Az élősködő aranka gyom már a kertjeinkben is megjelent…
Kedves Barátaim,
Az elmúlt napokban több telefonhívást, levelet, fényképeket kaptam, hogy milyen növény jelent meg az utak szélén, szántóföldjeinken (napraforgóban, lucernában, cukorrépában) kertjeinkben és a temetőkben is egyaránt? Hogyan lehet ellene védekezni? Veszélyes e, ez a gyom?
Mit kell tudni általánosságban az arankáról?
Az arankafajok (Cuscuta spp.) az élősködő gyomnövények csoportjába tartoznak. 1974-ben veszélyes gyomnövénnyé nyilvánították.
Az aranka nemzetség fajai a kétszikűek osztályába tartoznak. A szulákfélék családjába tartozó nagy arankát (Cuscuta campestris) több népies magyar névvel illetik. Környékünkön, de más területeken is hallottam már herefene, boldogasszony haja, lucernakosz, fecskefonal, görényfű, herefojtó, köszvényfű, paplanfű elnevezéssel illetni ezt az agresszív gyomot.
Kérlek, tudjatok róla, hogy a kúszó szárképlete toxikus anyagot is tartalmaz. Hosszabb időn keresztül, ha e növénnyel fertőzött takarmányt etetnek, mérgezés alakulhat ki a fiatal állatok esetében.
Hogyan fejlődik az aranka?
Fejlődésük teljes szakaszában a gazdanövényből táplálkozik. Nem fotoszintetizál, nem gyűjti a Napfény energiáját, ezért a sötétben, fény nélkül fejlődő növényekhez hasonlóan nem zöld színűek, inkább élénk citrom- vagy narancssárga színűek. Az aranka különbözik a gyomnövényektől, mert a gazdanövény által már felvett és feldolgozott tápanyagból él, vagyis kizárólagos élősködő. Eltűnt a lomblevél a növényről. Közvetlenül veszi fel a tápanyagot. Érdekességként szeretném megosztani, hogy a gyökere is teljesen elcsökevényesedett, megvastagodott. A szárképlet kialakulása és a gazdanövényen való megtelepülése után a csíranövény főgyökere elpusztul.
A magjainak 2/3 része csírázik ki az első évben, a többi szakaszosan kezd csírázni. A magvak a csírázási képességüket 9-12 évig megtartják. Csírázási mélység 5-10 cm is lehet. Magról kelve csak május közepétől fejlődik, mert a magok csak 11-13 °C-os talajhőmérsékleten csíráznak.
Kedvező körülmények esetében, több méter, esetleg 13-18 méter hosszú, elágazó szárat fejleszt, amivel befedi a szomszédos növényeket. Hajtásaival körbecsavarodik a gazdanövényén, és az érintkezési pontokon tapadókorongokat fejleszt.
Hogyan károsít az aranka?
 |
 |
Megfigyelhető, hogy a csíranövények fejlődésére hatással van a talajaink és a trágyák kémiai összetétele. Az aranka növény csírája körkörös mozgással keresi meg a gazdanövényt, rátekeredik, majd ahol a gazdanövénnyel érintkező szárrészeiből szívószerveket juttat a gazdanövény háncsszövetébe. Virágzási ideje júniustól szeptemberig tart.
Termése toktermés, melyben 2-5 mag található. Olvastam, hogy a herefojtó aranka (Cuscuta trifolii) egy-egy növénye 2600-3100 magot is érlel. Mag alakban telel át. A kultúrnövényben található foltok szabálytalan alakúak, nem képeznek nemezszerű bevonatot. Magasan a talaj felszíne felett helyezkedik el.
Mit tehetünk az aranka ellen? Hogyan védekezzünk?
Megfigyeltem, hogy a gyakori visszavágást nem szereti, így a haszonnövények rendszeres kaszálásával kipusztítható. Kérlek arra figyeljünk, hogy a levágott, arankával betekert növényeket ajánlatos megsemmisíteni, mert a kapával szétvágott arankahajtások ismét fejlődésnek indulnak.
A 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet (a növényvédelmi tevékenységről) 2. § -a szerint „a földhasználó és a termelő köteles védekezni, különösen” pl. a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) vagy pl. az aranka fajok (Cuscuta spp.) ellen.
„3. § (1) Magtermesztésre kijelölt pillangósokban az aranka fajok fertőzését azok virágzásáig fel kell számolni. A területet a szaporításból ki kell zárni, ha a védekezés nem eredményes vagy azt határidőre nem végezték el.
(2) * Arankamaggal szennyezett vetőmag kereskedelmi forgalomba nem hozható, saját vetési célra fel nem használható, azt csak a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal által határozatban kijelölt helyen lehet tisztítani. A vetőmag tisztítása során keletkező hulladékot, rostaaljat kizárólag a határozatban előírt módon szabad felhasználni vagy megsemmisíteni.
Kérlek Benneteket, tegyünk az aranka ellen, a mezőgazdaság érdekében kell megakadályozni a terjedését! Nehéz ellenfélnek számít, hiszen késő őszig folyamatosan virágzik, érleli és szórja a magvait. Nem lehet egy kezeléssel megoldani a fertőzést. Biztosított az utánpótlása is, mert a talajban a magok akár 10-12 évig is megőrzik a csíraképességüket. Ezzel magyarázható, hogy évről-évre ugyanazon a helyszínen is megjelennek a foltjai. Friss fertőzések is kialakulhatnak, járművekkel, trágyával és az állatokkal juthat el a közterületekre és később innen a szántóföldekre.
Az aranka biológiája miatt javaslom az okszerű védekezési technológiát. A terjedése megakadályozása miatt, a zöldterület egészét be kell járni. Rendszeresen ellenőrizzük az utak szélét, kertjeinket, temetőben a sírok környékét is.
Csírázó aranka esetében a vegyszeres gyomirtás indokolt. A készítmények hatóanyaga a glifozát. Alkalmazhatunk mechanikai eszközöket is (pl. kapálás).
Tegyünk meg közösen, összefogva mindent az aranka, élősködő hatása és térhódítása ellen!
Csak Együtt lehet!
Együtt – Mindenkiért!