Mire figyeljünk a kerti mák termesztése, gondozása során
Kedves Barátaim,
Nincs olyan ünnepi asztal Magyarországon, amelyiken karácsonykor ne illatozna valamilyen mákos édesség: bejgli, kalács vagy mákos guba. Gyerekkoromban sokat segédkeztem a tanyánk melletti családi mákföldön, én is egyeltem a mákot, ezért mindig öröm volt, amikor vegyszermentes saját termésünkből, készült sütemény került ki Nagymamám és Édesanyám sütőjéből. A mai napig is érdeklődöm, a máktermesztés iránti.
Mit kell tudnunk a mákról?
A Kárpát-medencében már több ezer éve ismerik és használják a mákot. A magyarok valószínűleg az itt élt kelta és szláv népek révén ismerkedtek meg vele, erre utal a szó szláv eredete. Népi hitvilágunkban rontáselhárító szerepet tulajdonítottak neki, de szapora magjaihoz bőség- és termékenységi hiedelmek is kapcsolódtak.
A tudomány igazolta a termés jótékony hatását: a máknak magas a kalciumtartalma, sok E-, C- és B-vitamin található benne. Emellett vasat, magnéziumot, foszfort és rengeteg cinket is tartalmaz, illetve az immunrendszer támogatásában is fontos szerepe van. Magas foszfortartalma elősegíti a kalcium felszívódását és beépülését a csontokba, ezért a csontritkulás megelőzésében is hasznos. Szintén a mák jótékony élettani hatása, hogy lassítja az öregedési folyamatokat, csökkenti a magas vérnyomást, segít megelőzni az embóliát, a trombózist, és növeli a szellemi teljesítőképességet. Valóságos elixírként hat a bőr, a haj, a köröm és a csontok állapotára.
A mákszemben 40-50 százaléknyi olaj van, amely háromszor annyi E-vitamint tartalmaz, mint az olívaolaj. A mákolaj halványsárga színű, mákra jellemző illatú. Omaga-6 zsírsavakban gazdag, ami jótékonyan hat a vérkeringésre és az immunrendszerre. A mákolaj kiváló a száraz, repedezett, ekcéma vagy gyulladás következtében sérült bőrre, és segítséget nyújt különféle sömörök esetén is.
Nagyon jól használható salátákhoz, öntetekhez, például citrommal, gránátalmával párosítva. Édességekhez, süteménykrémekhez is adhatjuk, de jól párosítható piros bogyós gyümölcsökkel, zöldsalátákkal és sajtokkal is. Sütéshez, főzéshez ne használjuk, mert hő hatására a mákolaj károsodik. A kék színárnyalatú mákmag mellett az indiai vagy „diómák” is ismert, ennek a magja fehér, krémszínű vagy drappos árnyalatú. Olajtartalma a kék mákénál magasabb.
Ma már vásárolhatunk máklisztet is, amely jól helyettesíti a darált mákot, csökkentett olajtartalmának köszönhetően pedig kevésbé avasodik, így tovább eltartható.
Szabályozott e a mák termesztése?
A mák fontos élelmiszer- és gyógynövény Magyarországon, azonban a termesztését szigorúan szabályozzák, mivel kábítószer előállítására alkalmas növénynek számít.
A máknövényfajta kiválasztása során, két kategóriára oszthatók:
a) olyan máknövényfajták, amelyeket kizárólag étkezési mák előállítására termesztenek. E fajták ópium-alkaloidtartalma alacsony;
b) olyan máknövényfajták, amelyeket gyógyszeripari célra termesztenek, de amelyek magvait melléktermékként élelmiszerként is felhasználják. A tokkal és a mákszalmával összehasonlítva a mákmagok ópium-alkaloidtartalma viszonylag alacsony.
Saját részre, 499 m²-ig termelhető olyan mák, melynek ópiumtartalma nem haladja meg a 0,06%-ot. 500 m² felett és 0,06%-ot meghaladó ópiumtartalmú fajta esetén (ipari mák) mindenki köteles bejelenteni a termesztést, és ehhez engedélyt is kell kérni az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézettől (OGYÉI), ha pedig élelmezési és díszítő mákként értékesíteni szeretnénk, akkor a NÉBIH-től is.
Hogyan termesszük a mákot?
A kerti mákot (Papaver somniferum L.) országszerte sokfelé termesztik kiskertekben, ahol helyi tájfajtákkal is találkozhatunk. Az előző évben előkészített, kora tavasszal megművelt, porhanyosított és elsimított talajba február végén, március elején (de még áprilist megelőzően) 30 centiméteres sortávolságban vetik a tavaszi mákokat, ezek június közepén virágoznak. A magokra nem szabad talajtakarót húzni, különben nem csíráznak ki, legjobb, ha vékony komposztréteggel fedjük be őket. Rosszul tűri a sűrű, agyagos, iszapos, nyirkos talajokat, ezért, ha javítani kell a vízelvezetésen, akkor a mák elvetése előtt érdemes egy adag komposztot beledolgozni a talaj felső 60 centiméternyi rétegébe. Az őszi mákot szeptemberben vetik, tőleveles állapotban telel át, és már májusban virágzik. A szakemberek szerint a hazai klíma egyre kevésbé kedvez a tavaszi máknak. Az őszi mák tavasszal már erős, így jobb a gyomelnyomó képessége.
