Így válasszunk jó vetőmagot!
Néha már az első lépésnél meg lehet alapozni a sikert, és sajnos ugyanígy a kudarcot is. A kiskertben is tipikusan ilyen, a vetőmag kiválasztása. Ha ebben a kérdésben jól döntünk, akkor komoly lépést tettünk a siker felé vezető úton, ha rosszul, akkor hiába csinálunk ezután már szinte mindent jól, nem nagyon tudjuk megelőzni a kárt. Ezért tartom nagyon fontosnak, hogy örömmel megosszam Veletek tapasztalataimat, a vetőmagok megfelelő kiválasztásáról.
Az első és talán legfontosabb gondolatom az, hogy megbízható helyről, lehetőleg szakboltból, gazdaboltból vagy kertészetből szerezzük be a vetőmagot. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a Megyei Kormányhivatalok felügyelik, hogy a vásárlók jó minőségű vetőmagot kapjanak az üzletekben.
Hibrid vetőmag, drazsírozott mag és vetőszalag
Mielőtt azonban elindulnánk az üzletbe, fogjunk egy papírt, ceruzát és tervezzük meg, mit hová ültetünk majd a kertünkben. Legyünk bátrak, kísérletezzünk, és egy kis területen próbáljuk ki nyugodtan új növényeket. Akár hibrid magvakkal is megpróbálkozhatunk, hiszen ezek nagyon jó minőségűek, és az átlagnál jobban ellenállnak a kórokozóknak is.
Vannak úgynevezett drazsírozott vetőmagok is, amelyeknél a szemek eleve be van vonva egy tápanyagot és gombaölő szert tartalmazó réteggel. Ezek drágábbak ugyan, de kevesebbre van szükség belőlük. Pontosabban lehet elvégezni a vetést, nem szórunk ki túl sok magot egy helyre, ezért kihagyható az egyelés, és egyenletesebb lesz a kelés. Arra figyeljünk oda, hogy minden vetőmagnál, de a drazsírozott magvaknál nagyon fontos a nedvesség megőrzése a mag körül. Az aprómorzsás, asztalsimaságú magágy, a hengerezés elengedhetetlen feltétele az egyöntetű kelésnek.
A vetőmagszalag egy dupla rétegű, puha papírszalag, amiben a két réteg közé megfelelő távolságra helyezték el a növény magjait. Vetéskor a megfelelő mélységre kell elhelyezni a szalagot. Ez a módszer egyes apró magvú virágok – petúnia, bársonyvirág – esetében is eredményes lehet. A vetőkorongot cserépbe használjuk, a megfelelő vízellátás biztosítására itt is ügyelni kell.
Ez van a tasakra írva…
A legtöbb üzletben hatalmas a választék. Ha mondjuk sárgarépát keresünk, még azokon belül is rengeteg fajtát találunk. Két tippem van: válasszunk magyar vetőmagot, hiszen azt biztosan a mi klímánkra, talajadottságainkra nemesítették ki, és tanulmányozzuk alaposan át a vetőmag csomagolását. Hogy mit kell nézni a tasakon? Röviden megosztom, melyik rövidítés mit jelent.
A tasakon szerepel a vetőmag faja és annak fajtája, valamint szaporítási foka, ami lehet „C” vagy „Z”, ezek jelölik a certifikált, hatóság által ellenőrzött minőséget. Az „ST” (standard) a cégek által saját ellenőrzésben részesített minőséget jelöli. A fémzárszám vagy azonosító szám a tétel beazonosításához, nyomon követhetőségéhez nélkülözhetetlen adat. A fémzárolás vagy a legutolsó csírázóképességi vizsgálat éve azt jelöli, hogy mikor felelt meg a vetőmag utoljára az előírásoknak. A tétel tömegét és/vagy magdarabszámát is feltüntetik a csomagoláson. A vetőmagok vegyszeres kezelése (a növény védőszer neve, hatóanyaga) is fontos információ lehet. A kiszerelő nevét és a mag szavatossági idejét minden esetben megtaláljuk a tasakon.
Mi van otthon, a raktárunkban?
Ha nem akarunk újabb vetőmagot vásárolni, nagyon kritikus szemmel nézzük át a tavalyról megmaradt készletünket, és dobjuk ki azokat a magvakat, amiknek lejárt a szavatossága, vagy amivel kapcsolatban a legkisebb kételyünk is felmerül.
Évente ajánlott újat venni például, a petrezselyem és a paszternák magjából.
A zeller, répa, cékla, paradicsom, retekfélék magja az előírásnak megfelelő körülmények között tárolva évekig megőrzi csírázóképességét.
Akár nyolc évig is csírázóképes marad a görögdinnye, a sárgadinnye és az uborka.
Legtovább a bab, a tökfélék, a káposztafélék magja áll el, bár a tökmag avasodhat.
Ha a saját kertünkben termett magokat ültetjük el, arra figyeljünk oda, hogy jókor szedjük, gyűjtsük össze a magot, és megfelelően tároljuk a felhasználásig. Az a jó, ha a vetőmag a legszebb, legegészségesebb, kártevőmentes egyedekből származik. Csak tiszta, szennyeződés mentes, egyforma, szagtalan magokkal foglalkozzunk. Ügyeljünk arra, hogy vannak vetőmagok, amelyeknek nagyon rövid a szavatossági idejük.
Kép forrása: pxhere.com
A raktárban, ha találunk régebbi vetőmagot, és bizonytalanok vagyunk a csírázóképességükről, végezzünk vetés előtt, csírázási próbát. Ne felejtsük el, hogy a csírázás a vetőmag tárolásán, kezelésén és a vetési technológián is múlik.
Nagyon szeretek olvasni. Számomra az egyik legkedvesebb író, Gárdonyi Géza. E gondolataival szeretnék jó kertészkedést kívánni, mely az Isten rabjai című munkájában olvasható.
Nem érted? A mag az élet. A hagyma a rothadás. Az élet a rothadásból kikél… De minden növénynek más a természete. Mint az embernek. Meg köll vele ösmerkednünk. Van olyan, aki csak kövér földben díszlik, mint a mák és a napraforgó, meg a jeges levelű lapu. Van olyan, akinek szegénység a világa. A kövirózsa példának okáért, vagy a borostyán, vagy az őszibarack. Ismét más növények a társas életet szeretik, mint a hangyák vagy a farkasok, vagy az emberek: a fenyőfa, nyírfa, bükkfa. Ismét mások a magányos életet kedvelik, mint a remeték: a diófa, hársfa, birsalmafa, berkenyefa. De berkenyefát soha ne ültess… A berkenyefa… nem terem addig… ameddig az ültetője él.
Gárdonyi Géza
Együtt – Mindenkiért!