Ha a burgonyát, a sárgarépát vagy a tököt évről évre ugyanarra a helyre vetjük, akkor a növények mindig ugyanazokat a tápanyagokat vonják ki a földből és felszaporodhatnak a károsítók is. Ez gyengíti a talajt, és rontja a növények esélyét a kiegyensúlyozott, egészséges fejlődésre. A probléma egyszerű megoldása nem a műtrágyázás, hanem a kerti vetésforgó.
Tudjuk, hogy a monokultúrák, könnyű célpontot jelentenek a kártevőknek. A probléma tovább fokozódik, ha minden szezonban ugyanazt a növényt ültetjük ugyanazokra a területekre. Ilyenkor a talaj, a növény számára létfontosságú elemekből kimerülhet, emiatt mesterséges tápanyagpótlásra van szükség. Ráadásul az évről évre ugyanazon mechanikai műveleteknek kitett talaj, (talajtípustól függően is) elkerülhetetlenül tömörödhet, levegőtlenné válhat.
Bár a hobbikertészek nem termesztik olyan intenzíven a zöldségeket, gyümölcsöket, mint a gazdálkodók, ezek a problémák kisebb mértékben az ő kertjükben is jelentkezhetnek. A növények egészsége romolhat, hozamuk csökkenhet, ha sok éven át ugyanazon a helyen termesztik őket.
A vetésforgó, a kertjeink fontos eszköze
Azt tanácsolom, hogy ennek elkerülésére vetésforgóban neveljük a növényeket. Ennek számos előnye van:
- Kevésbé lesz szükség a kártevők elleni védekezésre.
- A talajban kevésbé terjednek a betegségek.
- Megelőzhető vagy mérsékelhető a talaj kimerülése.
Más ökológiai módszerekkel kombinálva a vetésforgó kiváló védelmet nyújt mindenféle kártevő és betegség ellen.
Hogyan működik a vetésforgó?
Az elv egyszerű: osszuk fel a termőterületet több különböző részre. Határozzuk meg a termeszteni kívánt növényeket, majd az azonos típusúakat ültessük ugyanabba a parcellába. Minden évben cseréljük le az adott parcellában termesztett növényeket, hogy minden egyes növénycsoport (a maga igényeivel, szokásaival, kártevőivel és betegségeivel) élvezhesse az új talaj előnyeit.
A legtöbb vetésforgórendszert általában három-négy évre (és parcellára) tervezik. Ha az ágyásokat négy parcellára osztjuk, akkor az egyes növénycsaládok tagjai négy év alatt legfeljebb egyszer foglalják el ugyanazt a helyet. Az olyan évelő zöldségeket, mint a bogyós gyümölcsök, a rebarbara, a spárga és az articsóka, nem ültetik át minden évben, ezért külön ágyásra lehet szükségük.
A háromágyásos vetésforgót alkalmazva a borsó és a bab általában egy negyedik ágyást foglal el, és minden évben ugyanazon a helyen termesztik, hogy elkerüljék a karók és támaszok mozgatását. Bár a hüvelyesekkel többnyire kevesebb a probléma, de, ha mindig ugyanott termesztjük őket, megnő a kártevők és betegségek felszaporodásának kockázata a talajban. Azért is érdemes időről időre újabb parcellába ültetni a pillangósokat, mert nitrogénmegkötő tulajdonságuk miatt nagyon hasznos szereplői a sikeres vetésforgónak.
A hagyományos vetésforgó korlátai
A hagyományos vetésforgóelv szerint a növényeket a következő négy fő csoportra szokás osztani:
- pillangósok (zöldbab, borsó, futóbab, lóbab stb.);
- gyökérzöldségek (retek, sárgarépa, burgonya, hagyma, fokhagyma, cékla, fehérrépa, cékla, édesburgonya, mogyoróhagyma);
- leveles zöldségek (spenót, mángold, kelkáposzta, édeskáposzta, karfiol, brokkoli, spenót); és
- „gyümölcsöt” nevelők (paradicsom, csemegekukorica, uborka, tök, sütőtök, dinnye, cukkini, padlizsán stb.).
