MÉRGEZŐ NÖVÉNYEK, AMELYEKKEL LEGYÜNK KÜLÖNÖSEN ÓVATOSAK

Mérgező növények

Sipos Gazda tanácsai

Magyarországon évente körülbelül 250 mérgezés történik növények miatt, ezek zömében kisgyerekeket érintenek. Érthető, hiszen ők nagyon kíváncsiak, és hajlamosak mindent a szájukba venni. Ezért a családosoknak azzal a szemmel is érdemes megvizsgálni a kert és a környék növényeit, hogy van-e köztük olyan, ami elfogyasztva veszélyes lehet.

Mérgező növények

A vadon termő és a termesztett növények között egyaránt vannak mérgező hatásúak. Némelyeknek minden része veszélyes, másoknak csak bizonyos részei okoznak problémát. A mérgező növények már viszonylag kis mennyiségben elfogyasztva zavart vagy kóros elváltozást okozhatnak a szervezetben, bizonyos esetekben akár halálosak is lehetnek.
Ha kisgyerek is van a családban, tanácsos megszabadulni a problémás növényektől, vagy legalábbis elkeríteni őket, esetleg leszedni az elérhető magasságban lévő veszélyes bogyókat.

Nézzünk néhányat a leggyakoribb mérgező növények közül, amelyekkel a kertben vagy sétáink során találkozhatunk. Ezeket tilos fogyasztani, sőt némelyikhez hozzáérni sem szabad, mert súlyos bőrelváltozásokat okozhatnak.

Burgonya, paradicsom, padlizsán

A burgonya bogyótermése szinte olyan, mint a paradicsomé: kezdetben zöld, majd piros színűre változik. Ez vonzó a szemnek, és felkeltheti a gyerekek érdeklődését, ami azért veszélyes, mert ez a bogyó bizony mérgező. De nemcsak a bogyó, hanem a burgonya összes föld feletti része, levelei, hajtásai is erősen mérgezőek. Ezek ugyanis mind szolanint tartalmaznak. A szolanin a burgonyafélékben megtalálható, keserű ízű, mérgező glikoalkaloid. Erősítheti a szervezetben a gyulladásos folyamatokat, és irritálja a gyomrot. A szolaninmérgezés tünetei: görcsök, hasmenés, szédülés, migrénes fejfájás, álmosság.
A burgonyafélék családjába tartozó padlizsán szintén tartalmaz szolanint, ezért ugyanúgy kerülni kell a zöld részek fogyasztását. Mivel ez a vegyület kismértékben a termésben is jelen van, a padlizsánt nyersen ne fogyasszuk!
A burgonya rokonságába tartozó paradicsom szára és levele ugyancsak tartalmaz egy enyhén mérgező glikoalkaloidot, ennek neve tomatin. Vigyázzunk, hogy a zöld részekből ne fogyasszanak a gyerekek!

Ha a témával kapcsolatban kérdése van, keressen bizalommal az alábbi elérhetőségeken: telefonon +36-20/519-2745  számon vagy emailben az info@siposgazda.hu címen.

Amennyiben tanácsadásra, előadásra szeretne időpontot kérni, kérem kattintson az alábbi linkre:

Kapcsolat

Mérgező dísznövények

Leander
(Nerium oleander)

A júliustól szeptemberig virágzó leander kedvelt mediterrán növény, amely az utóbbi évtizedekben cserépbe ültetve egyre több magyarországi ház teraszát, kertjét díszíti. Legyünk vele óvatosak, hiszen a leander hányást, hasmenést, verejtékezést, görcsöket, szívritmuszavart válthat ki, sőt akár is halált okozhat. Egy gyerek számára akár egyetlen levél is végzetes lehet! A mérgezés tünetei közé tartozik a lassú pulzusszám, az álmosság és a remegés.

Angyaltrombita
(Brugmansia)

Csengőre emlékeztető virágai csodás díszítői lehetnek a kertnek. Csakhogy ez a növény is veszélyesen mérgező, bármely részének lenyelése bénulást, hallucinációkat, memóriavesztést, hasi görcsöket, a legsúlyosabb esetben pedig halált okozhat.

Havasszépe vagy rododendron és rokona, az azálea
(Rhododendron), (Rhododendron simssi)

Bár dús, színes virágaikkal gyönyörűen mutatnak a kertben vagy a teraszon, mindkét növény egésze erősen mérgező. Akár egy virág, mag vagy levél fogyasztása hasi fájdalmat, légzési nehézséget, bénulást eredményezhet.

Közönséges tiszafa
(Taxus baccata)

Piros bogyóinak húsos magköpenyén kívül a tiszafa minden része rendkívül mérgező. Magjai a legveszélyesebbek: a bennük lévő alkaloidok görcsökhöz, bénuláshoz, szélsőséges esetben szívelégtelenséghez vezethetnek. Gyermekeknél már egyetlen, magokat is tartalmazó bogyó végzetes lehet. A tünetek gyakran a bevételtől számított 12 óra múlva jelentkeznek, s előfordul, hogy hányás, hasfájás megjelenése nélkül, hirtelen jelentkeznek a súlyos szívtünetek.

