TOXINOK, AVAGY A FUZÁRIUM HATÁSA AZ EMBERRE

Toxinokról általában és azok veszélyeiről…

Kedves Barátaim,

Az elmúlt időszakban többen megkerestek, hogy hallják a médiákban, hogy fuzarium toxinnal szennyezett a búza, liszt és a kenyér. Az idei év időjárása elősegítette e tényezők kialakulását.

Mit jelent ez, milyen veszélyei vannak az emberre és az állatra tekintve?

Kérlek tudjatok róla, hogy a növények és terményeik penészgombával történő fertőződése a mezőgazdaság régről ismert problémája. A különböző penészgombák jelenléte a terméshozamot, és a termények értékesíthetőségét csökkentik, jelentős veszteséghez vezetnek.

Megfigyelhető, hogy a penészes takarmányt az állatok is visszautasítják, és ha mégis elfogyasztják, nem fejlődnek megfelelően, szaporodási zavarok lépnek fel, sőt megbetegedést, tömeges elhullás is kialakul. A penészgombával fertőzött terményekből készült élelmiszerek rendszeres fogyasztása súlyos emberi megbetegedésekhez is vezethet.

Fuzárium toxinoknak a szervezetünkbe történő bevitele esetében, a különböző típusú kenyerek, tésztafélék, müzlik, gabonapelyhek mellett egyéb élelmiszerek, italok (pl. sör) is szóba kerülhetnek. A tényleges napi bevitelt egyrészt a termékek szennyezettsége, másrészt azok elfogyasztott mennyisége befolyásolja.

Miért jelentkeznek ilyen súlyos tünetek?

Egyes penészgombák erős biológiai hatású anyagokat, mikotoxinokat termelnek. A mikotoxinok az élelmiszerekben természetes módon képződő legveszélyesebb méreganyagok közé tartoznak.

A penészgomba fajok más-más körülmények között hajlamosak ilyen méreganyagok termelésére, és ezek megbetegítő hatása, tünetei is eltérőek lehetnek. Mind az emberi, mind az állati szervezetet károsíthatják, befolyásolhatják a növekedést, szaporodást, a fertőzésekkel szembeni ellenálló képességet. Egyes mikotoxinok, ha rendszeresen a fogyasztó szervezetébe kerülnek, súlyos késői szövődményeket, vese-, májbetegséget, daganatos megbetegedéseket is okozhatnak.

Jelentőségük miatt világszerte, így az Európai Unióban és hazánkban is szigorú szabályozás alá esnek, rendszeres ellenőrzésük indokolt és szükséges.

A vizsgálatok szerint a mikotoxinok közül a fuzáriumtoxinok igen elterjedtek az élelmiszerláncban.

A fuzáriózis a gabonafélék egyik legsúlyosabb betegsége. A Fusarium penészgomba fajok emberre és állatra egyaránt veszélyes mikotoxinokat termelhetnek. A fuzáriumtoxinok jelentős része már a szántóföldön termelődhet (deoxinivalenol, T2, zearalenon), ott szennyezheti a gabonákat.

Toxinokat a gabonaszemekről utólag ellehet távolítani?

Kérlek arról is tudjatok, hogy a gabonáról a toxint utólag eltávolítani nem lehet. A Fusarium fertőzés, és a fuzáriumtoxinok keletkezése teljesen nem küszöbölhető ki, azonban a Fusarium fertőzés kialakulásának és a gombák toxintermelésének csökkentésére számos, a helyes mezőgazdasági gyakorlatra épülő agrotechnikai, növényvédelmi és tárolástechnikai megoldás áll rendelkezésre.

A toxinnal szennyezett gabonából a toxint utólag eltávolítani nem lehet, de a különböző tisztítási, malomipari eljárásokkal a toxinszint csökkenthető.

Ahhoz, hogy az asztalunkra kerülő élelmiszer biztonságos legyen, az élelmiszerlánc minden szereplőjének meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, de a legfontosabb lépés a gabonák fuzárium fertőzöttségének, és a toxin kialakulásának csökkentése.

Mit kell tudni a Fusarium fertőzés jelenségéről?

Fuzáriózist többféle, növényt megbetegítő penészgombafaj (Magyarországon elsősorban a Fusarium graminearum és a Fusarium culmorum) okozhat. Ezeknek a gombáknak egyik része toxintermelő, míg másik részük toxint nem termel.

A kalászfuzáriózis kialakulását a kalászon megfigyelhető kifehéredett, terméketlen kalászkák jelzik. A fertőzött, kifehéredett kalászkákon narancssárga és rózsaszín spórák is láthatóak. Éréskor a tünetek már kevésbé feltűnőek. Betakarításra a Fusarium gombával fertőzött szemek krétafehérek vagy rózsaszínűek és aszottak lesznek, bár ezek a tünetek nem minden fertőzött termés esetén figyelhetők meg.

A Fusarium gomba által károsított szemek mennyisége, és a mikotoxin tartalom közötti kapcsolat nem egyértelmű, ugyanis a fertőzés jeleit nem mutató gabona is tartalmazhat mikotoxinokat, másrészt nem minden Fusarium faj termel toxint.

A fuzárium fertőzés nem csak a gabonaszemeket, hanem a növény többi részét is érinti. A méreganyag a szálas takarmányban, sőt az almozásra használt szalmában is előfordulhat. A penészgomba fajok megtalálhatóak a gabonaszemeken, a száron, a talajon, a gyomokon, azonban a legtöbb szaporodóképes fertőző anyagot (inokulumot) a termőföldön maradó növényi maradványok tartalmazzák.

