Katicák katicákkal szemben - Harlekinkatica invázió
Sipos Gazda tanácsai
A hétpettyes katicabogár gyermekkorunk kedvelt mesekabalája és rajzfigurája volt. Szerénysége, alázatos megjelenése mindig örömet ajándékozott számunkra, számomra.
A kedvelt katicánk a való világban a káros rovarokkal (levéltetű) szemben óriási jelentőséggel és hasznos tevékenységgel bír. Ezek a katicák veszélyben vannak, hiszen életterükből jelentős erővel a harlekinkaticák (Harmonia axyridis) ki akarják szorítani őket.
Több telefonhívás érkezett hozzám az elmúlt napokban. Érdeklődő és segítséget kérő gondolatok arra irányultak, hogy milyen bogarak települtek be az ablakok közé, a szobasarkaiba vagy védettebb helyekre. Veszélyesek e rovarok az emberek egészségére nézve?
Nézzük meg Együtt, mit is kell tudni e betelepült „új katicabogárról”?
Kérlek, tudjatok róla a történet két-három évtizede kezdődött, amikor a biológiai növényvédelem keretén belül, Kínából származó harlekinkaticákat telepítettek Európa országaiba a levéltetvek elleni természetes védekezés miatt. Így semmi szokatlan nem történt, csak az ember ismét beleavatkozott a természet folyamatába, és most issza a levét. Az “új katicák” falánk rovarok, becsületes munkát végeznek és a jóvoltukból, kevesebb vegyszerrel terhelt étel kerül az asztalunkra. E rovarok rossz szagúak, bőrirritációt, asztmát, allergiát okozhatnak és “harapnak” is.
Mi történik az őshonos katicáinkkal?
Mint minden behurcolt faj, így a harlekinkatica sem való a magyar faunába. Megfigyeltem eddigi munkám során, hogy a természetes vagy mesterséges úton bevándorló fajok általában kisebb vagy nagyobb veszélyt jelentenek az őshonos ökoszisztémákra. Ez a jövevényfaj, amely emberi hatásra terjedt el, Európa legtöbb országában veszélyezteti az ott őshonos katicapopulációk életterét, szaporodását.
Nincs számukra természetes ellenség, így gyorsabban tudnak szaporodni, mint azok a fajok, amelyek már régóta hazánkban élnek. Az őshonos fajok kiszorítása és egy új jövevényfajjal helyettesítése kiszámíthatatlan és nagyon veszélyes folyamatot indíthat el a biológiai rendszerek működése szempontjából.
Kérlek, tudjatok róla, hogy a harlekinkatica a lombkoronaszint lakója, főleg az ott élő két- és tízpettyes katicát szorította háttérbe. Az aljnövényzetben élő hétpettyes katica állományok pedig a táplálékhiány miatt fogynak.
Olvastam több anyagot is róla, melyben leírják, hogy a harlekinkatica Kelet-Ázsia területén őshonos, mérsékelt övi ragadozóbogár, levél- és pajzstetvekkel táplálkozik. Eredeti élőhelyén a nagy étvágya miatt, a tetvek elleni környezetkímélő és biológiai védekezés kulcsszereplőjét fedezték fel. Először Észak-Amerikában vetették be 1916-ban, majd később a 60-as években Európába is betelepítették.
Hazánk élővilágából gyéríti az őshonos katicáinkat. Magyarországon a katicáknak 90 faja él, de alig fele gömbölyded, rikító színekkel és jól elhatárolt mintázattal díszített kis bogár, amelyről a kívülálló is el tudja dönteni, hogy katica e.
Ezek a rovarok perifériára szorították az őshonos katicákat a táplálékszerzésért folytatott küzdelembe, mert megeszik azok lárváit, petéit is. Agresszívan terjeszkedő, invazív fajról van szó, Észak-Amerikában már a legelterjedtebb katicabogárféle. A szaporodási sebességét nézve Európában megszerezheti ezt a rangot.
Hogyan győződhetünk meg arról, hogy harlekinkaticák telepedtek a szobába?
