Kedves Barátaim,
1994 óta június 17. Az elsivatagosodás és az aszály elleni küzdelem (United Nations Convention to Comat Desertification, UNCDD) világnapja. Célja, hogy felhívja a figyelmet a talaj minőségének védelmére, az elsivatagosodás és a migráció közötti kapcsolatra, a termőföldek kimerülésére, a szűkülő élelmiszerforrásokra. Magyarország ebből a szempontból sok országnál kedvezőbb helyzetben van, mégsem tehetünk úgy, mintha a probléma minket nem érintene. Egyetlen Föld van, amire saját erőnkhöz mérten mindannyiunknak vigyáznunk kell.
A közvélekedés az, hogy Magyarország vízellátottsága jó. Vízmérlegünk többletet mutat, ami azt jelenti, hogy évente körülbelül 100 milliárd köbméter víz hagyja el az országot dél felé. Kérlek tudjatok róla, a víz 90 százaléka a folyókból származik, mindössze 10 százaléka csapadék. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) Pekingben közzétett jelentése szerint azonban ennek ellenére Magyarország teljes területe aszállyal sújtott területnek számít. Szó sincs tehát arról, hogy ölbe tett kézzel üldögélhetnénk.
Magyarország a vízellátás szempontjából a világon az egyik legsérülékenyebb ország. A csapadékvíz jelentős része beszivárog a talajba, így számunkra a legnagyobb víztározónk a talajunk.
Felszíni vízfolyásaink 93-95 százaléka határainkon túlról érkeznek. További forrásként a vizet, csapadékból és kutakon keresztül, felszín alatti vizekből nyerhetünk.
A tenyészidőszakban a csapadékösszegek országrészenként nagyon szélsőségesek lehetnek, például a 430 mm-től a 890 mm-ig terjedhet.
Megfigyelhető, hogy ha a szárazság a kultúrnövény érzékeny fenológiai fázisában jelentkezik, akkor fejlődésben visszamarad a növény, illetve jelentős termésveszteséget okozhat.
Mit jelent az aszályosodás?
Az aszályosodás azt is jelenti, hogy nagyobb eséllyel fordulnak elő szélsőséges időjárási jelenségek, ami szintén komolyan érinti a mezőgazdaságot.
Ráadásul a klímaváltozás miatt vízgazdálkodási helyzetünk is átalakul, méghozzá nem kedvező irányba. Csökkenhet például a víz mennyisége a folyóink vízgyűjtő területein. Ha kevesebb pedig a hó télen, mint az idén is volt, akkor kevesebb is olvad el, tehát kisebbek lesznek a tavaszi áradások. A csapadék eloszlása egyenetlenebbé válik, gyakrabban zúdulna le hirtelen nagy mennyiségű víz, és a villámárvizek is gyakoribbak lennének. Ehhez társul a magasabb hőmérséklet, amikor a növények többet párologtatnak, és a szelek felerősödése, ami szintén fokozza a szárazságot.
Egyetlen gazdának vagy házikertésznek sem kell magyarázni, milyen kedvezőtlen ez a helyzet.
Központi intézkedések…
A klímaváltozás óriási nagyságrendű változás, legfeljebb arra van esélyünk, hogy enyhítsünk rajta, ez viszont kötelességünk is. Tennünk kell azért, hogy például az ország legaszályosabb része, az Alföld egyes területei ne váljanak félsivataggá.
Több kormányzati és projektet is indítottak a helyzet javítására, például a 2017-es LIFE projektet, a DriDanube: Aszálykockázat a Duna régióban elnevezésű projektet, és a 2003-as Elsivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelemről (UNCCD) szóló egyezményt, amihez Magyarország is csatlakozott. Az aszály okozta problémák kezelésére Magyarország létrehozta az Operatív Aszály- és Vízhiánykezelő rendszert, szakemberek dolgoznak az Öntözésfejlesztési Stratégián is. Ez csak néhány példa, természetesen nem az összes program, ami a probléma enyhítését célozza.
…és amit mi tehetünk
Akkor mit tehet egy egyszerű gazda vagy házikertész?
Sokat, de ehhez egy újfajta szemlélet kell. Alakítsuk át gondolatunkat, hogy Magyarország víz-nagyhatalom. Sérülékeny a vízbázisunk, bánjunk úgy a vízzel, mintha minden cseppje kincs lenne. Az is. Ennek megfelelően át kell alakítani talajgondozási és –művelési szokásainkat. Az aszályosodás és a melegedés hatására gyorsabban párolog a talajból a víz, így egyre nagyobb lesz az igény az öntözésre. Azonban fontos lenne arra is odafigyelnünk, hogy milyen vizet használunk öntözésre.
Szeretném hangsúlyozni például a mulcsozás jelentőségét, ami megakadályozza, vagy legalábbis lassítja a talaj kiszáradását. Ültessünk fákat, árnyékoljunk mindenhol, ahol nincs szükség közvetlen napfényre. Telepítsünk kis vízigényű növényfajokat. Gyűjtsük össze az értékes esővizet, és célzottan öntözzünk vele, csak a növény tövére, ne pazaroljunk el egyetlen cseppet sem. Használjunk természetbarát módszereket és növényvédő szereket, hogy kíméljük a talajt, és kezeljük megfelelő módon a hulladékot. Amit csak lehet, hasznosítsunk újra!
Kedves Barátaim! Tudom, hogy sokszor úgy érezzük, hogy szélmalomharcot folytatunk egy olyan ellenséggel szemben, amit nem lehet legyőzni. De higgyétek el, nem mindegy, hogy azt a keveset megtesszük-e minél többen, amit lehet. A sok kicsi ugyanis összeállhat valami egészen mássá, és akkor sokkal szebb lesz a jövőnk.
Együtt – Mindenkiért!