Kertünk dísze, az árvácska
Ha fel kellene sorolni, melyik az a néhány virág, ami egy magyar kertben biztosan megtalálható, akkor az árvácska biztosan a befutók között lenne. Színes virágaival és kedves „arcával” főleg a tavaszi kert ékessége, de egészen augusztus végéig, sőt néha októberig is nyílik. Nemcsak szép, hanem hasznos is: teljes virága ehető. Enyhe mentolos íze van, hidegtálak, előételek és torták dekorációjaként találkozhatunk vele. Kérlek tudjatok róla, hogy a forrázata értisztítót, vizelethajtó, vérnyomáscsökkentő, külsőleg pedig ekcéma kezelésére használható.
Kerti, mezei és vad
A 10-20 centiméteres magasságot elérő kerti árvácska (Viola x wittrockiana) az ibolyafélék családjába és az ibolya nemzetségbe tartozik. A XIX. században terjedt el nagyobb mértékben, ekkor keresztezték az addig ismert háromszínű árvácskát egy altáji és egy dél-európai fajjal. Az újonnan létrejött kerti árvácska virágai nagyobbak, hosszabb ideig virágzik, és fagytűrőbb is, mint a korábban elterjedt faj példányai.
A mezei árvácska (Viola arvensis) a vetésekben gyakran megjelenő gyomnövényfaj. Szinte mindenhol megterem, szőlőkben, szántókon, az utak mentén is. Alsó szárlevelei elliptikusak, nyelesek, a csúcsuk lekerekített, széleik durván fogasak vagy csipkések. A virágok egyesével állnak vagy másodmagukkal a levelek hónaljában erednek. A háromszínű árvácska (Viola tricolor) vagy más néven vadárvácska egész Európában, Magyarországon főleg a sík-, és dombvidékeken elterjedt gyógynövény. A háromszínű árvácska parlagon, mezőn, ugaron, és erdővágásokon is megterem.
Erre figyeljünk, ha árvácskát ültetünk
Az árvácska kétnyári növény. Az első évben kifejleszti a leveleket, a szárat illetve a gyökeret, majd a hidegebb időszakban nyugalmi állapotba kerül. A következő év tavaszán vagy nyarán a szára egy kicsit megnyúlik, virágzik, majd elpusztul.
Az árvácskákat magról vagy dugványról ültetjük kora ősszel (október eleje-közepe), hogy a fagyok beálltáig jól fejlett gyökérzetük alakuljon ki. Az a legjobb, ha a növény már ősszel virágba borul, mert így károsodás nélkül átvészeli a telet, tavasszal pedig korábban fejlődésnek indul. Ha magról ültetjük, szedjük le a növény toktermését lehetőleg addig, amíg zöld állapotban van. Ha a tok elszárad, kipattannak a magok, amiket el tudunk vetni akár egy megfelelő ládába vagy edénybe, akár egyből a kertbe, legalábbis júniustól augusztusig.
A palántákat ültethetjük cserépbe, balkonládába illetve természetesen virágágyba. Nagyon jól mutat szegélyágyásokban és függő virágtartókban is. Egyetlen dologra kell figyelni, arra, hogy a talaj nyirkos, illetve vízáteresztő legyen. A rendszeres öntözésen kívül az árvácskának nem sok tápanyagra van szüksége. A nyár közepéig folyamatosan virágzik, ekkor azonban már nehezen viseli a nagy melegeket. Megfigyeltem, hogy kitolhatjuk a virágzási időt, ha rendszeresen eltávolítjuk az elnyílt virágokat és az elhalt növényi részeket.
Az árvácska betegségei
Az árvácska leggyakoribb betegsége a peronoszpóra. Ha korán észrevesszük, akkor kezelhető, később azonban a beteg növényeket el kell távolítani a virágágyból. Ugyanez a teendő, ha a fusarium nevű gomba vagy az árvácska tarkacsíkosság támadja meg. Árvácskáknál előfordulhat a cerkospórás, fillosztiktás vagy ramuláriás levélfoltosság, ezeket úgy védhetjük ki, hogy lepermetezzük a növényt levélbetegségek elleni hatásos fungiciddel. Ha lisztharmat károsítja, akkor a lisztharmat elleni szereket érdemes bevetni.
A betegségek azonban ne vegyék el a kedvünket! Én minden kezdő kertésznek azt javaslom, hogy próbálkozzon bátran árvácskával, szinte garantált a sikerélmény!