Miért fogynak a fecskék Magyarországon?
Kedves Barátaim,
A fecskék nem csak gyermekkorunk nyarainak kedves, szép emlékeit idézik meg, a rovargyérítéssel fontos ökológiai szerepet is betöltenek. Gyerekkoromban a tanyánkon, vagy a falusi környezetben, ahol állatok nyüzsögtek az istállókban, sok-sok fecske repült felettünk. Számomra, az egyik legcsodálatosabb madarak egyike. Ezek a kedves madarak pedig évről-évre kevesebben jönnek. Kimondhatjuk, hogy ennek alapvetően az emberi tevékenység az oka, de ennél mélyebbre kell ássunk ahhoz, hogy a legfontosabb okokat láthassuk.
Fontos kimondani, hogy minden ökológiai rendszer rendkívül összetett, és ha csak a következményeket, jelen esetben a fecskék fogyását nézzük, akkor leginkább csak találgathatunk, hogy milyen – sokszor egymásra is ható – tényezők állhatnak a jelenség mögött. Hiszek abban, hogy tudományos módszerekkel illene vizsgálni a kérdést, hogy valós képet kapjunk, de ki kell mondjuk, hogy napjaink tudománya az ennyire komplex rendszerek vizsgálatára még nem rendelkezik módszerekkel. A kérdéskörben számos cikk született már, melyek többsége logikusan elfogadható indokokat sorol fel, de sajnos bődületes butaságokat is lehet olvasni erről. Nézzük az okokat, amiket én a legvalószínűbb magyarázatnak látok a jelenségre.
Fogyatkozó táplálék
Nagyon egyszerű a következtetés, hogy kevesebb rovar van, ami a fecskék táplálékául szolgálhat. Ezt a nyáron elszabadult szúnyoghelyzetben nehéz megmagyarázni, de tényleg ez a helyzet. Emlékezzünk csak rá, hogy nyaranta egy-egy autópályázás alkalmával gyakran út közben is kellett vakargassuk a rovarokat a szélvédőről, manapság már nem.
A rovarok egyedszámának csökkenése mögött is számos ok feltételezhető, a két legjelentősebb ezek közül az állattartás válsága és a mezőgazdasági területek közötti erdős sávok felszámolása lehet. Ezekről külön-külön nemhogy cikket, de könyvet lehetne írni, de fontos elmondani, hogy erről nem a gazdák „mohósága” tehet, hanem leginkább világgazdasági folyamatok és néhány elhibázott(?) nemzetközi politikai döntés áll a hátterében.
Téves azt gondolni, hogy az „agrárkemizálás”, ahogy sokan nevezik jelentősen befolyásolja ezt a helyzetet, hiszen a fecskepopuláció fogyásnak indulása előtt a mezőgazdaságban károsító rovarok irtása sokkal „erősebb”, ma már betiltott hatóanyagokkal, sokkal kevésbé pontos módszerekkel és gépekkel akkoriban is nagyüzemben zajlott.
Élőhelyek átalakulása
Az urbanizáció szédületes iramban zajlik, és ezt a folyamatot a falvak esetén is tetten érhetjük. Nincsenek sáros utcák, ahol a madarak fészeképítő anyagot gyűjthetnének, egy-egy szép és rendezett épület kedvéért sokszor leverik a fészkeket is. Ez az a terület, ahol magunk is tehetünk azért, hogy jobb feltételeket teremtsünk a madaraknak, bár véleményem szerint az összes tényező közül talán ezek a legkisebb súlyúak, bár valósak.
A fecskék élőhelyei nemcsak nálunk, hanem a szub-szaharai régióban is átalakulnak. Afrikában a mezőgazdasági termelésbe bevont területek növekednek, és a mezőgazdaságban használható növényvédőszereknek, rovarirtóknak semmilyen kontrollja nincs. Az Európai Unióban már régen kivont hatóanyagok Afrikában használhatók, s legtöbbször az alkalmazásukhoz szükséges szaktudás is hiányzik.
Fecskevadászat
Az afrikai népességrobbanást többek között a globális élelmiszer-bőség és a régió fejlődése hozta el, de az egyes országok között drámai különbségek vannak. Néhány szegényebb térségben a milliós egyedszámban megtalálható fecskék potenciális élelmiszerforrásnak számítanak, a helyiek vadásznak rájuk. Több ilyen helyen már nemzetközi támogatással indult tájékoztató program és helyi tilalmak is léteznek, de tény, hogy a fecskevadászat jelentősen kihathat a fecskék egyedszámára.
Klímaváltozás
A klímaváltozás is rendkívül összetett jelenség, legtöbbször csak az általa okozott változások egy részét észlelhetjük. A fecskék táplálékául szolgáló rovarok összetétele is megváltozik, korábban a mediterráneumban ismert rovarok jelennek meg tömegesen hazánkban, ezek más fajokat szorítanak ki, mások élőhelye is északabbra kerül.
A klímaváltozással a szélsőséges időjárási jelenségek száma is megnövekedett, és például egy fészkelési időszakban érkező durva hidegfront bizony a fecskefiókákat is megtizedelheti, sajnos láttunk erre példát az elmúlt években.
A klímaváltozás globális jelenség, a fecskék afrikai élőhelyén, a vonulási útvonalukon is drasztikus változásokat idéz elő a rovarok fajszámában és összetételében. A több ezer kilométeres távolság évente kétszeri leküzdéséhez minden egyes feltételnek ideálisnak kell legyen ahhoz, hogy a fecskék túléljék. A klímaváltozással erre már sokkal kevesebbszer van lehetőségük.
Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a fecskepopuláció fogyásának oka közvetlenül és közvetetten is az emberi tevékenység. Itt Magyarországon leginkább a biztonságos fészkelőhelyek megtartásával, esetleg építésével segíthetünk a madaraknak.
Alakítsunk ki mesterséges fészkeket, sárhelyeket, óvjuk a meglévőket. Vigyázzunk kicsiny madaraink nagy értékeire. Érdemes!
Fecskék
Fecskéket láttam az imént az égen,
csapongó, karcsú kis madarakat.
Milyen bátran röpködnek a szélben!
Milyen gyors, ha a vízre lecsap!Néha az ég magasán repülnek,
máskor szárnyuk szinte földet ér,
csak bámulom szép röptükért őket,
és csodálom a magasságokért…Minden tavasz attól tavasz nékem,
ha az égen fecske repül már,
s akkor köszönt be nekem az ősz is,
ha délre költözik a kismadár.Mindig féltem minden bajtól őket,
számomra kincs a fecskefészek is,
ha elrepülnek, üres lesz a kék ég,
kicsit üres lesz tőle a szívem is.Vigyázz a kis fecskemadarakra!
Számukra is oly nagy a világ,
légy büszke, ha nálatok rak fészket,
szeresd és óvd Isten madarát!(Schweighardtné Pataki Zsuzsanna)
Együtt – Mindenkiért!