- 04 -
-
Vizes élőhelyek védelmében…
„Nem kert ez, akármit csinálok, nem tudom befolyásolni. Semmi közöm hozzá” – hallottam az egyik ismerősömtől ezt a megjegyzést a vizes élőhelyekkel kapcsolatban. Elgondolkoztam: igaza lenne? Végül arra a következtetésre jutottam, hogy nincs, ez is mindannyiunk ügye kellene, hogy legyen, hiszen február 2-án is megemlékezünk a Vizes Élőhelyek világnapjáról.
Minden gazdálkodó tudja, mennyire fontos szerep jut életünkben a víznek. Ha szerencsénk van, éppen megfelelő a mennyisége, ha nincs, bizony komoly erőfeszítéseket kell tennünk a pótlására vagy a túl sok csapadék okozta károk enyhítésére[…]
-
Gabonafélék őszi gyomirtásának indokai
A megváltozott klimatikus tényezők a gyomosodási tendenciákat és ezzel együtt a gazdálkodási szokásainkat is folyamatosan formálják. Egyre elterjedtebb az őszi vetésű gabonák őszi gyomirtása, s hogy erre miért van szükség? Erről szól ez a szakmai beszélgetés[…]
-
Így takarékoskodjunk a vízzel
Március 22-én volt A víz világnapja, amikor arra emlékeztünk, milyen fontos életünkben – és természetesen a mezőgazdaságban – a víz. Jó lenne, ha ez az információ nemcsak elméleti tudás maradna, hanem átszőné az egész életünket, és gazdálkodás során is odafigyelnénk arra, hogy a víz egyetlen cseppjét se hagyjuk kárba veszni. Ehhez a fontos témához szeretnék pár elgondolkodtató gondolatot megosztani Veletek[…]
-
Méhek világa, az ébredő kerteken át
A lassan ébredő tavasz megérkezett. Megindultak a munkák a kertekben és a méhészetekben is egyaránt. Öröm számunkra, ha szebbé és jobbá varázsolhatjuk környezetünk világát. A Rádió 7 – Közös nevező műsorában erről beszélgettünk. Szó esett a méhek életéről, a kitavaszodásról és a kerti tavaszi munkákról, praktikákról[…]
-
A kék arany, a víz
„A víz az élet bölcsője, minden élet forrása” – sokszor hallottuk már ezeket a mondatokat, de kérdés, meg tudjuk-e becsülni eléggé ezt a kincset. Mi magyarok, nagyon szerencsések vagyunk, amiért nemzetközi viszonylatban is kiemelkedően gazdag a vízkincsünk. Ezzel nincs mindenki így: többek között az MTA Víztudományi Koordinációs Csoportja is figyelmeztetett arra, hogy néhány éven belül az emberiség kétharmadának vízhiánnyal kell szembenéznie. A víz a klímaváltozás miatt is egyre fontosabb…
1993 óta ünnepeljük március 22-én, A víz világnapját. Az esemény fontos célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a mindenki számára elérhető, tiszta víz fontosságára és az édesvízkészletek veszélyeztetettségére[…]
-
Legyünk környezettudatosak már az ültetésnél, vetésnél is!
Az utóbbi években egyre több aggasztó jelét tapasztaljuk a klímaváltozásnak, nem sorolom a példákat, Ti is ismeritek őket. Szerencsére ezzel párhuzamosan arról is egyre többet lehet hallani, mi az, amit mi magunk tehetünk környezetünk megóvásáért, akár a kiskertben is. A környezetvédelem, a tudatos gazdálkodás szívügyem, ezért rendszeresen olvashattok majd erről a témáról. Ebben a részben a környezettudatos ültetéssel kapcsolatban osztok meg veletek pár tanácsot, hiszen éppen ennek van a szezonja[…]
-
Mezőgazdaságunk csodálatos világának értékelése, a 2020-as év végén…
A Gazda, mindig is szoros összeköttetésben volt élete során a természettel. Együtt rezdült lelke a növények, állatok, és az időjárás harmóniájával, világával. A környezetünk, az éghajlatunk változása is, újabbnál, újabb kihívások elé állítja a gazdálkodó, a kertészkedő embert is. Egyik gazdasági év sem egyforma. Minden évben lehet tanulni, megfigyelni, tapasztalatot gyűjteni, véleményezni. Ezt történt a 2020-as termelői évben is[…]
-
A diófáink veszélyben vannak…
Ha a régészek valamilyen rég elfeledett település nyomait keresik egy lakatlan területen, a diófákat keresik meg a környéken először. A dió évezredek óta a túlélés záloga, már a római telepesek is diófát neveltek először, ha valahol megtelepedtek. A dió pedig túlélte, és a terület lakatlanná válása után is cseperedtek új fácskák, évezredeken keresztül…
A hagyomány úgy ismeri a diót, hogy kevés gondozást igényel, betegségei ritkák, mindennek ellenáll. Sajnos, a klímaváltozás miatt ennek vége van. Néhány évvel ezelőtt jelent meg hazánkban a dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa), ami az egész országban elterjedt és tönkretette a diótermés jelentős részét[…] -
Tegyünk Együtt a fecskékért…
Miért fogynak a fecskék Magyarországon?
A fecskék nem csak gyermekkorunk nyarainak kedves, szép emlékeit idézik meg, a rovargyérítéssel fontos ökológiai szerepet is betöltenek. Gyerekkoromban a tanyánkon, vagy a falusi környezetben, ahol állatok nyüzsögtek az istállókban, sok-sok fecske repült felettünk. Számomra, az egyik legcsodálatosabb madarak egyike. Ezek a kedves madarak pedig évről-évre kevesebben jönnek. Kimondhatjuk, hogy ennek alapvetően az emberi tevékenység az oka, de ennél mélyebbre kell ássunk ahhoz, hogy a legfontosabb okokat láthassuk[…]
-
Tegyünk Együtt a méhekért!
Mindennapi méhészeti munkám során is tapasztalom, hogy a változékony, romló környezeti átalakulások érzékenyen érintik a környezeti folyamatok indikátorainak tekintett beporzó rovarokat, a házi méheket (Apis mellifera) és a vadon élő, hártyásszárnyú fajok színes világát.
Az egyre változó környezetünk mellett, a méhlegelők bővítése, javítása, közös ügyünk és feladatunk. Tegyünk Együtt a megporzó rovarokért, a környezetünk védelme és megóvása érdekében is[…]
- 04 -