Amikor a tavaszi szél nem vizet áraszt…
Kedves Kertészkedő Barátaim!
Az elmúlt évben is, jelentős gondokat okozott a tavaszi fagykár gyümölcsöseinkben. Ebben a szakmai írásban, e problémával foglalkozom, ami nagyon súlyos veszteségeket okozhat a kertben, ha felkészületlenül ér minket. Védekeznünk kell ellene, hiszen a klímaváltozás miatt egyre gyakrabban fordulnak elő szélsőséges időjárási események, többek között tavaszi fagyok, és ezt az elmúlt évek példája is sajnos igazolja.
A megfigyeléseim alapján, tavaszi fagykárok elsősorban főleg április hónapban jelentkeznek hazánkban. Ha a hőmérséklet –3 és –6 °C körüli értékre zuhan, az komoly károkat okoz a hazai gyümölcsösökben, főleg akkor, ha gyors volt a felmelegedés, és megindult a nedvkeringés, a rügyfakadás és gyakran a virágzás is. A leginkább veszélyeztetett fajok közül a fagy éppen a legérzékenyebb állapotban éri a csonthéjasokat, és teljes virágzásban az almát.
Megfigyelhető, hogy olyan tényezőktől függ a fagykár, mint a növény fajtája, fejlődési szakasza, életereje, talajviszonyok, szélerő. Az almafák esetében, a 4 órán keresztül fellépő -3 °C fokos hőmérséklet csak kisebb mértékű károkat okoz. Ez a hőmérséklet, ha hosszabb ideig, kb. 7–8 órán keresztül tart, és ehhez szél is párosul, a virágok mind elpusztulnak. Az okszerűen, tápanyaggal jól ellátott növényeknek mindig jobb az ellenálló képességük a káros fagyokkal szemben is, mint azoknak a növényeknek, melyeket a helytelen tápanyaghiány legyengített.
A fagyhatások által leginkább veszélyeztetett növényi részek a fakadó, duzzadó rügy, a virág és a gyümölcskezdemények. A legnagyobb veszélyforrásnak azok a gyümölcsfajok vannak kitéve, melyeknél igenkorán kezdődik a vegetációs és a virágzási időszak, ezek pl. a kajszi és a cseresznye.
A tavaszi fagyok típusai
A tavaszi fagynak két fajtája van, amikkel érdemes alaposabban is megismerkedni, ez határozza meg ugyanis, hogy egyáltalán tudunk-e védekezni ellenük, és ha igen, hogyan.
A „szállított fagy” azt jelenti, hogy hideg légtömeg áramlik be egy adott területre, és kiszorítja az ottani melegebb levegőt – lényegében ez történik télen is. Gyakran jár légmozgással, ami azért baj, mert ilyenkor több fagyvédelmi módszer hatástalan. Sokszor nehéz vagy egyenesen lehetetlen ellene védekezni.
A „kisugárzási fagy” akkor alakul ki, amikor a földfelszín több hőt sugároz ki, mint amennyit napközben felvesz, így az alsó légrétegek hőmérséklete végül fagypont alá süllyed. A kisugárzási fagyok esetében az 5 cm-rel a felszín felett mért minimum hőmérséklet és a 2 m magasságban mért minimum hőmérséklet között akár 4-5 °C különbség is lehet. Mivel ennek a típusú fagynak gyakori velejárója a szélcsend, eredményesen tudunk védekezni ellene.
Kora tavaszi fagy elleni védekezés
A védekezés lehetőségei
A fagykár ellen passzív és aktív módszerekkel tudjuk felvenni a harcot.
A passzív védekezés azt jelenti, hogy a hideg éjszakákon nem avatkozunk be ugyan, de számításinkba belevesszük a fagyot is. Nem telepítünk fagyérzékeny kultúrákat a fagyveszélyes, mélyen fekvő területeken. Ezekre a helyeken jó fagytűrő képességű fajtákat termesztünk. Ilyenek a későbbi virágzású, magasabb vagy magasabb koronájú fajták. Így nagyobb eséllyel kerülhetjük el a kárt, hiszen csak a fagyveszélyes időszak után virágzik majd a szőlőnk vagy gyümölcsfánk.
Az aktív módszerek alkalmazása esetén megpróbáljuk befolyásolni a hőmérsékletet, amikor a kritikus pont alá esik. A hazai operatív fagyvédelemben négy aktív módszer terjedt el: a füstölés, valamint a paraffingyertyák, a frostbuster, az esőztető fagyvédelmi öntözés és a permetezések alkalmazása. Gyengébb, –1 és –2 °C-os fagyok esetében mindegyik eljárás hatékony lehet. Ismerkedjünk meg velük alaposabban!
Ismerjük meg az aktív módszereket!
A legrégebbi aktív módszer a füstölés, de ez nem tekinthető korszerű és környezetbarát megoldásnak. Én azt javaslom, ha csak lehet, ne alkalmazzuk, mert jelentős mértékben szennyezi a környezetet, és amúgy is csak kis területen lehet hatékony.
A legnagyobb szervezettséget és a legtöbb munkaerőt a paraffingyertyás védekezés igényli az aktív módszerek közül. Ilyenkor paraffinnal töltött, fedeles, fém kannákat helyeznek el egymástól körülbelül azonos távolságra, és begyújtják őket. Egy kanna 10-12 óráig melegít, ami elég a leghidegebb órák átvészelésére. Érdemes hektáronként 300-600 darabot kihelyezni. A használt kannák szemcsés paraffinnal utántölthetők, úgyhogy ez egy viszonylag környezetbarát, bár drága megoldásnak számít.
A frostbuster egy traktorra szerelt gázturbinás eszköz, ami meleg levegőt fúj a talaj felé. A kifújt meleg levegő légbuborékot képez, ami megakadályozza a hideg levegő gyors visszaáramlását. Csak szélcsendes éjszakán lehet sikeres, mert a legkisebb légmozgás is elsodorja a melegebb levegőt. Fontos tudni, hogy a gázturbina meghajtásához legalább 55 LE teljesítményű traktor, valamint percenként 540 fordulatszámú meghajtás szükséges.
A fagyvédelmi öntözés eredményeképpen több centiméter vastag jégkéreg képződik a fák ágain, levelein vagy a virágzaton. Erre a célra újabban alacsony intenzitású mikro szórófejeket használnak. Ez víztakarékos módszer, és szerencsére még tartós használat esetén sem okoz vízelöntést az ültetvényben, továbbá nem terheli túl az ágakat.
Megfigyeltem, hogy a legegyszerűbb és leggazdaságosabb módszer az olyan permetezések kivitelezése, amely erősíti a növény természetes ellenálló képességét az alacsony hőmérsékletekkel szemben. A technológiák között vannak olyan készítmények, melyek közvetve vagy közvetlenül hatnak a virágok életképességére, vagy megakadályozzák a gyors jégkristályok képződését, így csökkentik a virágok károsodását.
Kedves Barátaim! Azt szeretném javasolni, hogy figyeljük az időjárás jelentést, így nem ér minket meglepetésként, ha jön a fagy. Válasszunk egy módszert, és készüljünk fel időben arra, hogy meg tudjuk előzni a kárt!
Jó kertészkedést kívánok!
Kapcsolódó cikkek:
Együtt – Mindenkiért!