Borostyán
(Hedera helix)

A gyakori kúszónövény bogyójának fogyasztása gyomor és bélpanaszokat, sápadtságot, skarlátszerű kiütést, súlyos esetben görcsöket vált ki.

Fagyal , csíkos kecskerágó, magyal
(Ligustrum vulgare), (Euonymus europeus), (Ilex aquifolium)

Ezekkel a növényekkel elsősorban kerti sövényekben, parkokban vagy erdőben sétálva találkozhatunk. Főként a bogyók és a levelek okoznak gyerekeknél súlyos mérgezést. A magyal bogyói súlyos gyomor és bélhurutot, de szívritmuszavart és vesekárosodást is előidézhet.

Ricinus
(Ricinus communis)

Gyors növekedésű, nagyon mutatós egynyári dísznövény, melynek babra emlékeztető magja rendkívül mérgező. Kisgyermeknél 1-3 mag elfogyasztása már életveszélyes. A mérgezés tünetei – hideg verejtékezés, véres hányás, vizes hasmenés, bélgörcsök – néha csak napok múlva jelentkeznek, vese és májkárosító hatásra is lehet számítani.

Gyűszűvirág
(Digitalis)

A látványos gyűszűvirággal ugyancsak legyünk óvatosak. Bár a gyógyszeripar fontos alapanyaga – a leveleiből kivont digitoxint szívelégtelenség kezelésére való gyógyszerekben alkalmazzák –, maga a növény azonban lenyelve hányást, hasmenést, szívritmuszavarokat és légzésleállást okozhat.

Veszélyes gyomnövények a kertben és kert körül

Foltos bürök
(Conium maculatum)

A történelem egyik leghíresebb mérgező növénye: az ókori görög filozófus, Szókratész életének is bürökfőzet vetett véget. A koniin nevű alkaloida okozza a központi idegrendszert bénító hatását. A növény minden része mérgező, de a hatóanyag főleg a levelekben és a termésben koncentrálódik. Mivel a bőrön és a nyálkahártyán keresztül is felszívódik, még az érintése is kockázatos. A mérgezés kezdeti tünetei a fáradékonyság, szédülés, hasmenés, verejtékezés, majd a gerincvelő motorikus központjainak károsodása miatt lebénulnak a lábak, végül a mellkas bénulása gátolja a légzést, s beáll a fulladásos halál.

Kaukázusi medvetalp
(Heracleum mantegazzianum)

A Kaukázus vidékén őshonos évelő gyomnövény a 19. században érkezett Európába, s mostanra inváziós növényként tartják számon. Minden része erősen mérgező a benne lévő furokumarin-vegyületek miatt, amelyek izgatják a központi idegrendszert, és egyben hatással vannak a szívre, az emésztőrendszerre és a vizeletkiválasztó szervekre. Már az érintése is veszélyes: a növényt borító szőrökkel érintkezve a bőr fényérzékennyé válik (fitofotodermatitisz). Ha az érintett bőrfelület UV-sugárzásnak van kitéve, akkor néhány órán, egy-két napon belül égési sérülésekre emlékeztető, erős fájdalmat okozó hólyagok jelennek meg. Ilyen esetben alaposan mossuk meg a bőrt szappanos vízzel, majd forduljunk orvoshoz!

Csattanó maszlag
(Datura stramonium)

A Datura nemzetség Magyarországon egyetlen vadon élő – bár nem őshonos – faja a csattanó maszlag. A gyógyszeriparban görcsoldóként, asztma elleni készítmények alapanyagént használják. Kontrollálatlan fogyasztása a központi idegrendszer izgalmát okozza, hallucinációkat, transzszerű állapotot idéz elő, túladagolása pedig halálos lehet.

Nadragulya
(Atropa belladonna)

A széleskörűen elterjedt nadragulyával, amely a maszlag közeli rokona, hazánk bükk- és gyertyánerdeiben, cserjésekben, földutak mentén találkozhatunk. Latin neve: Atropa belladonna onnan lehet ismerős, hogy hajdan a szépasszonyok (bella donna) a pupillatágító hatású belladonnával tették csillogóvá a tekintetüket. A növénynek minden része közül a halálosan mérgező, fényesfekete bogyótermése a legveszélyesebb: gyermekek esetében 3-4, felnőtteknél 10 bogyó elfogyasztása már végzetes lehet. Elsősegélyként azonnali hánytatásra, mielőbbi kórházi kezelésre van szükség.

Alkörmös
(Phytolacca americana)

A látványos, de ugyancsak igen veszélyes alkörmös a szervezetbe kerülve tartós hányást, hasmenést, csalánkiütést, görcsöket, szívritmuszavart okozhat. Kisgyermekek esetében már néhány bogyójának elfogyasztása is igen kockázatos.

Természetesen a felsoroltakon túl még számos olyan növény él a környezetünkben, amelynek fogyasztása, érintése veszélyes lehet. Ha új dísznövényt telepítünk a kertbe, érdemes alaposan megismerni a tulajdonságait, ha pedig kisgyermek él velünk, vagy gyakran jár hozzánk, mindig legyünk különösen körültekintőek! Ha pedig észrevesszük, hogy fogyasztottak valamelyik növényből, ne késlekedjünk, azonnal forduljunk orvoshoz!

Együtt – Mindenkiért!