Kedves Barátaim,
„Nem kert ez, akármit csinálok, nem tudom befolyásolni. Semmi közöm hozzá” – hallottam az egyik ismerősömtől ezt a megjegyzést a vizes élőhelyekkel kapcsolatban. Elgondolkoztam: igaza lenne? Végül arra a következtetésre jutottam, hogy nincs, ez is mindannyiunk ügye kellene, hogy legyen, hiszen február 2-án is megemlékezünk a Vizes Élőhelyek világnapjáról.
Minden gazdálkodó tudja, mennyire fontos szerep jut életünkben a víznek. Ha szerencsénk van, éppen megfelelő a mennyisége, ha nincs, bizony komoly erőfeszítéseket kell tennünk a pótlására vagy a túl sok csapadék okozta károk enyhítésére. Talán kevésbé látjuk pontosan az összefüggést, de tudnunk kell, hogy nagyon fontos funkciójuk van a vizes élőhelyeknek is. Magyarországon ezek a tavi, folyómenti és mocsári élőhelyek, bár érdemes megemlíteni a mesterséges vizes élőhelyeket is (például halastavak, szennyvízülepítő tavak, bányatavak). A vizes élőhelyek területe az utóbbi időben sajnos világszerte – hazánkban is – csökkent. Ez pedig több okból is probléma.
A vizes élőhelyek funkciói
A vizes élőhelyek szűrőhelyként működnek, azaz visszatartják a szárazföldről bemosódó lebegő – esetleg toxikus – anyagokat, és ezzel javítják a víz minőségét. Képesek feldolgozni egyes kémiai és szerves hulladékokat, valamint a szervetlen tápanyagokat, ennek köszönhetően a tápanyagterhelés enyhítésében is fontos szerepet játszanak. Ha ugyanis a szervetlen tápanyagok – egyebek mellett a foszfor, nitrit, nitrát, ammónium – bekerülnek a vízbe, akkor elszaporodnak az algák és a makrofita növények. Ez azért probléma, mert több fajuk toxint termel, ami akár állati, akár emberi szervezetet is károsíthat, másrészt a folyamat a víz oxigéntartalmának csökkenésével is jár, ami veszélyezteti a többi, vízben élő fajt. Az algák idővel bekövetkező pusztulása pedig szerves terhelést jelent a környezet számára, és akár a vízminőség romlását is okozhatja.
A vizes élőhelyek másik fontos funkciója az, hogy befolyásolják a vízellátottságot, a talajvíz szintjét és stabilizálják a helyi klimatikus viszonyokat. Módosítják az atmoszféra alsó rétegének hőmérsékletét és nedvességtartalmát, és egyes helyeken jelentős mértékben hozzájárulnak a helyi felhő- és csapadékképződéshez. Felfogják az esővizet, mérsékelik az eróziót. Vízvisszatartó képességüknek köszönhetően a vizes élőhelyek csökkenteni tudják a viharok hatását a partmenti területeken. Lassítják az árvizek előrehaladását is, és újratöltik a földalatti víztartalékokat.
Védett és ritka fajok otthonául szolgálnak
Végül pedig, de nem utolsó sorban a vizes élőhelyek számos állatfaj számára nyújtanak otthont, például a barkóscinegének, a bölömbikának, a kékbegynek, a nádirigónak, a récéknek, a levelibékának, a pézsmapocoknak, a törpegémnek, a vízisiklónak, esetleg a nyúlnak és az őznek is. Ezek közül több a gazdálkodók számára is hasznos „munkát” végez. Vizes élőhelyek lakói még a szitakötők, a kérészek, a csíkbogarak, a molnárkák, a szúnyogok. Ezek hasznos madaraink táplálékául szolgálnak. A vizes élőhelyek megőrzése a biodiverzitás szempontjából is fontos.
Hadd említsek még egy – szubjektív – érvet mellettük: számomra gyönyörűek. Szívet-lelket elvarázsoló szépségük nélkül kevesebb lenne a világ.
Látjátok, Kedves Barátaim? Minden mindennel összefügg. Semmire nem mondhatjuk, hogy engem ez nem érdekel. Akkor tesszük a legjobbat magunk és a közösség számára, ha környezetünkben nemcsak a vizes élőhelyekkel, hanem mindennel gondos gazda módjára bánunk. Végül is a miénk, ajándékba kaptuk. Vigyázzunk rá!
Együtt – Egymásért!