Szúnyogok támadásban…
Kedves Barátaim,
A Ti életeteket és a pihenéseteket is zavarják a szúnyogok? Fájdalmas, viszkető gyulladások alakulnak ki bőrötökön?
A sok esőzés következtében felszaporodtak. Ismerjük meg Együtt e rovarok világát és a védekezési lehetőségeket.
Mit kell tudni a csípőszúnyogokról általában?
Magyarországon több mint 53 csípőszúnyog faj honos. Fontos azonosság, hogy a nőstény szúnyogok általában a gerinces állatok vérével táplálkoznak. A legtöbb szúnyogfajnak meghatározott táplálkozási szokása van, vannak fajok melyek a madarak, a kétéltűek vérével táplálkoznak.
A csípőszúnyogok csak egy kisebb csoportja szereti az emberi vért, de vannak olyan fajok, melyek ember és állatvérével is táplálkoznak. Kérlek, tudjatok róla, hogy a hím szúnyogok a lágyszárú növények nedveit, virágok nektárját is szívják.
Hogyan fejlődnek ki ezek a vérszívó rovarok?
A megtermékenyített nőstény petéit általában az tapasztalom, hogy a víz felszínére helyezi el. Az is megfigyelhető, hogy ha a nőstény szúnyog sok vért szívott, akkor több petét helyez le.
Vannak fajok, melyek a folyók árterében, csatornák, tavak közelében tenyésző szúnyogok, melyeknek a lárvái az esőzés utáni tócsákban, part menti sekély vizekben fejlődnek. Olvastam, hogy vannak fajok, melyek lárvái faodvakban, sziklahasadékokban összegyűlő vízben fejlődnek.
Kérlek, tudjatok róla, mely a védekezés egyik lépése is lehet, hogy vannak szúnyogok, melyeknek otthont adhat a vízgyűjtő hordóban, dézsában összegyűlő csapadékvíz. Néhány deciliter vízben több száz szúnyog fejlődhet. A nyári magasabb hőmérséklet elősegíti, hogy egy hét alatt is kifejlődhetnek a szúnyoglárvák.
Milyen helyeket kedvelnek a szúnyogok a fejlődésükhöz?
A szúnyogok mindenfelé előfordulnak a tavaktól, folyóktól függetlenül. A lakó környezetünkben sok olyan tárgy, eszköz található, melyekben az összegyűlő csapadék elősegíti a szúnyogok felszaporodását. Találkoztam olyan szúnyogfajjal, melyek lárvái különböző tárgyakban, vízgyűjtő edényekben, a keréknyomban összegyülemlő esővízben is fejlődhetnek. A csípőszúnyogok terjedését a légmozgások is segítik, a szél több kilométerekre is sodorhatja szaporodási helyüktől az egyedeket.
Tehetünk e valamit környezetünkben, hogy kevesebb szúnyog fejlődjön?
A fent írt gondolatokat folytatva, szeretném javasolni Nektek, hogy szüntessük meg azokat a vízgyűjtőket, amelyek a szúnyogok szaporodását segítik.
A kertben található vödröt, kannát, edényeket, gyermekjátékot, stb. úgy helyezzük el, hogy esővíz ne maradjon benne. A csapadékgyűjtő hordót, víztároló dézsát fedjük le. Az állataink itatóvizét ne csak pótoljuk, inkább mindig mossuk ki az edényüket. Beteleléskor a szúnyogfajok többsége a téli időszakot védett helyen kifejlett formában élik túl. A garázsunk, pincénk nyílászáróit őszi időszakban is szúnyoghálóval védjük. A virágcserepekben ne álljon hosszabb ideig víz. Kérlek Benneteket, az ereszcsatornákat, vízelvezető árkokat takarítsuk ki, hogy ne álljon meg a víz benne. A szabadban ne tároljunk olyan eszközöket, anyagokat, pl. gumiabroncsot, fólia, ponyva stb. amelyben a víz összegyűlhet.
Távoli földrészen élő szúnyogok megjelenhetnek e hazánk területén? Mit okozhatnak?
A hírekben találkozhatunk olyan gondolatokkal, hogy „nagyon súlyos betegségeket terjesztő trópusi szúnyogok” jelennek meg Magyarországon. Úgy tapasztalom, hogy ezek a hírek gyakran téves, félreérthető gondolatokat adnak számunkra. Szeretném megosztani miért is!
Az európai területeken az elmúlt három évtizedben több olyan szúnyogfaj megjelent, melyek korábban nem fordultak elő. Ezek trópusi területeken élő szúnyogfajok. Segítette terjedésüket a megnövekedett személy- és áruforgalom. Az éghajlatunk húzza meg a határt a terjedésüknek. Életmódjuk segíti, hogy nagyon jól meg tudtak telepedni a legtöbb dél-európai országban.
Magyarországon 2014 óta kiemelt figyelemmel vizsgálják az behurcolt csípőszúnyog fajok elterjedését. Eddig három behurcolt szúnyogfajt írtak le országunk területén. Ide tartozik az ázsiai bozótszúnyogot (Aedes japonicus) és a koreai szúnyog (Aedes koreicus) ezek megtelepedtek, de csak a dél-nyugati országrész területein írták le, e rovarok eredeti élőhelye Délkelet-Ázsia.
Az ázsiai tigrisszúnyogot (Aedes albopictus) pontszerűen tudták csapdázni néhány településen. Úgy gondolom, hogy megtelepedése eddig bizonytalan, az időjárás nagymértékben befolyásolja ezt. Megjelenésükre a jövőben az ország több területén lehet számítani.