Harlekinkaticát hazánkban először 2008-ban írták le. Megfigyelhető, mikor a levéltetvek egyedszáma megnő, akkor a megnövekedett táplálékmennyiség nyomán az inváziós és az őshonos katicafajok egyedei 23-25 fokos hőmérsékleti környezetben fejlődnek és szaporodnak intenzíven.
A harlekinkatica kevésbé melegtűrő, mert a kemény ázsiai telekhez van szokva. A kifejlett harlekinkatica – nőstények termékenységét károsan befolyásolja a hőség: 25 oC körül átlagosan 235 petét raknak, 30oC közelében csak 52-öt. Megfigyeltem, hogy 35oC körül kiszáradnak, elpusztulnak a peték, a kikelt lárvák is csak 45 óráig képesek elviselni ezt a hőmérsékletet. A kifejlett rovar ovális testalkatú, 5–8 mm hosszú, 4–7 mm széles, nagyobb méretű, mint a hazai katicabogárfélék mérete. A harlekinkaticák külleme rendkívül változatos, hiszen különböző színezetű és mintázatú. Ezekben a hetekben tömegesen költöznek be a lakásokba.
Megfigyeltem, hogy nem célzottan az emberi környezetet keresik, számukra fagymentes helyre van szükség a tél átvészeléséhez. Szobák sarkában, bútorok mögött, védett zugokban megbújva csak mozdulatlanul pihennek. Illatanyagokat (aggregációs) feromonokat bocsát ki, ami viszonylag nagy távolságból vonzza a többieket. Mikor enyhébb téli napok kialakulnak, akkor a rovarok megélénkülnek és nagyon sok problémát előidézhetnek.
Milyen problémákat okozhatnak a környezetünkben?
Tapasztaltam, hogy, ha veszélyben érzik magukat, akkor védekezésként a lábízületeiknél kellemetlen szagú és ízű váladékot bocsátanak ki.
A nyári időszakban pollent is szívesen fogyasztanak, így a virágok megrágásával a termésmennyiség csökkenését idézhetik elő. Szőlő és bortermelő Partnereim is panaszkodtak, mert gyakran fészkelik be magukat a szőlőfürtökbe és szüret idején sem távoznak onnan, így a must préselésekor a katicák keserű testnedvei a mustba kerülnek, ezzel rontva annak minőségét. Gyümölcsösben további károkozása azért jelentős, mert ha a levéltetvek visszahúzódnak, akkor a katica olyan, gazdaságilag értékes gyümölcsöket kezd károsítani, mint az alma, körte, szilva. Megállapítható, hogy a betelepítésükre alapozó biológiai növényvédelmi cél megvalósítása nem érte el hatékonyan a célját.
Humán egészségügyi vonatkozása is jelentős. Egyre több embernél okoz allergiás reakciót, és ha kezünkről a szemünkbe dörzsöljük, kötőhártya-gyulladást okozhat. A bőrön csalánkiütést, vizenyős szövetduzzanatot, de a lakásban elhalt, porladó katicák részecskéinek belélegzése pedig asztmás betegséget válthat ki. Bizonyos esetekben a harlekinkatica meg is harapja az embert, ekkor a bőrön pirosság és enyhe duzzanat keletkezhet a befecskendezett emésztőenzim miatt.
Mi a megoldás, mit tehetünk?
A leghatékonyabbnak találom, ha felporszívózzuk őket és becsukjuk az ablakokat, szúnyoghálón keresztül szellőztetünk. A harlekinkaticák nem érzékenyek a különböző irtószerekre, különösen a késő ősztől kora tavaszig terjedő időszakban, amikor is nagymértékben lassul anyagcseréjük. Ha nem szeretnénk, hogy téli menedékként használják lakásunkat, mindenekelőtt gondoskodjunk a nyílászárók körüli rések tömítéséről.
Tegyünk meg mindent közösen, e kis jövevény további terjedése és falánk lakmározása ellen.
Együtt – Mindenkiért