Milyen is a jó zöldségpalánta?
Kedves Kertészkedő Barátaim,
Mindannyian azt szeretnénk, hogy veteményeskertünk egész nyáron egészséges, jó ízű zöldségeket és fűszernövényeket teremjen. Ebben a kiváló minőségű palánták nagy segítségünkre lehetnek. De vajon milyen növényeket érdemes palántázni? És mire figyeljünk a vásárlásnál? Írásomban a legfontosabb tudnivalókat szedtem csokorba.
Milyen is a jó zöldségpalánta?
Neveljük mi magunk, vagy inkább vásároljuk meg készen?
Honnan, kitől érdemes palántát venni?
Ezzel kapcsolatban számtalan kérdés érkezik hozzám, ami nem csak a kezdőknek okoz fejtörést.
Palántanevelés
Kezdjük azzal, hogy miért is palántázunk. A palántával az a célunk, hogy lerövidítsük a növények szabadban töltött tenyészidejét, tehát palántázni azokat a zöldségféléket érdemes, amelyek csak későn vagy egyáltalán nem érlelnék be a termésüket, ha magjukat közvetlenül az állandó helyükre vetnénk. Ha viszont a növényházban vagy fóliasátorban előnevelt, 5-8 hetes palántákat a fagyveszély elmúltával, az optimális hőösszeg elérésekor ültetjük ki a szabad földbe, akkor ezzel meghosszabbítjuk a növény vegetációs idejét, és több vagy nagyobb termésre számíthatunk.
Szintén gyakori kérdés, hogy milyen növényeket termeljünk palántázással. A nagy hőigényű, hosszabb tenyészidejű zöldségeket mindenképp palántaként ültessük a veteményeskertbe. Ilyen a paradicsom, a paprika, a padlizsán, a zeller, a karalábé, a cukkini, a káposztafélék, az uborka, a dinnye. S ha már a kabakosoknál tartunk: ezek a leghőigényesebb, a fagyra, hidegre leginkább érzékeny zöldségnövényeink, ezért ezeket ültetjük ki legkésőbb – a hagyomány szerint a tökfélék palántái az év 100. napja környékén kerülnek a veteményeskertbe.
Aki fűszerkertet is szeretne – rozmaringot, citromfüvet, bazsalikomot, tárkonyt és hasonlókat – annak is azt tanácsolom, hogy a fagyveszély elmúltával előnevelt növényekből állítsa össze az illatos ágyásokat vagy nagyobb fűszernövényes kaspókat.
Ne sajnáljunk költeni a minőségre
Ma már nagyon jó minőségű, változatos fajtájú palántákat lehet kapni, ezért a kiskerttulajdonosoknak (hacsak nem kifejezetten hobbijuk a palántanevelés) azt tanácsolom, hogy vásároljanak bátran palántát. Keressenek megbízható kertészt – akár ismerősök ajánlása alapján –, és ha bebizonyosodik, hogy erős, egészséges, minőségi palántát kaptak, legyenek hűségesek hozzá. A vásárlásnál nem feltétlenül érdemes az olcsóbbat választani. A palánták árában jelentkező többletkiadás hamar megtérül, ha a jobb minőségre nem sajnálunk kicsivel többet költeni. Mindig figyeljünk arra, hogy a fajtára jellemző színű, zömök, erős (lehetőleg edényben előnevelt) palántát vásároljunk, mert ezek jobban átvészelik a környezetváltozás okozta megrázkódtatást.
Cserepes? Tápkockás? Szabad gyökerű?
A cserepes, a tálcás és a szabad gyökerű palánta mellett is többféle érvet lehet felhozni. Nézzük a legfőbb tudnivalókat, amelyeket mérlegelve ki-ki eldöntheti, hogy a jóval olcsóbb szabad gyökerű palánta, a biztonságosabb tálcás vagy a cserepes palánta lesz-e számára a jó választás.
Szabad gyökerű (szálas) palánta
A szabad gyökerű (szálas) palánta jóval olcsóbban állítható elő, mint a cserepes, ezért az ára is kedvezőbb. Mivel egységnyi palánta sokkal kisebb helyen elfér, ezért egyszerűbben szállítható, és gyorsabban palántázható. Ha emellett döntünk, figyeljünk arra, hogy erős, fejlett, fehér gyökérzetű palántát vásároljunk, és azonnal ültessük az ágyásba. Azoknak javaslom, akik nem ragaszkodnak a korai terméshez és az extra minőséghez.
Tápkockás (tálcás) zöldségpalánta
Kép forrása: pxhere.com
A tápkockás (tálcás) zöldségpalánta a szabad gyökerű és a cserepes palánta között foglal helyet, mindkettő előnyeit képviseli. Legelterjedtebbek a 3×3 cm és 4×4 cm-es tápkockák. Mivel sok palánta fér el viszonylag kis helyen, manapság talán ez a legkedveltebb nevelési forma. Szállításkor, kiültetéskor a gyökerei nem sérülnek, az eredés gyorsabb és biztonságosabb, mint a szálas palánta esetében. Tömegtermesztésre elsősorban ezeket használják. Vásárláskor ügyeljünk arra, hogy a tápkocka nedves legyen, és a palánták minél előbb kerüljenek a végső helyükre.
Cserepes zöldségpalánta
A cserepes zöldségpalánta mellett szól, hogy könnyen palántázható, nagyon magas arányban ered meg, és napokkal, sőt akár hetekkel korábban fordul termőre, mint a vele egy időben ültetett szabad gyökerű palánta. Paprika, paradicsom, padlizsán esetében ez akár egy hónapnyi előnyt is jelenthet. Azt is a cserepes palánta előnyei közé sorolhatjuk, hogy jóval magasabb termésátlagokra képes, az idény végéig akár másfélszer-kétszer annyi termést is hozhatnak például azok a paprika- és paradicsombokrok, amelyeket fejlett cserepes palántáról ültettek. Ha a korai termés és a biztonság az elsődleges szempont, akkor mindenképpen a cserepes palánta vásárlását javaslom.
Higgyék el, a gondos palántaválasztás mindig megtérül, hiszen az egészséges zöldségeskert nemcsak ízletes terméssel, de egész nyáron át sok-sok gyönyörűséggel is megajándékoz bennünket.
Jó kertészkedést kívánok!
Együtt – Mindenkiért!