Tudjuk, hogy a behurcolt csípőszúnyog fajok képesek a kórokozók terjesztésére, de ehhez ami a legfontosabb, a kórokozónak is jelen kell lenni az adott területeken. Az általuk terjesztett betegségek ritkán és csak behurcolt esetként fordulnak elő. Jelenleg az említett csípőszúnyog fajok csak alacsony egyedszámban és kis területen találhatóak, ezért nem jelentenek jelentősebb járványügyi veszélyt.
Nektek is viszket a szúnyogcsípés? Mit okoz bennünk a szúnyog a csípésével?
A csípés folyamata és súlyossága, mint más allergiás reakcióknál, az ember immunrendszerétől és a bejutó testidegen anyag mennyiségétől függ. Találkozhatunk olyan embertársainkkal, akinél alig észlelhető a csípés, de vannak olyanok, ahol nagyobb, fájdalmas duzzanat, piros bőrpír és erős viszketés jelentkezik.
A szúnyog csípésekor a nyálával több különböző anyagot juttat testünkbe (pl. fehérjéket, véralvadásgátlót, emésztő enzimeket). Az idegen anyagokra szervezetünk allergiás reakcióval válaszol, melynek tünetei a fent említett folyamatok.
Betegséget terjeszthetnek a szúnyogok?
Tanulmányaimból tudom, hogy Magyarországon található szúnyogok által terjesztett legjelentősebb betegség a nyugat-nílusi láz. Kérlek, tudjatok róla, hogy szúnyogok közvetítésével terjedhet, de járványügyi szempontból alacsony a kockázata az usutu vírus és a dirofilariosis (bőrférgesség) betegségnek. Behurcolt esetként jegyzik, ha a beteg külföldön kapta meg a fertőzést, majd hazatérése után diagnosztizálták a megbetegedését.
Olvastam, hogy a trópusi területeken a szúnyog által terjesztett betegség a sárgaláz, a malária, a japán-encephalitis, a zika, a dengue és chikungunya.
A tudományunk mai ismerete alapján hazánkban a nyugat-nílusi láz terjesztéséért főként az országszerte gyakori dalos szúnyog (Culex pipiens) a felelős, de más hazai szúnyogfajokban is kimutatták a vírust.
Tudjunk meg többet a nyugat-nílusi lázról?
Kérlek, tudjatok róla, hogy a vírus a madarakról terjed madarakra szúnyogok közvetítésével. A betegség kórokozója a nyugat-nílusi vírus. Az ember és a lovak a szúnyogcsípések által megfertőződhetnek és megbetegedhetnek. Mivel a vérükben a vírus csak kismértékben szaporodik fel, azt a csípőszúnyog nem tudja felvenni, így fertőzés forrásaként nem számottevőek.
A betegség tünetmentes. A fertőzött személyekben 2-13 nap lappangási idő után enyhe, influenzaszerű tünetek mutatkoznak: láz, fejfájás, izomfájdalom, bőrkiütések jelentkezhetnek. A betegek tünetei többnyire 3-7 nap alatt maguktól gyógyulhatnak. Súlyosabb esetekben idegrendszeri tünetek alakulhatnak ki, így agyvelőgyulladás, agyhártyagyulladás, mely leginkább az idős embereket érinti. A fertőzés a szúnyogcsípéssel emberről emberre nem terjed.
Mit tudunk tenni a szúnyogok ellen? Hogyan védekezzünk? Mit alkalmazzunk?
Most szinte az egész ország területén, folyóink, tavaink környezetében, az ártéren fejlődő szúnyogok miatt fokozott szúnyogtámadásnak vagyunk kitéve.
A szúnyoglárvák számára alkalmas vízgyülemek általában magánterületeken, kertekben, üzemi területeken találhatóak, ezért alig van lehetőség arra, hogy a kártevőirtók a szúnyoglárvákat célzottan elpusztíthassák.
Folyamatos a földi és légi kémiai szúnyogirtás, mely a kifejlett szúnyogok nagy részét elpusztítja, a szúnyoglárvákból kikelő rovarok napokon belül pótolhatják az elpusztított egyedeket.
A szúnyoglárvák tenyészőhelyeinek a felszámolása nyújt megoldást a vízgyülemekben fejlődő szúnyogok ellen. Ezt magánterületen a tulajdonos tudja elvégezni, ez a környezetre nem káros. Közterületen az önkormányzat felelőssége a kártevők elleni kötelező védekezés.
Szabadban tartózkodásunk esetén, ahol a szúnyogok nagy számban vannak jelen, használjunk a bőrre kenhető, fújható rovarriasztó szereket, pl. teraszon füstképző un. szúnyogirtó „spirált” illetve a lámpaolajat, melynek riasztó hatása van a szúnyogokra nézve. Viseljünk hosszú szárú és ujjú ruházatot, hogy csökkentsük a csípések számát.
Szobában, irodában a legfontosabb a nyílászárókon a szúnyogháló használata, mely biztos és vegyszermentes lehetőség. Alkalmazhatunk még, szúnyogirtó párologtatót és aeroszolt.
A címkéken fel van tüntetve a hatástartam, de ez függ a felvitt mennyiségtől és a hőmérséklettől. A hatóanyag párolgása és az izzadás miatt, célszerű a riasztószer időnként újra felvinni a bőrre, ha ezt a készítmény utasításai nem tiltják. A riasztószert mindig a használati utasítás szerint alkalmazzuk! Csak szabadban használjuk.
Szúnyogmentes nyaralást kívánok!
Együtt – Mindenkiért!