Kedves Barátaim,
A jó idő a kártevőket is meghozza, köztük azokat a fajokat, amik a legnagyobb károkat is okozhatják a mezőgazdaságban: ilyenek a cserebogarakat. Nálunk nagyon gyakoriak, mindenki találkozott már velük, még egy közismert dal is szól róluk. Ami egyébként nem teljesen pontos: a legismertebb, 23-30 mm hosszú májusi cserebogár (Melolontha melolontha) feje, az előtora és a potroha szürkésfekete, a szárnyfedők barnák – nem sárga tehát, mint ahogy a nóta mondja.
A cserebogarak között van olyan, melynek az életciklusa hosszú: a kalló cserebogár
(Polyphylla fullo) nálunk négy év alatt fejlődik ki teljesen. Ez persze nem jelenti azt, hogy csak három vagy négy évente látunk cserebogarakat. Magyarországon hét törzsük és nyolcvannál is több fajuk él, amelynek rajzása nem esik egybe.
A cserebogár élete
A kifejlett rovarok (imágók) öt-hét hétig élnek. A nőstények a tömeges rajzás idején, április-májusban két-három alkalommal raknak le 20-30 petét egy-egy csomóba, amik a talaj hőmérsékletétől és nedvességtartalmától függően 32-50 nap alatt lárvává (pajorrá) alakulnak. A fehér-sárgásfehér, fekete fejű, kifli alakban meggörbült lárvák két telet töltenek ebben az alakban a földben, akár 1 méter mélyen is. Eközben sok minden történik velük.
Harminc-ötven nap múlva, többnyire június végétől kikelnek. Kétszer vedlenek is, először a tojásrakás évében, utána pedig a következő évben, nyár elején. És persze egyre nőnek: fejtokjuk mérete alapján meg tudjuk mondani, mennyi idősek. Az első évben ez a méret 2-3 mm, a második évben 3,5-5 mm, a harmadik évben 6-7,5 mm. Ekkor már közel van életük újabb állomása. A harmadik év nyarának közepén bebábozódnak, már csak kb. 30 cm-re a felszíntől. Őszre kifejlődnek az imágók, amit majd a meleg tavaszi napsugarak csalogatnak elő a következő év tavaszán.
Milyen kárt okoz a cserebogár?
A cserebogarak életciklusuk több szakaszában is károsítják növényeinket. A kifejlett rovarok például szabálytalan karéjozással rágják a lombos fák leveleit, vagy ritkábban a friss hajtásokat, például a szőlőét. Az is előfordulhat, hogy csak a levelek erei maradnak a fákon.
A fiatal lárvák humusszal táplálkoznak, az idősebbek pedig – a legkártékonyabbak – gyökérkártevők. A lárvák a növények gyökérzetét rágják, amelynek nyomán a föld feletti részek elhervadnak. Ha hervadnak vagy feltűnően gyengén fejlődnek a palántáink, gondoljunk arra, hogy talán a pajorok rágják a gyökerüket. Sajnos különösen kedvelik a szamóca, a málna és a zöldségfélék gyökerét. Köbméterenként már néhány pajor is képes károsítani akár egy több tíz éves törzses ültetvényt is – nemcsak a gazdaságokban, hanem az erdőkben is. Éppen ezért különösen fontos az eltávolításuk a földből a sérült növény kiemelésével.
Így védekezzünk ellenük
Ha egyszer betelepedtek egy területre, nagyon nehéz védekezni ellenük. Természetes ellenségeik a madarak és az erdőkben a vaddisznók, amik kicsit megkönnyítik a dolgunkat.
Segíthet a talajvizsgálat, és szükség eseten a talajfertőtlenítés is, ez azonban csak az első éves pajorok ellen véd. Hatásos bio módszer, hogy félbevágott burgonyagumókat helyezünk el a kertben. A lárvák elkezdik elfogyasztani, de benne maradnak, így később könnyen begyűjthetjük őket. Létezik egy gomba is, ami megbetegíti a lárvákat és a rovarokat, a Beauveria bassiana. Keressünk az üzletekben olyan készítményt, ami ezt tartalmazza.
Rajzási szezonjuk alatt, áprilisban-májusban érdemes este vagy kora reggel lerázni a cserebogarakat a fákról, ilyenkor ugyanis dermedtek, kevésbé kapaszkodnak, és még röpülni sem tudnak.
A XX. században a rovarirtó szerek megritkították ugyan a létszámukat, de újabban ismét emelkedik a számuk, ami részben a vegyszerek korlátozására, részben az éghajlat melegedésére vezethető vissza. Az enyhe telek miatt a májusi cserebogarak korábban jelennek meg a megszokottnál, és tömegesen rajzanak.
Az áprilisi cserebogár
Képek forrása: pxhere.com
Van egy másik faj is, az áprilisi cserebogár (vörhenyes cserebogár, Holochelus aequinoctialis), ami március-áprilisban rajzik, és avatatlan szem akár össze is keveri a májusi cserebogárral. Nem is teljesen véletlenül, hiszen sok közöttük a hasonlóság. Az áprilisi cserebogár fejlődési ciklusa is 3 éves, és mint a májusinál, itt harmadszorra itt is a kifejlett bogár telel át. Különbség viszont, hogy az áprilisi változat főleg a sík- és dombvidékek kötöttebb talajain él, és lárvája főleg a szántóföldi növények gyökereit fogyasztja.
Összetett növényvédelmi eljárásokkal védekezzünk, e rovarok ellen.
Együtt – Mindenkiért!