Virágföld készítése házilag
Kedves Barátaim,
A cserepes növényeket rendszerint zacskós virágföldbe ültetjük, és a legtöbb növény jól fejlődik a bolti keverékekben. Előfordulhat azonban, hogy a zacskós föld már kissé állott –az agyagos alapú földkeverékek hajlamosak a „romlásra” –, vagy megeshet, hogy bizonyos növények nem érzik jól magukat a készen kapható virágföldben. Ilyenkor érdemes kipróbálni a saját készítésű keveréket.
Én háromféle alapkeverékkel szoktam dolgozni, és ezeket mindig frissen készítem, amikor szükség van rá. Az adott növények sajátos igényei alapján alkalmanként mindegyiken lehet változtatni egy kicsit. Mindössze egy mérőkanálra vagy -edényre, egy keverőtálra és néhány alapvető hozzávalóra van szükség, illetve egy plusz edényre az áztatáshoz, ha kókuszrostot is használunk.
1. Virágföld vetőmagokhoz és palántázáshoz
Kép forrása: pxhere.com
A magok indításához fölösleges a legjobb kerti komposztot használni. A mag önmagában hordozza saját tápanyagkészletét, amely elegendő a csírázáshoz és a növekedés beindulásához, tehát nincs szükség gazdag termesztőközegre.
Az én palántázóföldem három összetevő egyenlő arányú keveréke. Az első hozzávaló az agyagos föld, amit zsákokban lehet megvásárolni, vagy a kertből kiemelt gyepből is hozzájuthatunk (például új ágyások készítésekor). Én a gyepet feje tetejére fordítva egy régi építőipari zsák alá teszem néhány évre, amíg jól lebomlik. A keletkező agyagos földet aztán felhasználás előtt szitán áttöröm, hogy eltávolítsam a gyommaradványokat és egyéb törmeléket. A kereskedelmi forgalomban kapható agyagos virágföldek szintén gyeptörkölyből készülnek – majd a földet sterilizálják, hogy elpusztítsák a gyommagvakat, a kártevőket és a betegségeket. Ha csak kis mennyiségre van szükségünk, a földet mi is sterilizálhatjuk otthon a sütőben vagy a mikrohullámú sütőben.
A második hozzávaló a durva homok, ami javítja a keverék vízelvezetését és szellőzését. Enélkül a föld nedvesség hatására hajlamos összeesni, tömörödni, kiszorul belőle a levegő, ami rontja a növény életkörülményeit.
A harmadik összetevő az őszi falevelek lebomlásával létrejött porhanyós levélkomposzt, amely jól megtartja a nedvességet. Ezt kókuszrosttal vagy komposztált kéreggel is helyettesíthetjük. A kókuszrost a kókuszdió héjának külső rétege. A tőzeghez hasonló, szálas szerkezete miatt széleskörűen alkalmazott termesztőközeg: képes felvenni és megtartani a saját tömegénél nyolcszor nagyobb mennyiségű vizet, és azt hosszú időn át tárolja is. Általában téglaformában vásárolhatjuk meg, a préselt tömböket használat előtt be kell áztatni. Tegyük a préselt kókusztéglát egy nagyobb vödörbe, öntsünk rá 4-5 liter vizet, hagyjuk állni, amíg átnedvesedik (kb. 3 perc), majd keverjük össze, hogy egyenletesen nedves és porhanyós legyen. A rostos, vörösesbarna anyag ideális a földkeverékekhez.
Mi az a levélkomposzt?
Kép forrása: pixabay.com
A komposzt sajátos változata a levélkomposzt, amely nagyon jó a kötött talajok szerkezetének javítására. Gyűjtsük össze a lehullott lombot, rakjuk halomba, vagy készítsünk szellős tárolót a leveleknek. Nincs is más teendőnk: két év alatt magától elkészül a levélkomposzt, amely a sima kerti komposzthoz hasonlóan használható. Azért különböztetjük meg a kétféle szerves anyagot, mert másként bomlanak le. A nyári kerti komposzt fölmelegszik, és baktériumok végzik el a munka nagyját, ami gyorsabb lebomlást eredményez. Ezzel szemben a levélhalmot ősszel rakjuk össze, így hidegben, lassan indul bomlásnak, elsősorban a különböző gombák hatására.
2. Általános virágföldkeverék
A növények további neveléséhez egy másik recept alapján készítem el a földkeveréket, szintén három egyenlő részből. A növekedéshez már több tápanyagra van szükség, mint a magok kikeléséhez, mégsem túlzottan sokra – a cél a stabil, egyenletes növekedés. Ennek a keveréknek is az előzőekben már ismertetett agyagos föld az alapja. Ez meglehetősen súlyos, ami – különösen magas növények termesztése esetén – segít megakadályozni, hogy a cserepek felboruljanak. Ugyanakkor ez a föld nem elég gazdag ahhoz, hogy csupán ebben termesszük a növényeket. Az edény szűkös terében gyorsan kimerülne a tápanyagkészlet, ezért más összetevőkre is szükség van.
A második részt itt is a levélkomposzt vagy a komposztált fakéreg. Bár ezek nem adnak hozzá sok tápanyagot, jó vízmegtartó tulajdonságokkal rendelkeznek, és segítenek fenntartani a föld laza szerkezetét, emellett tele vannak hasznos mikroorganizmusokkal. A kókuszrost szintén jól használható.
A harmadik összetevő a gazdag és termékeny saját kerti komposzt, illetve ennek híján kereskedelmi forgalomban kapható zacskós komposztot is használhatunk.
3. Gazdag keverék tápanyagigényes növényeknek
Az átlagosnál nagyobb tápanyagigényű növényeknek, például a paradicsomnak és a paprikának olyan virágföldre van szükségük, amely hosszú időn keresztül bőséges tápanyagot biztosít. Ezt szolgálja az általam használt gazdag földkeverék, amely egy rész levélkomposztból (vagy kókuszrostból, esetleg agyagos földből) és három rész kerti vagy vásárolt komposztból áll. Ez elegendő tápanyaggal látja el a növényt a termés megjelenéséig, majd az érés idejére további szerves folyékony trágyára lesz szükség.
Ha felkeltette érdeklődésed a virágföldkészítés, de elakadtál és további segítségre lenne szükséged, akkor vedd fel velem a kapcsolatot az elérhetőségeim egyikén…
Kísérletezzünk!
Kép forrása: pxhere.com
Nincs egyedül üdvözítő virágföldkeverék, ezért a fenti recepteket csupán kiindulópontnak szánom. Ha például lazább, levegősebb földet szeretnénk, adjunk a keverékhez több durva homokot vagy perlitet, a gazdagabb termesztőközeg eléréséhez pedig használhatunk például érett trágyát vagy gilisztakomposztot. Érdemes kísérletezni a különböző összetevőkkel és arányokkal, hogy saját földkeverékünket mindig a növények igényeihez igazíthassuk.
Teljék örömünk, e szép feladatokban és munkában.
Együtt – Mindenkiért!