Kedves Barátaim,
1979 óta minden évben október 16-án tartjuk az Élelmezési Világnapot az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO kezdeményezésére. A világnap célja, hogy mozgósítsa a kormányokat és a közvéleményt az emberiség nagy részét sújtó élelmezési gondok orvoslására. Érdemes még azt is tudni róla, hogy magyar javaslatra született.
A világnapok, kezdeményezések sokszor gyorsan elszaladnak mellettünk, de most álljunk meg egy kicsit. Gondoljuk át, mit jelent ez számunkra, vagy mit kellene, hogy jelentsen. Fontos azt is tudatosítani, hol van a mi helyünk az élelmiszertermelés hatalmas gépezetében, és mi az, amit mi is megtehetünk a jövőnkért.
Egy hatalmas rendszer részei vagyunk
A mezőgazdaság-élelmiszertermelés ágazatban világszerte 1 milliárd ember dolgozik, több, mint a gazdaság bármelyik másik ágazatában. Az a mód, ahogyan az élelmiszert megtermeljük, elfogyasztjuk és – sajnos – elpazaroljuk, súlyos terhet ró természetes erőforrásainkra, környezetünkre és a klímára. Az élelmiszertermelés gyakran tönkreteszi a természetes élőhelyeket, és hozzájárul a növény- és állatfajok kihalásához, miközben dollármilliók pocsékolódnak el.
Nem kizárólag ez mutatja azonban, hogy ezen a téren komoly gondok vannak. A legnagyobb probléma az, hogy hárommilliárd (!) ember, azaz a Föld népességének kb. 40 százaléka nem engedheti meg magának az egészséges táplálkozást. A COVID-19 járvány is rávilágított arra, hogy változtatni kell a megszokott rutinon. 2050-re pedig olyan, fenntartható mezőgazdaságot kellene kialakítanunk, ami képes biztosítani 10 milliárd ember élelmiszerellátását.
Komoly feladat áll tehát az ágazatunk előtt, ami ráadásul a klímaváltozás olyan következményekkel jár, mint a szélsőséges időjárási jelenségek, vagy az eddig ismeretlen károsítók megjelenése. És még ez is csak egy a mezőgazdaság problémái közül, mindannyian tudnánk folytatni a sort.
A kormányok feladata…
„Hogyan oldhatnék meg én egy globális problémát?” – legyinthet bárki. Valóban, ennek a feladatnak a megoldása elképzelhetetlen a kormányok beavatkozása nélkül. A FAO első lépésként azt javasolja, vezessenek be új, a fenntarthatóságot támogató szabályozást, de – és ez fontos! – a gazdálkodók bevonásával.
A FAO ajánlása szerint a kormányok feladata lenne lehetőséget biztosítani a gazdáknak a tanulásra, az innovációra és gondoskodni a vidéken élők keresetének a növeléséről. „Biztonsági hálót” kellene létrehozniuk a kisvállalkozók számára, és ki kell dolgozniuk egy stratégiát az éghajlatváltozás hatásainak a mérséklésére. Egyebek mellett felelős beruházásokat kell megvalósítaniuk a mezőgazdaságban, és át kell gondolniuk, hogyan érinti az élelmiszertermelés a gazdaság egyéb fontos területeit, például az egészségügyet, az energiatermelést és a pénzügyet.
…és a mi dolgunk
Mi még akkor sem ülhetnék ölbe tett kézzel, ha a fentiek mind megvalósulnának. Csak akkor lehet eredményt elérni, ha mindenki beleteszi a maga – lehet, hogy kicsi, de fontos – részét a nagy egészbe.
Nagyon sok a tennivalónk, csak címszavakban néhány a legfontosabbak közül: energiatakarékos eszközök használata, ha lehet, precíziós gazdálkodás, törekvés a biodiverzitás megőrzésére, a klímaváltozásnak ellenálló fajok ültetése, a víz megfelelő használata, a pazarlás csökkentése vagy teljes megszüntetése komposztálás vagy újrafelhasználás segítségével. Bármilyen kicsinek tűnnek is ezek a lépések, ha betartjuk őket, már nagyon sokat tettünk bolygónkért és gyerekeink jövőjéért.
Kedves Barátaim! Legyetek büszkék magatokra, hiszen a világ legfontosabb ágazatában dolgoztok. Mi vagyunk azok, akik élelmet biztosítunk a többieknek, „csak” arra kell odafigyelnünk, hogy ezt felelősen gondolkozva, fenntartható módon tegyük.
Együtt – Mindenkiért!