Fűben, fában van az orvosság
Kedves Barátaim,
Hamarosan virágzik az egyik leggyakoribb mezei gyógynövényünk, a cickafark. Emlékszem gyerekkoromból Nagymamámra, aki a gajdosi tanyánk környékén vagy a földeáki temetőbe menet mindig szedett néhány szálat ebből az egyszerű, de annál hasznosabb gyógyfűből. Ismerjék meg a jó tulajdonságait, és gyűjtsék bátran a mezei séták alkalmával!
A közönséges cickafark az egyik legrégebben használt és legközismertebb gyógynövényünk. Latin neve (Achillea millefolium) egy legendára utal, amely szerint a trójai hős, Akhilleusz sebesült társának vérzését cickafarkkal csillapította. Az ókori Rómában sebgyógyító, gyulladáscsökkentő gyógynövényként ismerték, és hasonló céllal használták a kínai orvosok is.
Magyarországon a mezei cickafark (Achillea collina) az elterjedt, ennek virágos hajtásait gyűjtik és használják. Népi elnevezései között a cickóró, az egérfarkfű vagy az ezerlevelűfű változat is ismert. A hajtás, a virágzat és a növény illóolaja egyaránt szerepel a szabadon forgalmazható gyógynövények listáján.
Miről ismerjük fel?
A szerény megjelenésű mezei cickafark száraz réteken, legelőkön, szikeseken, nyílt területeken, parkokban gyakran előfordul. A virágzathoz közel dúsan elágazó, szívós szárának magassága a termőhelytől függően 30-70 cm is lehet. Levelei keskenyek, többszörösen szárnyasan tagoltak (innen az ezerlevelűfű elnevezés), sötét szürkészöld színűek, illatosak, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdagok. Kicsiny, enyhén kesernyés illatú virágai fészkes virágzatot alkotnak, színük fehéres, néha rózsaszínű.
A fehér virágú, nyíló virágzó hajtás felső részét és a virágzatokat gyűjthetjük májustól egészen augusztusig. Könnyen és gyorsan kiszárítható. Szedésekor egyetlen szabályt kell csak betartani, a rózsaszínes példányokat ne gyűjtsük!
Növényi kötszer
Nagymamám akkor készített a cickafark teájából borogatást, ha a családból valaki megvágta vagy felsértette a kezét, lábát, de zúzódásokat, duzzanatokat, orrvérzést, aranyeres vérzést is csillapított vele. A növény akkor is jó szolgálatot tett, ha a mezei munka közben sérült meg valaki, ilyenkor egyszerűen összemorzsolta vagy összerágta a leveleket, és a sebre rakta. Teáját főként emésztési panaszok vagy gyomor és bélgörcsök esetén ittuk. Kora tavasszal a cicakafark enyhén kesernyés, friss levélkéit nyersen, zöld salátákba keverve fogyasztottuk tisztító hatásáért.
A népi felhasználást a tudományos vizsgálatok is igazolták, a szakirodalom étvágytalanség, emésztési panaszok, a gyomor-bél-traktus és a méh enyhébb görcsös panaszainak enyhítésére ajánlja. Emellett talán legfontosabb tulajdonsága az erős gyulladáscsökkentő és vérzéscsillapító hatás, ezenkívül az epetermelést és epeelfolyást serkentő hatása is ismert. Klasszikusan három területen alkalmazzák: görcsös női panaszok enyhítésére, emésztőszervi rendellenességek (étvágytalanság, emésztési panaszok) kezelésére, külsőleg pedig sebek, sérülések tisztán tartására, gyógyítására. Fürdőjét reumatikus panaszok, ízületi fájdalmak enyhítésére is ajánlják.
A kertben is hasznos
A cickafark a kiskertben is jó szolgálatot tesz: csupán egyetlen levele jelentősen meggyorsíthatja egy talicskányi komposzt lebomlását; a komposzthoz egy darab friss, apróra vágott levelet adjunk. A gyökere által kiválasztott anyagok megnövelik a szomszédos növények ellenálló-képességét a betegségekkel szemben, ezért örüljünk neki, ha megjelenik a gyepben vagy a fűszernövények, virágok között, sőt egy-egy tövet be is telepíthetünk a haszonnövények közé.
Fogyasszunk, ha szükséges, a természet tárházából, érdemes. Fűben, fában van az orvosság.
Együtt – Mindenkiért!