Bár a vetésváltás mindenképpen hasznos, a növénycsoportoknak ez a fajta leegyszerűsítése tévútra vihet, mivel a terménytípusok (gyökér, levél, gyümölcs stb.) nem tükrözik a növény valódi rendszertani besorolását és tulajdonságait. A burgonya és a paradicsom például, bár gyökeresen különbözőnek tűnnek, valójában ugyanannak a családnak a tagjai. A hagyományos vetésforgóséma szerint az egyik követhetné a másikat, de mivel közeli rokonságban állnak, valójában ugyanazokat a kártevőket vonzzák, és ugyanazokat a tápanyagokat veszik fel a talajból. Az ilyen típusú hibák elkerülésére kifinomultabb osztályozási rendszert érdemes követni.
Váltóvetés növénycsaládonként
Előnyösebb, ha az egynyári zöldségek vetésforgóját növénycsaládjuk szerint csoportosítva állítjuk össze. Nézzük egy ötéves ciklusra szóló, 7+1 növénycsoportból álló vetésforgó kialakítását:
1. Első év: Hagymafélék (Alliaceae) – hagyma, mogyoróhagyma, póréhagyma, fokhagyma stb.
2. Első év: Borsó- és babfélék (Leguminosae) – minden borsó- és babfajta
3. Második év: Káposztafélék (Brassicaceae) – kelkáposzta, kelbimbó, brokkoli, káposzta, karalábé, karfiol, pak choi, retek stb.
4. Harmadik év: Nadragulyafélék (Solanaceae) – burgonya, paradicsom, paprika, padlizsán
5. Negyedik év: Répafélék (Umbelliferae) – zeller, koriander, édeskömény, sárgarépa, paszternák, petrezselyem, kapor
6. Ötödik év: Tökfélék (Cucurbitaceae) – cukkini, uborka, dinnye, tök stb.
7. Ötödik év: Céklafélék (Chenopodiaceae) – mángold, örökzöld spenót, valódi spenót, cékla.
8. Különféle, nem vetésforgós egynyári növények – pl. bazsalikom, fejes saláta, endívia, zsázsa, csemegekukorica, sóska, új-zélandi spenót, cikória
A vetésforgó a hagymafélék családjába tartozó növényekkel és a borsóval/babbal kezdődik, amelyeket általában együtt termesztenek, mivel mindkettő szereti a komposzttal dúsított talajt, és kevés helyet foglalnak. Miután betakarítottuk a hagymát és a póréhagymát az első ágyásból, a következő azon a helyen a káposzta, a karfiol és a brokkoli lesz, és így tovább az első hét kategóriában. A nyolcadik kategóriába tartozó növények nem érzékenyek a talaj által terjesztett betegségekre, ezért ezeket nem kell a vetésforgótervbe illeszteni, bárhová vethetjük őket, ahol szabad helyet találunk.
Figyelem!
- Bár a burgonya szintén szereti a nitrogénben gazdag talajt, mégsem nem szabad a káposztafélék mellé ültetni, mivel eltérő pH-értékeket kedvelnek.
- A gyökérzöldségeket ne ültessük erősen trágyázott területre, ez ugyanis dús lombozatot eredményez a növény ehető részeinek rovására. A paszternákot vessük olyan területre, ahol az előző szezonban nagy tápanyagigényű növényeket termesztettünk.
További kérdések merültek fel benned a vetésforgóval kapcsolatban és segítségre lenne szükséged. Gyors és hatékony megoldást szeretnél. Vedd fel velem a kapcsolatot az elérhetőségeim egyikén…
Eredményes és sikeres kertészkedést kívánok!
Együtt – Mindenkiért!