A mák a napos, félárnyékos helyet szereti, de legalább 6 órányi napsütésre szüksége van a jó terméshez. A kikelt máksorokat kétszer is egyelni kell. Először egymástól 15-20 cm-re hagyjunk meg egy csokorban néhány növényt, majd ezek közül is a legerősebbet. Ezt a fárasztó műveletet gyerekkoromban én is sokszor elvégeztem. Nagyanyámnak volt egy kis hegyes kapája, mi mindig azzal mértük a mák közötti kb. 10-12 centiméternyi távolságot.
A hazai máktermesztés agrotechnikájában különlegességnek számít az egyelés nehéz munkáját kiiktató, sugárkezelt maggal történő vetés. Ennek lényege, hogy a kezeletlen vetőmaghoz X-sugárral kezelt magot kevernek. Mind a kétféle mag kicsírázik, és a csíranövény állapotig együtt növekszik, a sugárkezelt csíranövények azonban idővel elpusztulnak, így kialakul az optimális egyedszám.
Mire figyeljünk a gondozásánál?
A kerti mákot könnyű termeszteni, néhány dologra azonban érdemes odafigyelni. A növény a jó vízáteresztő képességű, száraz talajban érzi jól magát, de ha az idő tartósan forró vagy száraz, akkor a palántáknak heti 1,5-2 centiméternyi esőnek megfelelő vizet kell kapniuk. Nagyjából a csírázást követő másfél-két hónap elteltével annyira megerősödnek a növények, hogy már nem zavarják őket a gyomok, de addig ügyeljünk a gyomok eltávolítására.
A kerti mák nem szereti a gyors felszívódású tápanyagokkal túltáplált talajt, akkor terem a legjobban, ha organikus anyagokkal dúsított földben növekedhet. Érdemes olyan helyre vetni, ahol az előző szezonban tápanyagokra éhes növényeket neveltünk. Fontos az is, hogy a talaj mélyebb rétegeiben (legalább 30 centiméternyire) is legyen elég tápanyag, hogy a növény ellenállóbb legyen a különféle betegségekre.
A mákot egyébként kevés kártevő vagy betegség fenyegeti. Növényorvosi munkám során, a mákföldeken többször diagnosztizálok károsításokat. Az egyik veszélyt a gombás fertőzés jelenti: mivel a mákfélék szárazabb talajhoz szoktak, nedves körülmények között fogékonyak az olyan gombás megbetegedésekre, mint a botritisz, a mákperonoszpóra vagy a pítiumos gyökérrothadás. A növényt a mák-, illetve a dohánymozaikvírus is megtámadhatja. Mivel a vírussal fertőzött növényeket már nem lehet megmenteni, a legfontosabb teendő, hogy a beteg példányokat teljes egészében távolítsuk el a kertből, nehogy a fertőzés tovább terjedjen. Kártevők is látogatják a mákot. Megtalálható a területen a fekete répalevéltetű, a zöld őszibarack levéltetű, máktokormányos és a máktok szúnyog is.
Mit kell tudnunk a mák, kisüzemi betakarításáról?
Amikor a levelek és a gubó megszárad, a gubóban zörögnek a magvak, eljött a betakarítás ideje. Egyetlen mákgubó mákszemek százait rejti, és több mint kétmillió mag állítólag csupán 1 kilogrammot nyom. Ha kinyertük a szemeket a gubóból, akkor ajánlott átmosni a mákot, mert kerül bele a burokból is, és van selejtes szemű mák is. Ezek feljönnek a víz tetejére, ezért le lehet önteni. Háromszoros átmozgató öblítés után kiterítve, három-négy napig szárítsuk a termést, mielőtt elraktároznánk.
Lehet e a mák a kertünk dísze?
A virágzó mákmező gyönyörű látvány, nem csoda, hogy a kerti mák bizonyos változatait kifejezetten virágaik miatt dísznövénnyé nemesítették. Ezek általában hatalmas virágot nevelnek, vagy dupla, tripla virágzattal rendelkeznek. Kevesebb veszélyes alkaloidot tartalmaznak, mint a kerti vagy ipari mák, de azért ajánlott utánanézni, hogy az egyes fajták termesztésére vonatkoznak-e korlátozások.
Magyar szabadalom a gyógyászatban
A mákgubóból nyert „máktejet”, az ópiumot évezredek óta alkalmazza az orvostudomány fájdalomcsillapításra, de a népi orvoslásban is gyakran használták a zöld mákgubó főzetét fejfájás, álmatlanság ellen, fájdalomcsillapítóként, nyugtatóként és hurutoldóként. Kábítószerként valószínűleg a 14. században kezdték alkalmazni.
A 1920-as években fontos felfedezés született a gyógyászati alkalmazásban: az ópiumból való alkaloid- (morfin) gyártás helyett Kabay János gyógyszerész és felesége, Kelp Ilona kidolgozták a zöld máktokból, majd a száraz növényi részekből (mákszalma), végül a mag nélküli toktermésekből a morfingyártás technológiáját. Szabadalmuk birtokában 1927-ben gyárat alapítottak Bűdszentmihályon (ma Tiszavasvári), az Alkaloida Vegyészeti Gyár Zrt. a mai napig jelentős tényező a mákalkaloidok világtermelésében, s jelenleg is a gyáralapító szabadalma képezi a morfin ipari előállításának alapjait az egész világon.
A pipacs is a mákfélék családjába tartozik, számos alkaloidot tartalmaz, melyek gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító és antimikrobiális hatásúak. Elsősorban a torokgyulladás csillapítására alkalmazzák, a Strepsils alapanyaga is a pipacsból származik.
Védjük egészségünket, fogyasszunk, minél több mákból készült ételt, finom süteményeket.
Együtt – Egymásért!