Mi segíti elő a fuzárium betegség kialakulását?

Kérlek tudjatok róla, hogy a gabonafélék a betegségre a virágzás ideje alatt a legfogékonyabbak. Az egyszer már megfertőződött kalászon a további nyári esőzések, és a magas páratartalom másodlagos fertőzéseket idézhet elő. A termés fuzárium fertőzéséhez ideális feltételt biztosít az erős esőzés, és a gabona megdőlése, ezáltal ugyanis a talajról vagy növényi maradványokról könnyen felverődhetnek a gombaspórák a kalászra. Az ezt követő meleg, nedves időjárás biztosítja a legkedvezőbb feltételeket a kalászon levő gombaspórák kicsírázásához és a fertőzés kialakulásához. Az érett szemeken a nedves idő hatására további gombanövekedés és mikotoxin képződés indulhat meg.

Miért veszélyesek a fuzariumtoxinok?

A Fusarium gombafajok által termelt erős biológiai hatású mikotoxinokat, fuzáriumtoxinoknak nevezzük. Ezek a toxinok az emberek és állatok egészségét is károsítják, az állatok gyarapodását, szaporodását kedvezőtlenül befolyásolják, a gabonák értékesíthetőségét csökkentik, így gazdasági károkhoz is vezetnek. Mind humán, mind állategészségügyi szempontból kiemelt jelentőségűek.

Számos toxintermelő Fusarium gomba az említett toxinok közül akár többfélét is képes termelni, melyek hatásai összeadódhatnak, egymás hatásait fokozhatják, és a tünetek keveredhetnek.

A fuzáriumtoxinok a természetben ősidők óta, rendszeresen előfordulnak. Nagyon kis mennyiségben mind az emberi, mind az állati szervezet ezeket is ártalmatlanítani tudja. A legtöbb mikotoxin esetében megállapítható olyan alacsony érték, amely még nem vált ki semmiféle egészségi elváltozást (az aflatoxin kivétel).

Ezt a testtömeg is befolyásolja, ezért az értéket testtömeg-kilogrammra számolva adják meg. Nem mindegy ugyanis, hogy ugyanaz a toxinmennyiség egy kisgyerek vagy egy felnőtt szervezetébe kerül be.

Európában, így hazánkban is a kisszemű gabonafélékben (pl. búza, árpa, rozs, zab) leggyakrabban a DON (deoxinivalenol) toxin található, melynek nagymértékű szervezetbe kerülése a gazdasági állatoknál csökkent táplálékfelvételt és súlygyarapodást, valamint hányást idézhet elő, illetve hátrányosan befolyásolhatja az utódok növekedését. Az állatállomány fertőzésekkel szembeni fogékonyságát is növelheti.

Embereknél a nagy mennyiségben fogyasztott DON émelygést, hányást, néha hasmenést, hasi fájdalmat, fejfájást, szédülést okozhat. Különösen nagy mennyiségben immunrendszeri és vérképzőszervi panaszokhoz, elhalálozáshoz, állatok esetén elhulláshoz is vezethet. Egyes kísérletekben az immunrendszeri elváltozásokat már kisebb toxinkoncentráció esetén is kimutatták.

A Fusarium gombák által termelt fumonizinek (FB1, FB2, FB3) elsősorban kukoricaőrleményekben, és abból készült termékekben találhatók. A lovak és a sertések kifejezetten érzékenyek fumonizinekkel szemben. Magas fumonizin tartalmú takarmány etetése lovaknál agylágyulásszerű tüneteket, sertéseknél tüdőödémát, egyéb állatoknál máj és vesekárosodást okozhat. Emberben rákkeltő hatását feltételezik.

Mit tudunk tenni a hatékonyabb megelőzés, védekezés érdekében?

Sajnos a fuzáriumtoxin szennyezettség teljes kiküszöbölése nem valósítható meg, a Fusarium fertőzöttség csökkentésére számos, a helyes mezőgazdasági gyakorlatra épülő agrotechnikai, növényvédelmi és tárolástechnikai megoldás áll rendelkezésre.

Fontos, hogy az élelmiszer-előállítás alapját képező felkészült termelő Partnerek, a fuzáriumtoxinokkal történő szennyezés megelőzése érdekében a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlatra alapozzák tevékenységüket, a hazai termények, éghajlati adottságok és agronómiai gyakorlatok figyelembevételével.

A növényvédelem magasabb szintjét képviselő, az agrotechnikai, mechanikai, biológiai és kémiai módszereket ötvöző integrált növényvédelem megfelelő hatékonyságot biztosít a károsítók ellen, emellett kisebb környezetterheléssel állítható elő egészséges élelmiszer e módszer alkalmazásával.

A Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat hatása a fuzáriumtoxin tartalomra:

A forgalomba kerülő élelmiszerek minél alacsonyabb fuzárium-toxin tartalma, mindennapi kenyerünk biztonságos fogyaszthatósága, saját magunk és gyermekeink egészsége csak a termelés teljes folyamatában, a termelők, feldolgozók és hatóságok hatékony, egymást segítő munkájának eredményeként érhető el, amelynek során minden szereplő érti, tudja, és becsületesen, elkötelezetten végzi saját feladatát.

Tegyünk meg közösen, szakmai alapokon is mindent, a fuzarium fertőzés megelőzése érdekében.

Együtt – Mindenkiért!