A víz természetes körforgása 1. rész
Kedves Barátaim,
Egyre nagyobb gond, a kiegyenlített vízellátáshelyzete a Kárpát – medencében is. A 2022-es év időjárása is megmutatta, milyen mikor a nyári időszakra, talajainkból és a légkörből is elfogy a víz. Milyen hatása van a természetre, a mezőgazdasági termelés hatékonyságára és a víz természetes körforgására. Csiszár Endre, kedves Kollégámmal összefogva, több olyan cikket, szakmai anyagot szeretnénk közösen készíteni, mely e témát járja körül, hidrogeológiai és mezőgazdasági szempontból.
Kezdjük ez elején …
Kérlek tudjatok róla, hogy az ármentesítési munkák, illetve a gyakorlatilag állandó jelleggel vízzel borított (mocsaras) területek lecsapolásának megkezdése előtt hazánk területének jelentős részét – annak medencejellegéből adódóan – állandó, vagy időszakos jelleggel víz borította.
A Kárpát-medence és Magyarország területének vízborítottsága a folyószabályozási és lecsapolási munkák megkezdése előtt
Forrás: „Közöld – Környezetvédelmi Portál” című weboldal
Hazánkban a folyók szabályozása a 19. században kezdődött el, melynek földtöltések (gátak) építésével, a jelentősebb kanyarulatok és mellékágak levágásával szabályozott, viszonylag egyenes lefutású mederviszonyok alakultak ki. Így került szoros mederbe, pl. a Tisza folyónk is, mely szinte az egész alföldi területeket bejárta.
Hogyan is épültek ezek a több (4-6) méter magasságú gátak?
Bizony kézi erővel. Kubikus brigádok százai ásójuk, lapátjuk és talicskájuk segítségével több millió köbméter földet mozgattak meg ennek érdekében. A kitermelt anyag a helyén maradt, a gátakhoz viszonylag közel található ún. anyaggödrökben a csapadék- és felszín alatti vizek összegyülekezésének következtében tavak alakultak ki.
A munkáért sokszor 80-100 km-t is gyalogoltak, vagy pedig kerékpároztak. A kubik azt jelentette, hogy az elszámolás az általuk megmozgatott földanyag vonatkozásában köbméter alapon történt.
Korabeli fotó a gátépítésről
Forrás: „Szeged Panoráma” című weboldal
Az alföldi területeken, nagykiterjedésű mocsaras területek voltak. E mocsaras területek lecsapolását kezdetben szintén kézi erővel végezték oly módon, hogy a vízzel borított területről történő vízlevezetés érdekében egy csatornát ástak, melyen keresztül a víz el tudott folyni a területről.
Mocsaras területek lecsapolása
Forrás: „Pangea – Minden, ami földtudomány” című weboldal
Milyen hatást okozott és okoz a szabályozás, a folyók életére?
A szabályozási munkák eredményeképpen kialakított, gátak közé szorított „szűk” medrekben a folyók áramlási sebessége megnőtt, mely a mederanyag kimosása által a medrek folyamatos mélyülését eredményezi, ezáltal a folyók vízszintje a terepszinthez képest folyamatosan mélyebbre kerül.
Ez a felszín alatti vízkészletek folyamatos megcsapolásához vezet, amennyiben a felszínközeli vízadó rétegekben tárolt víz szintjénél mélyebbre süllyed a folyók vízszintje.
Mindemellett a megnövekedett áramlási sebesség okán adott mederszakaszon a folyóban szállított víztömeg tartózkodási ideje is lerövidül, azaz a sebesség függvényében néhány napon/héten belül átlépi az országhatárt.
Az áramlási sebesség megnövekedése azonban a Tisza-folyó hazai szakaszán működő vízerőművek telepítésének kedvezett, melyek segítségével elektromos áram termelése történik. Ilyen vízerőmű található Kiskörén.
Ha a témával kapcsolatban kérdése van, keressen bizalommal az alábbi elérhetőségeken: telefonon +36-20/519-2745 számon vagy emailben az info@siposgazda.hu címen.
Amennyiben tanácsadásra, előadásra szeretne időpontot kérni, kérem kattintson az alábbi linkre:
Szeretném Őt, Nektek bemutatni.
Csiszár Endre
Csiszár Endre
Csiszár Endre, Szentesen született, ahol 18 éves koráig élt.
A hidrogeológia iránti töretlen érdeklődését a gimnáziumi tanárának, Cseh Lajosnak köszönheti, ugyanis ő hívta fel a figyelmét a felszín alatti vizek rejtélyes és egyben nagyon érdekes világára.
Tanulmányai:
- Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola, Szentes
- Horváth Mihály Gimnázium francia nyelvi tagozata, Szentes -gimnáziumi érettségi
- Szegedi Tudományegyetem környezettan BSc víz- és talajvédelem szakirányon – alkalmazott környezetkutató
- Miskolci Egyetem hidrogeológus mérnöki MSc – okleveles hidrogeológus mérnök
- Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vízellátás-csatornázás szakmérnöki szakirányú továbbképzési szak
Szakmai érdeklődése során foglalkozik,
- a felszín alatti vizek tudatos használatával,
- a szakszerű kútlétesítéssel, -üzemeltetéssel, -fenntartással, -megszüntetéssel,
- a háztáji vízmegtartási praktikákkal kapcsolatos ismeretterjesztés és szemléletformálás.
Fontosnak tartja:
- az elhagyatott, gazdátlan, kedvezőtlen műszaki állapotú kutak felderítését, műszaki állapotuk rendezését;
- a hegyvidéki területeken lévő barlangok hulladékmentesítését.
Köszönöm Endre, a szakmai munkádat, mellyel hozzájárulsz, hogy a vizek világa, ismerete és felelősséggel teljes védelme, minél több emberhez eljuthasson, a Sipos Gazda oldalon keresztül.
Ismerjük meg Együtt a vizeink világát. Tegyünk közösen, a vízkészleteink védelme érdekében is.
Együtt – Mindenkiért!