Kedves Barátaim,
Tapasztalatom szerint sokan még mindig idegenkedve nézik a piacon a fehér vagy zöld spárgasípokat, pedig ez az áprilistól júniusig termő növény egyike a legértékesebb zöldségféléinknek. Én személy szerint nagyon szeretem, és szívesen népszerűsítem, ezért összegyűjtöttem néhány érdekességet a zöldségek királyának is nevezett spárgáról.
Az Ázsiából elterjedt és mára a világon mindenütt termesztett növényt spárgafű néven 1525-ben írták le először, hozzánk a mediterrán kertkultúrából került át. Étkezésre a föld alatti, megvastagodott, csíraszerű hajtásait használjuk, innen eredhet egy kevésbé ismert magyar neve is, a csirág.
Több fajtáját ismerjük. A bakhát alatt termesztett fehérfejű spárgát szedik legkorábban, még mielőtt a feje kibukkanna a földből. A kicsit erőteljesebb ízű, lilafejű (francia) spárgát akkor gyűjtik, amikor a feje már kibújt a föld alól, a zöld színűt (íze karakteresebb, vitaminokban gazdagabb) pedig akkor szüretelik, amikor az egész növény kint van a földből. Ez a spárga a napfény hatására zöldül be.
A spárga legfőbb értéke a zsenge hajtása, amit sípnak nevezünk. Vásárláskor a világos, zsenge, lédús spárgasípokat keressük. Először is a felületét nézzük meg, ha sima, akkor rendben van a víztartalma. Ha a tövénél körömmel megnyomjuk, érezni lehet, hogy fás-e a növény.
A frissen szedett spárg
a a legízletesebb, ezért vásárlás után legkésőbb egy napon belül használjuk fel. A klasszikus spárgaételekhez lehetőleg egyforma méretű, középvastag sípokat válasszunk. Zöldségkoktélokhoz, ínyenc salátákhoz, levesekhez és díszítéshez pedig a spárga hegyét használjuk fel.
Klasszikus elkészítési módja, amikor adagonként kötegelve, sós-cukros-vajas vízbe állítva 12-15 perc alatt készre főzzük. Nem is kell, hogy benne legyen a vízben a feje, elég, ha csak a gőzben megpárolódik.
A spárga zsenge ízét nem érdemes más erőteljes ízekkel elnyomni. A só, a cukor, a vaj, a citrom, a frissen őrölt fehérbors, a tojás, a hal és a zsenge fehérhúsok jól illenek hozzá. Ha bort kínálunk mellé, válasszunk közepes savtartalmú, száraz, enyhén fűszeres illatú, fiatal, reduktív fehérbort.
Spárgában az orvosság
A spárga a szervezet számára rengeteg hasznos anyagot tartalmaz. Gazdag ballasztanyagban, fluorban, E-, B1-, B2-, C-vitaminban, folsavban és pantoténsavban. Tartalmaz továbbá A- és K-vitamint, niacint, kalciumot, foszfort, vasat, káliumot, fehérjét, szénhidrátokat és zsírt is. Nátriumban és kalóriában szegény, 10 dkg 25 kcal-t tartalmaz. Vizelethajtó hatású. Jótékonyan hat a hasnyálmirigyre, prosztatára, szívre, májra, lépre, tüdőre, sőt vértisztító, és pattanásos bőrre is előnyös. Erősíti a nyálkahártyát, fiatalítja a sejteket (bőrt, hajat, kötőszöveteket), fokozza a libidót, aktivizálja a boldogsághormont, fokozza a vérképzést, erősíti az immunrendszert, javítja a látást, megelőzi a különböző gyulladásokat és a bélrenyheséget. Enyhe hashajtónak is ajánlják, továbbá reumatikus fájdalmakban vagy köszvényben szenvedők részére tanácsos az étrendbe illeszteni.
Az irodalomban afrodiziákumnak tartják, már csak alakjánál fogva is. A néphit szerint, aki sok spárgát fogyaszt, annak sok a szeretője. XIV. Lajos, a Napkirály sem véletlenül adományozott nemesi címet és birtokot kertészének, Qivntinie-nek, aki képes volt egész évben folyamatosan ellátni spárgával a királyi konyhát.
Vad változatát is gyűjtik
A vadspárga a tápanyagokban leggazdagabb erdei növények egyike. Termesztett változatánál jóval vékonyabb és törékenyebb, leginkább egy zöld búzakalászra hasonlít. Íze erőteljesebb és intenzívebb, fűszeres, aromás. Leginkább a mediterrán országokban, Olaszországban és Franciaországban gyűjtik, de a rendszeres horvátországi nyaralók is jó eséllyel találkozhattak vele. Bőséggel terem például a Kvarner-öböl mentén, az Učka-hegy lejtőin. Minden tavasszal sok környékbeli lakos küzdi át magát a bozóton, hogy a tüskés bokrok alatt ráleljen a zsenge tavaszi finomságra. A helyiek szerint az itteni vadspárga sajátos íze a sós pára hatásának, azaz a tengeri és a hegyi levegő keveredésének köszönhető.
Áprilisban spárgafesztivált is tartanak az Opatija Riviérán, ez idő alatt Lovran vendéglőiben a rizottóktól a salátákon, quiche-eken át a fine dining ételkülönlegességekig és desszertekig számtalan ínyencség készül spárgából. A fesztivál fő attrakciója, amikor ezer tojásból, harminc kilogramm spárgából és szalonnából egy hatalmas serpenyőben óriási adag „fritaja”, vagyis omlett készül.
Biciklivel a spárga nyomában
A spárga élvezetét akár egy külföldi biciklitúrával is egybeköthetjük. Németország egyik tematikus útvonala, a badeni spárgaút 136 km hosszan vonul végig a mellette párhuzamosan húzódó kerékpárút mellett. Az útvonal a világ leghíresebb spárgavárosától, Schwetzingentől Reilingenen, Karlsruhen és Rastatton át Scherzheimig vezet. A spárgaszezon körülbelül április közepétől június 24-ig tart. Ez idő alatt szemtanúi lehetünk a spárga betakarításának, sőt akár be is segíthetünk ebbe az érdekes, de nagy odafigyelést igénylő műveletbe. Az út jobb és bal oldalán ilyenkor számos spárgafesztivált rendeznek, ahol a gazdák frissen készített spárgaételekkel kínálják az arra járókat.
Bruchsal városában található a legnagyobb európai spárgapiac. Ha kicsit tovább utazunk, Graben-Neudorfba érkezünk, amely a legnagyobb összefüggő spárgatermesztő terület Baden Würrtemberg tartományban. Aki pedig igazi spárgakirálynőt szeretne látni, annak a neudorfi spárgafesztiválra érdemes ellátogatnia májusban.
Ismerjük meg, és fogyasszunk hazai Termelőktől származó, minőségi spárgát.
Együtt – Mindenkiért!