NAGYVÁROSI MÉHLEGELŐK

Kedves Barátaim,

Szeretettel ajánlom figyelmetekbe, a National Geographic Magyarország oldalán megjelent sajtóanyagot!

A méhek a nagyvárosi környezetben is jól boldogulnak így több helyen is lehetőséget kapnak pollengyűjtésre a tetőteraszoktól a parkokig.

Szlovénia fővárosa, Ljubljana 2015-ben létrehozta a BeePathNet hálózatot, mely a városi méhészet fontosságát hangsúlyozza. Több európai város is csatlakozott a projekthez, többek között Budapest 12. kerület Hegyvidék Önkormányzata is.

Az alábbi videóban a 12. perctől látható, hogyan létesít méhlegelőket a Hegyvidék Önkormányzata.

A VIDEO szolgáltatás jelenleg nem érhető el, mivel a honlapon a harmadik féltől származó cookie-k letiltásra kerültek, vagy még nem nyilatkozott a cookie-k használatával kapcsolatban!
Az alábbi linkre kattintva elolvashatja a cookie-k használatával kapcsolatos adatvédelmi tájékoztatást: Cookie-k használata


Forrás: Hegyvidék TV YouTube csatorna – Budai Híradó 2020. április 30.
Közzététel: 2020. május 01. Hegyvidék TV

A ljubljanai városi vezetés úgy döntött, hogy több parkot és rétet ritkábban fog kaszálni, hogy élelmet biztosítson a magányos méhek számára – adta hírül a helyi sajtó, a méhek világnapján, május 20-án, melyet először 2018. május 20-án tartották meg.
Luka Sparl, a ljubljanai Tivoli, Siska és Roznik Tájpark munkatársa elmondta: a méhkasoktól eltérően, amelyeket mézelő méhek laknak, a fészkelődobozokat magányos méhek használják, ők nagyon fontosak a beporzás szempontjából. Szlovéniában 562 magányos méhfajt jegyeztek fel, köztük 35 poszméhfajt.
Danilo Bevk, a Ljubljanai Egyetem Biológiai Intézetének munkatársa kiemelte: a magányos méheknek vagy vadméheknek nagyon fontos szerepük van azokon a területeken, ahol nincs vagy csak kevés a mézelő méh. A magányos méhek egyre kevesebb megfelelő fészkelőhelyet találnak maguknak. A poszméhek például a talajban vagy annak közelében fészkelnek, és fészkeiket gyakran elpusztítják a mezőgazdasági gépek. A magányos méhek korábban szalmatetőkben és fagerendákba fészkeltek, de ezekből az építőanyagokból már nem építenek házakat, ezért fészkelődobozokkal kell helyettesíteni korábbi élőhelyeiket.
Mint mondta, a rovarölő szerek és a betegség mellett a méhek azzal a problémával is szembesülnek, hogy nem találnak elegendő táplálékot.
Manapság a füvet már egyre korábban lekaszálják, a réteket pedig műtrágyázzák, így azok nem biztosítanak elegendő táplálékot a méheknek és más beporzóknak, amelyeket nagy veszély fenyeget az éghajlatváltozás miatt is – hangsúlyozta.
Natasa Jazbinsek Sersen, a város környezetvédelmi osztályának vezetője hozzátette: arra ösztönzik a lakosokat is, hogy maguk is állítsanak fel fészkelődobozokat.
Bostjan Noc, a Szlovén Méhészek Szövetségének vezetője elmondta: az egyesület több alkalommal javasolta a Környezetvédelmi Minisztériumnak, hogy támogassa az élő növények, azaz a zöldtetők alkalmazását az építészetben.

Forrás: MTI/NG – National Geographic Magyarország – 2020.05.21
A teljes cikk megtekinthető a National Geographic Magyarország oldalán: Nagyvárosi méhlegelők