Mire figyeljünk a gyümölcsfák virágzásának időszakában
Kedves Kertészkedő Kollégák,
Az elmúlt időszak változékony időjárása, a virágzó gyümölcsfákra is veszélyt jelenthet. Mi lehet ez a nem kedvező hatás? Hallottatok már a moniliniás betegségről és e gondolatról, hogy „Elvitte a meggyet a köd”?
Többen kérdezték levélben és telefonon, hogy mire figyeljünk a gyümölcsfák virágzásának időszakában? Kérlek, tudjatok róla, hogy általában az almás termésűek, továbbá a meggy, kajszibarack, szilva, mandula egyik legismertebb és legnagyobb termésveszteséget okozó betegsége, ez a moniliniás virág és ágelhalás, amelyet gomba okoz. Ezek a legismertebb gombák a Monilinia laxa és a Monilinia fructigena. A Monilinia fructicola import gyümölcsszállítmányokkal kerülhetett az országunkba.
A betegség főleg gyümölcsrothadást idéz elő, melyet segít a különféle rovarok kártétele (pl. cseresznyelégy, almamoly), gyümölcsrepedések és a jégverés hatásai is. Ismert és látványos a virágpusztulásban bekövetkező hatása is.
Hol telelnek át a monilinia gombák?
A kórokozó a fertőzött fa kérgén, és repedéseiben apró, 1-2 mm-es szürke színű gombatelepeken, továbbá a fán maradt, összeszáradt gyümölcsmúmiákon telelhet át.
Mi a jellegzetes tünete e betegségnek?
Jellegzetes tünetként úgy vehetitek észre, hogy a virágkocsány barna színű, elhalt. A gyümölcsfán lévő virág csésze- és sziromlevelei világosbarnák, petyhüdtek. A hajtás vastagabb, alsó részén hosszú, ovális, bemélyedő foltok láthatók, a hajtás csúcsa a levelekkel együtt megbarnul, elszárad. A vesszőkön és az ágakon rákos sebek figyelhetők meg. Mikor a rákos seb az ágat körülöleli, akkor a felette lévő ágrész is elszáradhat. A meggy és cseresznye, virágzó gyümölcsfáin egyes virágfürtök sokasága hirtelen lankadni kezd, hervad, elhal. Az elhalt virágfürtök a fa ágrészein fennmaradnak és ősszel is láthatóak. A vesszőn sorban elszáradnak a virágzatok és hajtások és sárgás színű mézgacseppek is fejlődnek.
A gyümölcsön egyre nagyobb kiterjedésű rothadás látható, a gyümölcskocsány elbarnul, a gyümölcs barna színű múmiává alakul és a fáról nem esik le.
Többen kérdezik, hogy milyen időjárási körülmények kedveznek a betegség kialakulásához, fejlődéséhez?
A kórokozó fertőző spóráinak csírázásához ködös, nedves körülményekre van szükségük. A fertőzés helye a virágok bibéje. A kinyílt virágok bibéjén keresztül jut be a gomba a virágokba, a virágzás ideje alatt történhet meg a fertőzés. Általában az olyan környezetei tényezők, melyek a gyümölcsfák virágzási folyamatát meghosszabbítják, elnyújtják, kedvez a nagyobb fertőzés kialakulásához. A hűvös, párás, esős időszak alatt súlyos járványok alakulnak ki. Ebben az időszakban a fák kémiai védekezések nélkül nem védhetők meg. A fertőzés további legfőbb forrásai a gyümölcsmúmiák és a vesszőkön, ágrészeken lévő rákos sebek.
Milyen lehetőség van a védekezésre, hogyan végezzem el?
A leghatékonyabb és gyorsabb védekezés lépése, hogy meg kell szüntetnünk a fertőzési forrásokat; a gyümölcsmúmiákat távolítsuk el a növényről, és ássuk be őket a talajba. Metszőollóval vágjuk le az összes fertőzött részt a fáról, úgy, hogy a fertőzött részen túl további 25 cm részt eltávolítunk, és egy felszívódó szeres kezeléssel akadályozzuk meg a továbbfertőzést, de lényeges, hogy fasebkezelő anyaggal zárjuk le a metszésfelületeket.
Ősszel, lombhulláskor réztartalmú szerrel kezeljük le a fákat, majd tavasszal ugyanezt meg kell ismételni. Ilyen hatóanyagok a rézszulfát, rézhidroxid, rézoxid, rézoxiklorid, bordói keverék, paraffinolaj+rézhidroxid és a kén.
A virágzás kezdetekor (fehérbimbós, pirosbimbós állapot), teljes virágzásban és sziromhulláskor felszívódó szerekkel védekezzünk a fertőzés ellen. Tartósan esős, hűvös időjárás esetén, amikor a virágzás elhúzódó, és a fertőzés feltételei folyamatosan fenn állnak, kellő védettséget a mélyhatású és/vagy szisztemikus hatású gombaölő szerek nyújtanak.
Az első permetezést célszerű tebukonazol, ciprodinil hatóanyagú készítménnyel elvégezni, mert az hűvös időjárási körülmények között ezek jól kifejtik hatásukat. Ezután váltsunk penkonazol, fenhexamid hatóanyagú szerekre, majd 7-9 nap múlva ismételjük meg a kezelést. A szereknek 7-9 nap tartamhatásuk van, tehát ilyen gyakorisággal kell védekeznünk a virágzás alatt.
A következő permetezési időpontokat szeretném figyelmetekbe ajánlani. Első a fák virágzásának kezdete, majd a tömeges virágzás és a virágzás végi, sziromhulláskori időszak.
Fokozottan figyelnünk kell a házi méhekre
Virágzáskor intenzíven védekezünk a monílinia ellen, így fokozottan figyelnünk kell a házi méhekre is. Érdemes hajnali, vagy kora esti órában elvégezni a kezeléseket, mikor még a méhek nem járják a virágokat. Valamint nappal, csak olyan rovarölő szerrel szabad permetezni, amely a méhekre nem jelölésköteles, ilyen pl. a tiakloprid hatóanyagú készítmény. A többi rovarölő készítménnyel, mely engedélyezett, tartsuk be a méhkímélő technológiát.
Javasolom a gombaölő szerek váltását, mert kialakulhat a rezisztencia. Azonos hatóanyagú gombaölő szerrel 2 alkalomnál többször ne kezeljük fáinkat!
A növényvédő szerek használatával kapcsolatos bővebb előírások a csomagoló anyagokon olvashatók. Kérlek, mindig olvassátok el.
Készüljünk fel Együtt a várható kórtani hatásokra. Jó kertészkedést kívánok!