Rágcsálók inváziós felszaporodása, Magyarország déli területein
Sipos Gazda tanácsai
Az emberiség történelmében, mióta mezőgazdasági növénytermesztést folytat, azóta vívja végtelen csatáját a károsítók különféle fajai ellen. A szántóföldi növényeink egyik legismertebb károsítója, az egész évben aktív mezei pocok. A mezei pockok ellen több technológiai módszerrel lehet védekezni. Ezek lehetnek a mechanikai, biológiai és kémiai módszerek.
Az elmúlt időszakban, nagymértékű mezei pocok (Microtus arvalis) felszaporodás tanúi lehetünk az ország déli területein. A területeket járva, jelenleg a kukoricában, napraforgóban, cukorrépában, petrezselyemben, lucernában, a kelőfélben levő őszi káposztarepcében is, szembetűnő minőségi, mennyiségi károkat okoznak.
A mezei pocok, a hörcsögfélék családjába tartozó, egész évben aktív rágcsáló, a szántóföldi növények károsítója. Magyarországon kártevőnek minősül, és mindenhol megtalálható, ahol mezőgazdasági művelés is folyik.
Mivel táplálkozik a mezei pocok?
Széles tápnövénykörrel rendelkezik. Tápláléka nagy részét fűfélék, gyökerek, magvak, bogyók, gyümölcsök teszik ki. Károsíthatja a fiatal fák kérgét, a napraforgó és kukorica növényeket is. Közvetett károkat is okozhat, hiszen ürülékével szennyezheti a terményeket, és betegséget is terjeszthet.
Milyen tényezők befolyásolják a felszaporodásukat?
A felszaporodásukat (gradációt) leginkább a kemény hideg és a hótakaró hiánya, a meleg, száraz tavaszi és nyári időszak, a táplálékforrás gazdagsága, a talajművelés és a természetes ragadozók aránya is befolyásolja. A téli időszakban, az enyhe és a hideg periódusok gyakori váltakozása, csökkenti az áttelelés biztonságát.
Korábban 5-7 évente szaporodott fel, addig az utóbbi néhány évben állandóan visszatérő probléma a pockok okozta kár, de nagy mértékű felszaporodás, az elmúlt időszakban 2014-ben, és 2023-ban alakult ki.
Hogyan él és szaporodik e kártevő?
A föld alatt kb. 20-30 cm mélységben járatokat ás. Járatai egy központi kamrából és sugáralakban elhelyezkedő kijáratokból állnak. A központi lakrészt száraz fűvel, szalmával, levelekkel béleli ki. Téli álmot nem alszik. Télen a hótakaró alatt is táplálkozik.
Nagyon szapora, egy évben akár 10-szer is ellik. Márciusban-áprilisban elkezd szaporodni. A nőstények 21 napig vemhesek, egyszerre 5-10 kölykük van. Ellés után azonnal újra párzanak és 5 hét után újból ellik. Nagyon korán, 2 hónapos korban válik ivaréretté, és 150-200 utód/év fejlődhet ki. Élettartama 0,5-2 év.
Veszélyesség szintje hogyan alakul?
Nagy gazdasági károkat okoznak. Őszi időszakban erős fertőzésnek azt tekintjük, amikor 100 m2-enként 3 vagy annál több lakott járat van. Ebben az esetben már ősszel szükséges elvégezni a védekezést. Tavaszi időszakban erős fertőzésnek azt tekintjük, amikor 100 m2-enként 1-2 vagy annál több lakott járat van.
Ha a témával kapcsolatban kérdése van, keressen bizalommal az alábbi elérhetőségeken: telefonon +36-20/519-2745 számon vagy emailben az info@siposgazda.hu címen.
Amennyiben tanácsadásra, előadásra szeretne időpontot kérni, kérem kattintson az alábbi linkre:
Hogyan védekezhetünk a mezei pocok ellen?
A mezei pockok elleni védekezésnek vannak agrotechnikai, mechanikai, biológiai és kémiai módszerei is. Az agrotechnikai és a biológiai védekezés megelőző jellegű. A kémiai megoldásokra szigorú előírások vonatkoznak.
Agrotechnikai megoldások
Az agrotechnikai megoldások talajművelési munkálatokból állnak, ilyen a talajforgatás. A forgatással a pockok 25-35 centiméter mélyen húzódó járataik megsemmisülnek, és a rágcsálók kiszorulnak a táblákról. Ilyen műveletek, a pockok járatainak, fészkeinek mélyszántással való felszámolása, a kedvező élőhelyeik tarlóhántással, lucernások feltörésével, gyümölcsösökben a füves fasorok művelésével való megszüntetése.
Mechanikai védekezés
A mechanikai védekezéshez tartozik a csapdázás, a facsemeték gyökerének dróthálóval való védelme, idősebb fák törzse mellől a rendszeres hóeltakarítás. Technológiai elem lehet, az állatok agyonütése, a tárcsa alkalmazása.
Biológiai védekezés
A biológiai védekezés a mezei pockok természetes ellenségeinek, a környékre csalogatása, vadászó helyük kialakítása. Például, az egerészölyvek, a barna rétihéják számára, T alakú ülőfák kihelyezése a földekre, vagy a baglyok számára műfészkek telepítése. A madarak mellett, a borzok, a menyétek, a görények, a rókák és a hermelinek is gyéríthetik az állományt.
Kémiai védekezés
A kémiai védekezés folyamatában, Magyarországon jelenleg két készítmény rendelkezik engedéllyel a mezei pockok elleni kémiai védekezésre. Ezek közül a cink-foszfid hatóanyagú Arvalin LR állandó engedéllyel rendelkezik, a klórfacinon hatóanyagú Pocok Tox készítményre a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szokott szükséghelyzeti engedélyt kiadni. Az engedélyben leírtak alapján kell, a védekezést kivitelezni.
Eredményes, összehangolt védekezést kívánok!
Együtt – Mindenkiért!