Hogyan hűthetjük természetes módon a környezetünket
Hűtsük a lakást növénytakarással
Ismét egy aktuális kérdés fogalmazódott meg, több, hozzám forduló érdeklődő emberben, hogy a nyári forróságban hogyan hűthetjük természetes módon a környezetünket. Az egyik hagyományos és bevált módszer, ha növénnyel futtatjuk be az épületek falát. Bár egy időben ennek inkább az árnyoldalait hangsúlyozták, a zöld falaknak valójában több a hasznuk, mint amennyi kényelmetlenséget okoznak.
Kép forrása: pxhere.com
A vadszőlővel vagy borostyánnal befuttatott régi házak, kiskastélyok nemcsak romantikus látványt nyújtanak, hanem a klímájuk is kellemesebb, mint a csupasz falú házaké. Bár sokan tartanak tőle, hogy a vakolatra felfutó növények tönkreteszik a falakat, a behatóbb vizsgálatok nem igazolták ezt a hatást. Ezzel együtt a ház állagmegőrzéséhez a növényfal megfelelő karbantartása is szükséges.
Így működik a növényi fal
A kúszónövények úgy rendezik el leveleiket, hogy azok a lehető legjobban hasznosítsák a napfényt, ezért a falon nem maradnak nagyobb üres foltok, és a levek sem bújnak egymás árnyékába. Ezáltal egyrétegű, összefüggő zöldfelület jön létre, a levelek alatt megrekedő levegőréteg pedig hozzájárul a fal és végső soron a mögötte lévő helyiségek hűtéséhez. A magyarázat egyszerű: a falat nem érik közvetlenül a napsugarak, az élő levelek árnyékában pedig a környezetnél néhány fokkal hűvösebb a levegő. Ehhez adjuk hozzá, hogy a növények folyamatosan vizet szívnak fel a talajból, amit el is párologtatnak, és ezzel hűtik a ház környezetét.
Képek forrása: pxhere.com
Ha örökzöld, például borostyán borítja a házat, akkor ugyanez a szigetelő hatás télen is érvényesül, csak akkor a levelek alatt kialakuló mikroklíma abban segít, hogy a falakon át kevésbé szökjön ki a meleg. És ne feledjük azt sem, hogy ezzel energiát spórolhatunk.
A levélborítás azonban nemcsak hőszigetelésként működik. Ha esik az eső, a levelek levezetik a csapadékvizet – ráadásul nem is a fal tövében, hanem attól kicsit távolabb –, a falfelület pedig száraz marad. Az eső után a levelekről elpárolgó víz ugyancsak hozzájárul a ház hűtéséhez, és a nagy viharokat leszámítva a fal felőli beázás esélye is csökken.
De a zöldfalnak még ezenfelül is van kedvező hatása: az összefüggő levélfelület légtisztítóként működik. A szemcsés por egy része megtapad a leveleken, a szén-dioxidot pedig az anyagcserefolyamat részeként hasznosítja a növény.
Rovarinváziótól sem kell tartani
Sokan úgy képzelik, hogy a növényfalon felmászva ízeltlábúak lepik el a házat. Bár tényleg előfordulhat, hogy hangyák vagy más rovarok jutnak el az ablakokig, és egy-egy hívatlan vendég a lakásba is betéved, a betelepedésüktől nem kell tartani. Egyrészt útjukat állják a nyílászárók, másrészt ők is jobban érzik magukat a levelek árnyékában.
Így telepítsünk repkény vadszőlőt
Az Ázsiából származó repkény vadszőlő (Parthenocissus tricuspidata) nagyon jól érzi magát a napos, félárnyékos falakon, ezért jó választás, ha a ház befuttatása mellett döntünk. Tapadókorongjai segítségével minden támaszték nélkül gyorsan kúszik fel a házfalakra, és akár 20 méter magasra is képes megnőni. Levelei nyáron sötétzöldek, ősszel tűzpiros levelekkel díszítik a házat – minél több nap éri, annál vörösesebb a színe. Kora nyáron kékesfekete bogyókat terem: a termés az emberek számára mérgező, a madarak viszont nagyon szeretik – ezért ilyenkor az ő látogatásukban is gyönyörködhetünk.
Mielőtt a házfalat befuttatnák vadszőlővel, előbb ellenőrizzük a falakat, hogy nincsenek-e rajta repedések, ahová a hajtások belenőhetnek, és nagyobb károkat okozhatnak.
Ha a falfelület ép, akkor nekiláthatunk az ültetésnek, amelyhez a március és október közötti időszakot válasszuk. Érdemes egy növénnyel kezdeni, mert a vadszőlő intenzíven terjeszkedik oldalirányba, és gyorsan hoz új hajtásokat. Aki mégis több növényt szeretne ültetni, hagyjon közöttük legalább 2 métert.
A vadszőlő a vízáteresztő, enyhén agyagos, nedves talajt kedveli. Ássunk 50×50 cm-es gödröt, tegyünk bele kevés agyagot, öntözzük meg, majd helyezzük bele a növényt. Töltsük fel földdel, tömörítsük, majd öntözzük meg. A vadszőlőt nem szabad túltrágyázni, mert az meggátolja a vöröses színek kialakulását.
Nyár végén vissza lehet metszeni a növényt. Az öreg ágak eltávolításával, a fiatal hajtások visszametszésével kordában tudjuk tartani a növekedését, és megakadályozhatjuk, hogy a növény kárt tegyen az ereszcsatornában, redőnytokokban és hasonló szerkezetekben. Ha metszés után a tapadókorongok a falon maradnak, egy gázégő segítségével le lehet égetni őket. Ezután kefével és tisztítószerrel a maradékoktól is megszabadulhatunk.
Egészségesebb környezet a klímaváltozás árnyékában
Képek forrása: pxhere.com
Megfigyelték, hogy a növénnyel befuttatott házak lakói szívesebben nyitnak ablakot, és többet szellőztetnek. Ez érthető is, hiszen szellőztetéskor hűvösebb, párásabb, tisztább, azaz összességében egészségesebb levegő jut a lakásba. Az már csak plusz ajándék, hogy a hatalmas zöldfelület látványnak is üdítő és megnyugtató, még akkor is, ha belülről tekintünk ki az ablakokat körbefutó zöld levelek hullámzására.
Varázsoljuk növényekkel széppé, hűvösebbé házaink, otthonaink világát is.
Együtt – Mindenkiért!