarországon évente mintegy 1,8 millió tonna kidobott élelmiszer kerül a szemétbe, melyből 400 tonnát a háztartásokból származó élelmiszerhulladék tesz ki…
Ezekről a témákról is beszélgettünk a PROMENAD24.HU újságírójával, Sallós Lucával. Kérlek Benneteket, ha tehetitek, olvassátok el, e szakmai interjút[…]
-
A klímaváltozás most történik – Biodiverzitás, méhek
Az elmúlt időszakban megtisztelő meghívást kaptam, a Budapest Főváros III. kerületébe, ahol a BIDOVERZITÁS, MÉHEK MEGÓVÁSA témakörben egy online beszélgetésen fejtettük ki gondolatunkat a méhek és egyéb hasznos rovarok világáról.
A csodálatos természet ingyen adott ajándékai, mind-mind alapvetőnek tűnnek. Ilyenek lehetnek a levegő és a vizek tisztasága, az egészséges termő talaj. Itt szeretném megemlíteni, egy nagyon fontos szolgáltatást, a megporzást is, melyhez a viráglátogató rovarok jelentősen hozzájárulnak.
A beporzók hatékony tevékenysége, munkája nélkül a táplálékaink többségét el fogjuk veszíteni.Beszélgetésünk során körül jártuk, hogy mit tehetünk mi a beporzók védelméért?[…]
-
Mit jelent számunkra az Élelmezési Világnap?
1979 óta minden évben október 16-án tartjuk az Élelmezési Világnapot az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO kezdeményezésére. A világnap célja, hogy mozgósítsa a kormányokat és a közvéleményt az emberiség nagy részét sújtó élelmezési gondok orvoslására. Érdemes még azt is tudni róla, hogy magyar javaslatra született.
A világnapok, kezdeményezések sokszor gyorsan elszaladnak mellettünk, de most álljunk meg egy kicsit. Gondoljuk át, mit jelent ez számunkra, vagy mit kellene, hogy jelentsen. Fontos azt is tudatosítani, hol van a mi helyünk az élelmiszertermelés hatalmas gépezetében, és mi az, amit mi is megtehetünk a jövőnkért[…]
-
Klímaváltozás hatása a mezőgazdaságra
A víz az életünk része. Elképzelhetetlen a növények harmonikus fejlődése is a kiegyenlített vízellátás nélkül. A globális klímaváltozás és környezetváltozás az elmúlt években drasztikusan felgyorsuló tendenciát mutat. Egyre fontosabb lesz az öntözés kérdése, át kell értékelnünk akár a kiskerti, akár a szántóföldi öntözések fontosságát…
Ezekről a témákról is beszélgettünk a Promenad24 újságírójával, Sallós Lucával. Kérlek Benneteket, ha tehetitek, olvassátok el, e szakmai interjút[…]
-
Harcoljunk és tegyünk az élelmiszerpazarlás ellen…
Mindig elszomorodom, amikor az élelmiszerpazarlásról hallok. Nagyon szomorú számomra, hogy világszerte százmilliók, vagy talán milliárdok élnek szegénységben, mi pedig Európában is, évente körülbelül 88 millió tonna (!) élelmiszert dobunk ki.
A jelenség ráadásul nemcsak etikai, gazdasági, hanem környezetvédelmi szempontból is rendkívül káros. Kérlek tudjatok róla, hogy az üvegházhatású gázok kibocsájtásának ugyanis 8 százaléka az élelmiszerpazarláshoz kapcsolható.
Azért, hogy ez megszűnjön, az élelmiszerlánc minden szereplőjének tennie kell azoktól kezdve, akik megtermelik és feldolgozzák az élelmiszert azokig, akik eljuttatják a fogyasztóknak, és természetesen nekünk, a vásárlóknak is, akik a lánc végén állunk[…] -
Az aszályosodás, sivatagosodás minket is érint…
1994 óta június 17. Az elsivatagosodás és az aszály elleni küzdelem világnapja. Célja, hogy felhívja a figyelmet a talaj minőségének védelmére, az elsivatagosodás és a migráció közötti kapcsolatra, a termőföldek kimerülésére, a szűkülő élelmiszerforrásokra. Magyarország ebből a szempontból sok országnál kedvezőbb helyzetben van, mégsem tehetünk úgy, mintha a probléma minket nem érintene. Egyetlen Föld van, amire saját erőnkhöz mérten mindannyiunknak vigyáznunk kell.
Mit jelent az aszályosodás?
Központi intézkedések…
…és amit mi tehetünk -
Vizes élőhelyek védelmében…
„Nem kert ez, akármit csinálok, nem tudom befolyásolni. Semmi közöm hozzá” – hallottam az egyik ismerősömtől ezt a megjegyzést a vizes élőhelyekkel kapcsolatban. Elgondolkoztam: igaza lenne? Végül arra a következtetésre jutottam, hogy nincs, ez is mindannyiunk ügye kellene, hogy legyen, hiszen február 2-án is megemlékezünk a Vizes Élőhelyek világnapjáról.
Minden gazdálkodó tudja, mennyire fontos szerep jut életünkben a víznek. Ha szerencsénk van, éppen megfelelő a mennyisége, ha nincs, bizony komoly erőfeszítéseket kell tennünk a pótlására vagy a túl sok csapadék okozta károk enyhítésére[…]
- 04 -